Kontroll a Jánosban

Iszonyatos nagy ma a hőség, aludni is alig tudtam az éjjel. Pont délre kaptunk időpontot a János kórházba, hogy megnézzék minden renden van-e Balázzsal amióta felborult a babakocsi.

Imádom ezt a kórházat: nem kellett várakozni, időben sorra kerültünk. Most már bánom, hogy nem itt fogják műteni Balázst... Még egyik osztályban sem csalódtam. Voltam ugyebár a meddőségin, a szülészeten, a diabetológián és a gyermek traumatológián is. Nem is értem miért szidnak sokan olyan kórházat ahol nagytudású, emberséges szakemberek dolgoznak. Fel vagyok háboródva!

Sajnos megerősítették az enyhe fokú hipotóniát, de nem vészes a dolog, tornázni kell egy kicsit. Nemsokára megyünk Dévény-tornára, ami majd remélhetőleg helyrehozza.

Olyan jó volt kicsit nosztalgiázni: elmentem a szülésfelkészítő épülete előtt, a meddőségi és a szülészet előtt is :) Mutattam is a kicsi fiamnak hogy hol született. Imádok ott lenni, persze csak akkor, ha senki sem beteg.

A tejem nagyon megcsappant. Már csak jövő hétig szeretnék három óránként fejni, kicsi törpim három hónapos koráig. Már nem görcsölök emiatt, tudom, hogy nem attol vagyok jó anya, hogy szoptatok-e vagy sem. Én úgy érzem mindent megtettem. Anyukám is körülbelül ennyi ideig szoptatott engem- vissza kellett mennie dolgozni- és én mégsem vagyok beteges. A nátha is ritkán talál meg, de a súlyosabb betegségek, mint a bárányhimlő vagy a mumpsz is messziről elkerültek annak idején.

Nem adnám fel, ha szopizna Balázs, de így, majdnem kizárólagos fejéssel, embertelen meló. Semmi másra nem jut időm, pedig szertnék már főzni és többet sétálni, csavarogni Balázsal ehelyett.

Egyébként újra iszom a szoptatós teákat és úgy néz ki, kezd több tejem termelődni. Annak idején, azért hagytam abba a tea ivást, mert azt hittem, ettől fáj Balázs hasa, de most már tudom, hogy nem laktózérzékeny a drágám, mivel megjött időközben az Istenhegyiről a laktózintolerancia teszt eredménye.

Még nem kiabálom el, de úgy néz ki, kakára most bevállik a Babamosoly tea. Amióta kamillával együtt issza, minden nap eredményes. Én is kipróbáltam és az én székletem is majd minden napos most már :)

Ebben a szerkóban voltunk a Jánosban és a doktornő olvadozott, hogy milyen vagyány benne Balázs:

Mozgalmas hét

Ezen a héten sokat voltunk úton, mivel a férjem szabadságon volt.

Múlt szombaton eljutottam a kozmetikusomhoz, nagyon rám fért már. Szülés előtt egy héttel voltam utoljára, pont időben :) Vidékre járok már legalább 10 éve, így férjjel és gyerekkel mentünk. A fejést az autóban oldottam meg.

Kedden következett a cukorterhelés. Hihetetlen, hogy mennyire meg tud változni az ember, hiszen egyedül mentem, nem kellett kísérő. Úgy voltam vele, hogy túléltem egy szülést, a vérvétel semmiség ahhoz képest, na meg oly sokszor csapolták már le a véremet a meddőségi kivizsgálások/ beavatkozások és a terhesség alatt, hogy most már gyerekjáték. Nem dől össze a világ akkor sem, ha elájulok.
A glükózt sikerült elsőre csomómentesre kikevernem az itt leírtak alapján.
Megkértem a férjemet, hogy éjjel aludjon a gyerekszobában és igény szerint lássa el Balázst hogy kipihenten menjek, nehogy a fáradtság befolyásolja az eredményt.
Egyszer azért felkeltem fejni, nem akartam, hogy emiatt csökkenjen a tej mennyisége, de reggel már kihagytam.
A budaörsi SZTK-ban a terhesek nem mehetnek előre, de a cukorterhelésesek igen, így nem kellett sokat várnom. Nem ájultam el és nagyon élveztem az ott töltött órákat, mivel kicsit magammal foglalkozhattam.
Az eredménnyel nem voltam megelégedve: 4.9; 7.5; 7.
Azt mondta a cukros doktornő, hogy szülés után helyreállnak a dolgok, de ez most nem úgy tűnik. Tudom, hogy ezek az értékek benne vannak a normál tartományban, de nekem magasnak tűnnek. Hogy lehet hogy két órával a glükóz megívása után 7 mmol a cukrom? Ennyire lassan bontja le a szervezetem? Most már egyértelmű, hogy egész életemben oda kell figyelnem a szénhidrát bevitelre. Az nyugtat egyedül, hogy szülés óta egyáltalán nem tartottam a diétát, akkor ettem, amikor éppen volt rá két percem és előszeretettel ettem a csokikat. Elvégre a doktornő a lelkemre kötötte, hogy vajúdás alatt és szülés után nem kell diétáznom.
A vasam kicsit alacsony még mindig, de a többi értékem jó lett.

Szerdán délelőtt fotózáson voltunk Márton Andreánál. Teljesen odavagyok a képekért, amiket csinált rólunk, szerintem nála jobb fotóst nehezen lehet találni:

Aznap este mentünk a 6 hetes kontrollra. Ezzel hivatalosan is véget ért a gyermekágy időszaka, ideje szakítanom a Pocakommal :(
Minden ok velem, a méhszájpolipomnak nyoma sincs:) Megúsztam egy műtétet :) Fél év múlva kezdhetjük a következő babaprojektet de én várnék Balázs egy éves koráig.
Az orvosomnak vannak homeopátiás terhességet elősegítő szerei, első körben nála kezdenék, nem akarok egyből meddőségibe menni.

Csütörtökre kaptunk időpontot csecsemő ultrahangra az Istenhegyi klinikán. Megvizsgálták Balázs a koponyáját, csípőjét és hasát. Sajnos epekő gyanúja áll fenn nála. A szonográfus megadta az egyik kolléganője elérhetőségét a SE I. Bókay utcai gyermekklinikán, hogy állami alapon vizsgálják ki. Mondta, hogy ne ijedjünk meg, mert valószínűleg az uh előtt közvetlenül elfogyasztott tejecskét látja, de azért nem árt ha megnézetjük úgy, hogy egyik reggel éhgyomorra visszük be.

Eljutottunk babamasszázsra is, ami tulajdonképpen Dévény torna volt, csak a barátnőm, aki ezt elintézte, elfelejtette közölni velünk :) Ő mindig azt mondta, hogy babamasszázsra mennek a kisfiával, így mi is oda indultunk. Szerencsére nem kötöttek Balázs izmai, nem kell járnunk hozzá. Megnézte a szopizásért felelős izmokat is, és megállapította, hogy a szopizásnak nincs akadálya, egyszerűen csak lusta. Marad az állandó fejés...Kaptunk azért egy időpontot augusztusra, hogy 3 hónaposan is megvizsgálja, mert addig még sok minden változhat.

Továbbra sem alszunk sokat. Éjjel próbálom fekve szoptatni, hogy én is tudjak pihenni, de ilyenkor meg parázok, hogy lenyeli a bimbóvédőt.

A gyerekem nagyon jól fejlődik, most már 4020 g. Már kétszer egy nap tápozunk, ami miatt szépen beindult a súlygyarapodás. Nem szeretném, ha elhízna, de mit csináljak, ha ordít a kajáért. Most ezerrel fejek, hogy visszatérjünk a napi egy táphoz.

Nagyon nehéz kézi fejővel fejni, már nagyon fáj a kezem.

A legújabb tejserkentő csodaszerem a Karamalz. Ebben a melegben különösen jól esik a hideg kismamasör.

Genetikai ultrahang

Mára kaptam időpontot Hajdú Krisztina doktornőhöz az Istenhegyi Klinikára. A kombinált teszt után egyből bejelentkeztem, de tegnap azért megkérdeztem az orvosomat, hogy szerinte van-e értelme elmennem. A válasz az volt, hogy nem árt, ha többen nézik meg a babát.

Esett ma a hó, így jó nagy adagot kellett a kocsi tetejéről lelapátolnom. Közben megjelent a szomszédasszonyom, akinek bevallottam, hogy 19 hetes terhes vagyok és épp a genetikai uh-ra sietek. Válasza nagyon meglepett: ő most 12 hetes terhes :) Kiderült, hogy ők is már vagy 3 éve próbálkoztak a második gyerekkel, mire nagy nehezen összejött. Szóval, nyáron édes kis babahangok fognak két házból is kiszűrődni az utcánkban. Már nagyon várom :)

A klinikán a vizsgálat előtt lehetett pisilni, nem kellett teli hólyaggal bemenni, mint a kombinált teszt esetében.

Szerencsére a baba teljesen rendben van. Nem mutatta meg az arcát, háttal volt végig, de sebaj, nem ez volt a lényeg. Már 245 g-os :) DVD-t természetesen most is kaptam, benne volt az árban.

Egy kis gond azért van: árnyalattal több magzatvizet látott a doktornő. Ez, többek között terhességi diabéteszre is utalhat.  Azt javasolta, hogy kérjek egy étkezés utáni cukor vérvételt. Nekem eddig jó volt a vércukorszintem, de az utóbbi időben sok kenyeret ettem, mert más nem kívántam. Akár emiatt romolhatott is ez az érték. Természetesen ennek legfőbb oka nem a kenyér, hanem az a tény,  hogy a terhesség eleve hajlamosít a cukorbetegségre.

Mondtam neki, hogy akkor már most elkezdek diétázni, de lebeszélt róla,  mivel ártalmas lehet, ha indokolatlanul csinálom. Megkérdezem majd az orvosom véleményét is.

Érdekes, hogy az Istenhegyin mindig kisebbnek látják a Babámat, mint máshol. Itt most 18+3 hetesnek felelt meg, holott hivatalosan 19+5-nél járunk.

Kisfiú :)

Izgatottan telik a délelőtt. Táppénzen vagyok, nem láttam értelmét ilyen idegesen dolgozni.

Eljött végre a MINDENT ELDÖNTŐ NAGY NAP.
Kár, hogy nincs itthon egy ultrahangom, mert én legszívesebben minden nap megnézném a bébit, hogy jól van-e.

Sajnos az uh-k boldogító hatása körülbelül egy hétig tart, utána kezdődik az idegbaj.
Remélem a mai kombinált teszt után boldog, kiegyensúlyozott kismami leszek.

Közben a fórumon szóba kerül a vashiány, ami terhesen elég gyakori. Nekem nagyon enyhe, Konc tanár úr a Femibion vasat javasolta. Székrekedést nem okoz, csak néha nem reggel, hanem este tudok vécére menni. Mondjuk erre a Crinone gél is rátehet egy lapáttal. Szerencsére rengeteg vizet iszok, két kávét naponta és minden este gyümölcsöt. Így egész jól elvagyok ezzel a két székrekedést okozó szerrel.

Egyébként kávét nyugodtan lehet inni terhesen, szükség szerint hármat is, erről majd még írok. Persze ez a gyenge változatokra vonatkozik.

Aztán elindulok. A férjem ott vár. Eljött hamarabb a munkahélyéről, hogy ott legyen velem, mert ha netán rossz hírt kapnék, képtelen lennék egyedül hazavezetni.
Nagyon félek... Jaj, csak most az egyszer legyen szerencsém!! Annyira akarom ezt a kisbabát. A neme már nem is izgat, egészséges legyen, ez a lényeg!

Aztán végre eljön a nagy pillanat :)

Az egész úgy zajlik, hogy bemész, vársz pár percet, majd leveszik a vért. 14 órára volt időpontunk, mi már félkor ott voltunk szerencsére, mert ki kellett tölteni egy űrlapot is. Nem sokkal ezután behívtak uh-ra.

A Hajdú doktornő nagyon gyorsan megnyugtatott, egyből mondta, hogy "Gyönyörű!". Onnantól már tudtam, hogy nem lesz gond. Nagyon alaposan megnézte a bébit. Rákérdeztem a nemére is, megmondta, hogy KISFIÚ de azt is hozzátette, hogy csak 70%-os a becslés. Én már tudtam, hogy ez a becslés 100%-os, mert ő nagyon ritkán téved.

Az uh végén mondta, hogy biztos benne, hogy a vérvétellel nem lesz semmi gond, tehát teljes nyugalommal vártuk az eredményt. Talán 1,5 óra telt el (az összesen ott töltött időre gondolok), mire behívtak egy másik csajjal együtt egy szobába és közölték, hogy minden rendben van.

Az uh hasi volt, de mondta a doktornő, hogy abban az esetben ha pici a magzat, akkor kénytelen hüvelyivel megnézni. Ez a kérdés engem nagyon foglalkoztatott előtte, de nem találtam értelmes magyarázatot a google-ban.
Kaptunk egy jó hosszú dvd-t is, amit itthon megmutattunk a családnak és egy 4d-s képet is a bébiről. Annyira szép a mi kis picurink!

A bébi 71,4 mm.
Nyakiredő: 2,2.
Down esély: 1: 1045-höz.
Edwards: 1:110 364
Patau: 1: 194 662

Most már nincs okom aggódni. Végre élvezhetem kismamaságot!

Kénytelen vagyok a rózsaszín vonalzómat és avataromat kékre cserélni. Eddig rózsaszín mámorban úsztam, de egyáltalán nem zavar, hogy kisfiú lakik bennem.

Megérte elmenni erre a tesztre, igaz nem olcsó mulatság. Inkább fizetek, mint hogy hasba szúrjanak! Persze, az sem mindegy, hogy hová megy az ember lánya. Én tudtam, hogy a Hajdú doktornő vérprofi, így minden szavát elhittem.

Kedves gyermekáldás előtt álló lányok!
Nagyon remélem, hogy ti is minél hamarabb megtapasztalhatjátok ezt a hatalmas boldogságot! Merítsetek belőlünk erőt, ha nekünk sikerült több év szenvedés után, akkor előbb-utóbb nektek is fog! Kitartás!!!

Megvan a kombinált teszt időpontja :)

Bejelentkeztem a Hajdú Krisztina doktornőhoz az Istenhegyi magánklinikára. November 28-ra kaptam időpontot a kombinált tesztre. Nagyon sokan mennek hozzá, időben kell bejelentkezni.

Itt aztán tényleg ki fog minden derülni. Bele se merek gondolni, mi van akkor, ha beteg gyerek lakik bennem.

Nem vagyok hajlandó hasba szúratni magam( amniocentézis), mivel 1%-os vetélési esélye van. Sosem tudnám magamnak megbocsájtani, ha egy egészséges magzatot emiatt veszítenék el. Egy profi szakember ultrahanggal meg tudja állapítani, hogy minden rendben van-e a babával. Ráadásul vérvétel is lesz, ami kimutatja, hogy hány százalékos esélye van a Down-szindrómának, de vizsgálja az Edwars és a Patau kórokat is. Elvileg a kombinált teszt eredménye nem száz százalékos, de én vakon bízom a Hajdú doktornőben.

Az viszont nem tetszik, hogy előbb a vért veszik le, tehát ha esetleg baj van, akkor ugrott 30.000 forint. Na mindegy, nem vagyok ennyire negatív.
Itt a baba a pocimban és itt is lesz júniusig. Kész!  

Sajnos ismét két hét fog eltelni két uh között, idegbajos leszek a várakozás miatt.

Ma nyomást érzek a hüvelyemben, remélem nem a Crinone akar távozni egy adagban. Mindjárt kijön valami érzésem van.

Szerencsére a lányomk a fórumról megnyugtatnak, hogy nő a méhem, emiatt érzem ezt.

Egyébként ma kicsit megnyugodtam, mert tegnap óra nehezen veszem a levegőt. Ez is egy bombabiztos tünet,    utánanéztem. Sajnos leginkább a harmadik trimeszterre jellemző, amikor a baba nyomja a belső szerveket, de sebaj ;)