Csak nálunk nem..Már megint barnázok..Ez a hónap is sikertelen volt, pedig mindent beleadtunk..Ugyanaz van, mint amikor 2008-ban elkezdtük a babaprojektet. Rövid időn belül mindenki babás lett körülöttem: a fórumtársaim, a barátnőim, volt osztálytársaim. A sors ismétli önmagát: a mostani fórumtársaim közül már hárman babásak, a babúszáson tegnap egy lány bejelentette, hogy 10 hetes terhes, megnyitom a Facebookot és ott is csak azt látom, hogy mindenki várja a kistesót. Csak én nem....
Félreértés ne essék, senkitől sem sajnálom, csak nagyon igazságtalannak tartom, hogy nekünk ilyen nehezen jön össze a baba. Azoknál, akik rögtön elvetetik miért megy ilyen könnyen a teherbeesés? És ez még a jobbik eset, hogy elveteti minthogy halálra rázza a babáját vagy egyéb módon bántalmazza csak azért mert sír...Aztán ott az a sok ember, aki büntetlenül sírni hagyja a babáját, csak azért hogy neki kényelmes legyen az estéje, vagy azok akik hagyják gyermekeiket az utcán hisztizni és magukat a földhöz vágni csak azért, mert azt hiszik ezt így kell kezelni, holott csak utána kéne egy kicsit olvasni és máris rájönnének hogy csak át kell ilyenkor ölelni a gyereket és máris abbahagyja. Nekik bezzeg elsőre összejön, hogy aztán panaszkodhassanak mindenkinek, hogy milyen kegyetlen a kismamák sorsa, mennyire rossz egyedül lenni a gyerekkel, mennyire nehéz velük és hallani sem akarnak a kistesóról, mert annyira rossz a kisgyermekes lét. Ők persze rohangálnak abortuszra. Miért, miért, miért? Nekem meg csak a könnyek jutnak ismételten.
Persze, hallgatok, mert én így is baromira szerencsés vagyok, hiszen van már egy egészséges gyönyörű gyermekem. Aztán azért is hallgatok, mert még mindig jobb egy sikertelen hónap mint egy vetélés, vagy mint hogy kiderüljön beteg a baba és el kell vetetni, vagy egy magzati elhalás, vagy egy koraszülés esetleg halva születés. de akkor is kegyetlenül igazságtalannak tartom....A szívem szakad meg.
Persze, tudom, ne görcsöljek rá! Aha, és azt mégis hogyan kell csinálni???
Szívemből írsz... :( Ne adjuk fel, jó?
VálaszTörlés:) Még szép, hogy nem adjuk fel csak vannak mélypontok. Biztos ez a borús idő tehet róla! De nemsokára kisüt a nap :) :) :)
TörlésÚgy sajnálom..! :( Pedig nagyon szorítottam Nektek!
VálaszTörlésNa de mindent bele továbbra is, lehet, hogy Kistesó majd csak októberben szeretne megfoganni... ;)
Amúgy meg bennem is megfogalmazódtak már rengetegszer ugyanezek a kínzó gondolatok... nem tudom mire vélni az igazságtalanságot... :(
Köszi, Kata! Ma már kicsit jobb a kedvem is. Ti biztos vártok a babával még egy évet?
TörlésÖrülök, hogy már jobb a kedved, remélem mára is vonatkozik! :)
TörlésNálunk most elég sok változás van minden téren (munka, család, stb.), így egy darabig félretesszük a baba-tervet.
Azt hittem, meg fog viselni a dolog, de igazából egy kicsit megkönnyebbültem.
Most inkább Nektek és minden érintettnek szorítok, hogy sikerüljön - aztán majd eljön a mi időnk is! :)
Azért a hiszti kezelés nem ilyen egyszerű, és nem mindenkinél jön be az ölelés, nem kéne összemosni azzal, hogy nekik bezzeg összejön, mert hidd el van olyan gyerek, nem is egy, aki nehezen jött össze, imádják a szüleik őket, de a dackorszakban nem tudják a legjobb akaratuk ellenére sem a hisztiket kezelni! Mindemellett drukkolok!!!!
VálaszTörlésKöszi a drukkot. Biztos vagyok benne, hogy nem egyszerű a hisztit kezelni és lesz ennél sokkal nagyobbakban is részünk, de legalább meg kéne próbálni. Szerintem nagyon megalázó egy gyereknek, ha mindenki szeme láttára hagyják fetrengeni az utcán. Nekem fáj, nem bírom az elkeseredett ordítást.
Törlés