Ennyit a pozitív hozzáállásról, ezennel ünnepélyesen lehúztam a WC-n....
Pedig végig a fülemben csengett, ahogy közlik velem, hogy mind az öt petesejt megtermékenyült...
Ilyen rossz eredményre semmiképpen sem számítottam. Azt mondták, hogy csak három volt érett és ma reggelig egy termékenyült meg, a másik kettőért pedig mindent megtesznek. Teljesen mindegy, ez köztudott, hogy már nem lesz belőlük semmi.
Oké, hogy fenntartásaink voltak az ikres terhességgel szemben, de ettől függetlenül két embriót szerettünk volna visszakérni, hogy növeljük az esélyeket.
Most már végképp nem értem, mi történik velem. Hogy lehet, hogy 9 tüszőből csak ötöt szívnak le, de ezekből csak 3 érett és egy termékenyül meg???Ennyire kimerülőben van a petefészkem? Akkor miért van tartományom belül az FSH-m, AMH-m és az antrális tüszőim száma? Ezek szerint a fenti vizsgálatok csak a mennyiséget, nem pedig a minőséget mérik? Tulajdonképpen lóadag hormont kaptam, mégsem reagáltam kellőképpen.
Nekem ez az egy embrió silány minőségű petesejtekre utal, így én már nem tudok hinni a lombik sikerében. Sebaj, legalább nem élem bele magam és nem koppanok nagyot az eredményhirdetésnél.
A transzfer egyébként csütörtökön lesz.
Ezentúl csak a gyermekemre koncentrálok, nem pazarlom feleslegesen sem az energiámat, sem a pénzemet kistestvér projektekre.
Csak azt nem tudom, hogy vidítsam most fel magam, hogy ne érezze rajtam a keserűséget és csalódottságot....
2015. március 31., kedd
2015. március 30., hétfő
5 PETESEJT
Ennyit sikerült összesen leszívni. Nincs is ezzel semmi gond, csak termékenyüljön meg mind. Holnap kiderül!
Óriási izgalmakkal mentem be, mivel szombaton sikeresen elbénáztam a tüszőérlelő injekciót. Kikevertem és készültem a beadásra, de nem tudtam leszedni a tűről a műanyag kupakot aztán valahogy megnyomtam a fecskendőt és az egész folyadék a felszívó tű kupakjában kötött ki. Remegő kézzel szívtam vissza, nehogy egy csepp is kárba vesszen, mégis nagyon kevéskének tűnt a mennyisége...Az asztalra csak egy csepp került, mégis bepánikoltam, hogy nem lesz elegendő és idő előtt fognak megrepedni a tüszők. Szerencsére minden rendben volt ma. Az hogy a maradék 4 tüszővel, amit az ultrahangom láttak mi történt, nem tudom..Vajon nem voltak elég érettek, vagy idő előtt repedtek meg? Nem derült ki! Az egész lombik egy nagy szerencsejáték...
A punkciót Z doki csinálta, mivel ma nem volt bent az orvosom. Remélem szerencsét hozott nekem! Az altatással nem volt semmi gond, csak a kézfejembe nem tudták rendesen beszúrni az infuziós tűt, háromszor kellett szúrni, tiszta lila az egész. Nem bénáztak, másnak rendesen be tudták szúrni, az én vénáim voltak nagyon vízhiányosak. Ilyen sokat számít nekem a víz!
Ma sem tudtam aludni a műtét után és nem is voltam rosszul. Picit fájdogál a hasam, de jól vagyok.
Kaptam Agolutin injekciót és Crinone gélt is. Nincs mese, sikerülnie kell!
Óriási izgalmakkal mentem be, mivel szombaton sikeresen elbénáztam a tüszőérlelő injekciót. Kikevertem és készültem a beadásra, de nem tudtam leszedni a tűről a műanyag kupakot aztán valahogy megnyomtam a fecskendőt és az egész folyadék a felszívó tű kupakjában kötött ki. Remegő kézzel szívtam vissza, nehogy egy csepp is kárba vesszen, mégis nagyon kevéskének tűnt a mennyisége...Az asztalra csak egy csepp került, mégis bepánikoltam, hogy nem lesz elegendő és idő előtt fognak megrepedni a tüszők. Szerencsére minden rendben volt ma. Az hogy a maradék 4 tüszővel, amit az ultrahangom láttak mi történt, nem tudom..Vajon nem voltak elég érettek, vagy idő előtt repedtek meg? Nem derült ki! Az egész lombik egy nagy szerencsejáték...
A punkciót Z doki csinálta, mivel ma nem volt bent az orvosom. Remélem szerencsét hozott nekem! Az altatással nem volt semmi gond, csak a kézfejembe nem tudták rendesen beszúrni az infuziós tűt, háromszor kellett szúrni, tiszta lila az egész. Nem bénáztak, másnak rendesen be tudták szúrni, az én vénáim voltak nagyon vízhiányosak. Ilyen sokat számít nekem a víz!
Ma sem tudtam aludni a műtét után és nem is voltam rosszul. Picit fájdogál a hasam, de jól vagyok.
Kaptam Agolutin injekciót és Crinone gélt is. Nincs mese, sikerülnie kell!
2015. március 27., péntek
Punkció hétfőn
Végre! Már kezdem unni az injekciózást és a vérvételeket...Ha másra nem is, de arra biztos jó volt ez az egész procedúra( egy hét alatt 4 vérvétel), hogy örökre leküzdjem a vérvétel parámat ;)
Szerdán sajnos nem azt mondta Tanár úr, amit hallani szerettem volna. Megfelelőnek, de nem elég magasnak találta a hormonszintemet, így további injekciókat írt fel és megnövelte az addigi 5 Menopur adagomat 7-re.
A mai napon újabb vérvételen és ultrahangon voltam. Még mindig nem volt egekbe a hormonszintem, de pont megfelelő ahhoz, hogy hétfőn bekövetkezzen a leszívás. A méhnyálkahártyám mérete szerdán 11-es volt, a mai napon nem hallottam semmit róla, de mintha a tüszők mérete nem változott volna azóta...
Már csak 28ezret kellett otthagyni a gyógyszertárban a mai és a holnapi stimulálószerekre és tűszőrepesztőre, így körülbelül 163.000-et költöttem gyógyszerekre a 12 stimulációs nap alatt...
A punkció altatásban lesz, Tanár úr döntött így, én meg nem tiltakoztam, de meg is nyugodtam egy picit, hogy nem nekem kellett ezt eldöntenem. Balázs óra éjjel óta folyik, nekem meg kicsit fáj a torkom, tehát még az is megtörténhet, hogy mégsem fognak altatni. Teljesen a sors kezeiben vagyok most, lesz, ami lesz! Pont ezt gondolom a lombik sikerességéről is, egyáltalán nem idegeskedem még. Elvégre van már egy gyerekem, aki az életem értelme. Most már csakis az számít, hogy ő egészséges és boldog legyen, minden más eltörpül. Aztán majd meglátjuk mi lesz a beültetés után, mert valójában onnantól indul be az izgulós időszak.
Szerdán sajnos nem azt mondta Tanár úr, amit hallani szerettem volna. Megfelelőnek, de nem elég magasnak találta a hormonszintemet, így további injekciókat írt fel és megnövelte az addigi 5 Menopur adagomat 7-re.
A mai napon újabb vérvételen és ultrahangon voltam. Még mindig nem volt egekbe a hormonszintem, de pont megfelelő ahhoz, hogy hétfőn bekövetkezzen a leszívás. A méhnyálkahártyám mérete szerdán 11-es volt, a mai napon nem hallottam semmit róla, de mintha a tüszők mérete nem változott volna azóta...
Már csak 28ezret kellett otthagyni a gyógyszertárban a mai és a holnapi stimulálószerekre és tűszőrepesztőre, így körülbelül 163.000-et költöttem gyógyszerekre a 12 stimulációs nap alatt...
A punkció altatásban lesz, Tanár úr döntött így, én meg nem tiltakoztam, de meg is nyugodtam egy picit, hogy nem nekem kellett ezt eldöntenem. Balázs óra éjjel óta folyik, nekem meg kicsit fáj a torkom, tehát még az is megtörténhet, hogy mégsem fognak altatni. Teljesen a sors kezeiben vagyok most, lesz, ami lesz! Pont ezt gondolom a lombik sikerességéről is, egyáltalán nem idegeskedem még. Elvégre van már egy gyerekem, aki az életem értelme. Most már csakis az számít, hogy ő egészséges és boldog legyen, minden más eltörpül. Aztán majd meglátjuk mi lesz a beültetés után, mert valójában onnantól indul be az izgulós időszak.
2015. március 23., hétfő
CD 8: 9 tüsző :)
Ma voltam másodjára a BMC-ben a stimuláció kezdete óta. Vérvétel pénteken is volt, ami annyira jó lett, hogy ultrahangot nem is csinált a Tanár úr. Az ösztrogén szintem 105 pg/ml volt.
Ma, a 7. stimulációs napomon már ultrahangra is mehettem, ahol 9 tüszőt tudtak összeszámolni. Három indult be a jobb ( múlt hónapban ott éreztem e peteérést) és 6 a bal oldalamon. Hogy ebből mennyit tudnak leszívni és hány termékenyül meg, ez még a jövő zenéje. 3 éve is körülbelül ennyi sejtem volt, de csak 4 termékenyült meg és 2 csak embrió jutott el a blasztociszta állapotig.
A méhnyálkahártyám elég jó, majdnem 9-es ;)
A méhnyálkahártyám elég jó, majdnem 9-es ;)
Múlt hét kedd óta napi 3 Menopurt szúrtam, szombat óta pedig napi egy Cetrotid jött mellé. Mivel 2012-ben csúnyán bepirosodott tőle a hasam, idén úgy döntöttem, hogy Fenistillel kenem be a szúrás helyét és úgy néz ki, működik a dolog.
Mától esténként 2 újabb Menopurral kell kiegészítenem a stimulációt. Szerdán megyek ismét vérvételre és ultrahangra és ha minden jól megy, pénteken már leszívás lesz. Nagy gondban vagyok ezzel is, mert hajlok az éber leszívás felé, de ugyanakkor meg rettegek a fájdalomtól. Minek szenvedjek, ha nem muszáj? Ráadásul kért a Tanár úr EKG-t és ma egy nagy rutint is, szóval már minden papírom megvan az altatáshoz..Tudom, tudom, én már szültem és nagyon jól bírtam a fájdalmat, de az megint más volt. Próbáltam utánaolvasni az interneten illetve egykori sorstársaimat is megkérdeztem, de nagyon eltérő válaszokat kaptam. Van aki azt írja/ mondja, hogy olyan mint egy rákszűrés, más azt állítja, hogy majdnem úgy fáj, mint a szülés, szóval nem tudom, mi legyen. Ráadásul 9 petesejt nem is olyan kevés ebből a szempontból...
A másik dolog, amivel bajban vagyok, az az alkohol. Igyak-e a beágyazódás érdekében, vagy sem? Balázs is kerti partik alkoholos mámorában fogant, mert abban a hónapban éppen lemondtam arról, hogy nekem valaha gyerekem lesz. Bloggertársam, Martina kislánya is hasonló körülmények között fogant és ágyazódott be. Sőt, mintha olvastam volna, hogy van olyan meddőségi intézmény ahol kifejezetten javasolnak kis mennyiségű alkoholt. Na de mit, mennyit és mikortól???
Mától esténként 2 újabb Menopurral kell kiegészítenem a stimulációt. Szerdán megyek ismét vérvételre és ultrahangra és ha minden jól megy, pénteken már leszívás lesz. Nagy gondban vagyok ezzel is, mert hajlok az éber leszívás felé, de ugyanakkor meg rettegek a fájdalomtól. Minek szenvedjek, ha nem muszáj? Ráadásul kért a Tanár úr EKG-t és ma egy nagy rutint is, szóval már minden papírom megvan az altatáshoz..Tudom, tudom, én már szültem és nagyon jól bírtam a fájdalmat, de az megint más volt. Próbáltam utánaolvasni az interneten illetve egykori sorstársaimat is megkérdeztem, de nagyon eltérő válaszokat kaptam. Van aki azt írja/ mondja, hogy olyan mint egy rákszűrés, más azt állítja, hogy majdnem úgy fáj, mint a szülés, szóval nem tudom, mi legyen. Ráadásul 9 petesejt nem is olyan kevés ebből a szempontból...
A másik dolog, amivel bajban vagyok, az az alkohol. Igyak-e a beágyazódás érdekében, vagy sem? Balázs is kerti partik alkoholos mámorában fogant, mert abban a hónapban éppen lemondtam arról, hogy nekem valaha gyerekem lesz. Bloggertársam, Martina kislánya is hasonló körülmények között fogant és ágyazódott be. Sőt, mintha olvastam volna, hogy van olyan meddőségi intézmény ahol kifejezetten javasolnak kis mennyiségű alkoholt. Na de mit, mennyit és mikortól???
A mai napon egy újabb nagy félelmemet küzdöttem le: éhgyomorra egyedül vezettem be a János kórházba :) Úgy volt, hogy a férjem és Balázs is velem jönnek, de reggel megsajnáltam őket, meg hát nem is érezném magam jól ott gyerekkel annyi meddő pár között, akikkel lehet pont abban a pillanatban közlik, hogy az 5. lombikjuk sem sikerült :( Szerencsére nem ájultam el sem útközben, sem pedig a vérvételen. Megy ez nekem ;)
A hangulatom nagyon jó, most már nyugodt vagyok és pozitívan állok a dolgokhoz. Sikerülni fog, érzem!!!
2015. március 16., hétfő
2. Lombik- Holnap kezdünk
Sajnos nem jöttek be a megérzéseim, senki sem lakik még a Mamabirodalomban....
Tavaly április óta próbálkozunk célirányosan. Azóta eltelt közel 1 év és 13 ciklus.
Nem vagyok túl boldog. Vegyes érzésekkel vágok bele az újabb lombikba.
Sok ismerősöm nem érti, hogy miért nem várok még, hiszen Balázs is természetes úton fogant. Na, igen, de hogyan? Ehhez kellett 4 és fél év és 3 hormonkezelés. Nem hiszem, hogy a két inszem és a lombik nélkül valaha összejött volna spontán. A kistesójért minden tőlünk telhetőt megtettünk: egészséges életmód, minél kevesebb vegyszer és tartósítószer, rendszeres torna, rengeteg vitamin, peteérés figyelése, endokrinológus...Mire várjak még, 36 elmúltam..Várjak újabb 4 és fél évet? Áh, eszem ágában sincs!
Aztán olyan is van, aki nem érti, hogy miért teszem ki magam a hormonok mellékhatásainak, ha már van egy gyermekem. Ebben is van valami, mégsem tudok még lemondani a kistestvérről. Én egyke vagyok, kiskoromban nagyon szerettem volna egy állandó játszótársat...
Persze, nem érdekel mások véleménye, de nem tagadom, egy idő után az ember elgondolkodik a hallottakon. Vajon kell ezt erőltetni? Érdemes a sorssal szembeszállni? Lehet megvan az oka ennek a sok sikertelenségnek, de én meg nem vagyok hajlandó meghallani a sors figyelmeztetését?
Ilyenek jutnak eszembe, hogy kiteszem a családomat a hormonkezelések mellékhatásainak: ideges leszek és hasznavehetetlen. Aztán az, hogy a lombikkal nem kizárt egy esetleges ikerterhesség, ami azzal is járhat, hogy már a 2. trimeszter végén a kórházban kötök ki. Hogy fogja Balázs nélkülem több hónapot eltölteni, amikor abszolút mértében a kötődő nevelés híve vagyok? És ez még a jobbik eset, mert ott a koraszülés veszélye is...Persze, ehhez nem kell ikerterhesnek lenni. Aztán ott a rák lehetősége. Nagymamám mellrákos volt, igaz nem ebbe halt bele.
Hogy fogom érezni magam, ha még lombikkal sem fog sikerülni? Szidni fogom magam, hogy ezt a majd 200.000 forintot egy jó kis nyaralásra is elkölthettük volna a családdal.
Egy szó mint száz: félek!
A menstruációm is a lehető leghülyébb időpontban jött meg: tegnap este 5 és 6 között, pont határeset kategória. Rákérdeztem a doktornőnél, hogy most akkor mikor menjek, mert akárhogy csinálom, az 5. nap hétvégére esik. A válasz az volt, hogy holnap, azaz a második napon kezdjem el a Menopur kúrát és pénteken menjek ultrahangra és vérvételre. Persze, a kozmetikushoz szombatra van időpontom, szóval még ez sem jött össze, pedig ha 1 napot várt volna a mensim, akkor hétfőn gyantázva mehettem volna. Tudom, ez lényegtelen, de engem akkor is zavar! Na és ott van az is, hogy valószínűleg a leszívás napja is hétvégére esik emiatt. Remélem nem kell túlzottan elhúzni a petesejt leszívást emiatt, mert a peteérés visszatartó gyógyszer( Cetrotide) napi adagja 10.000 forintba kerül..
A lényeg az, hogy kvára igazságtalan az élet! Vajon miért tartozom az örök harcosok kategóriájába?
Valahogy most nem tudok pozitív lenni és hinni a sikerben...
Tavaly április óta próbálkozunk célirányosan. Azóta eltelt közel 1 év és 13 ciklus.
Nem vagyok túl boldog. Vegyes érzésekkel vágok bele az újabb lombikba.
Sok ismerősöm nem érti, hogy miért nem várok még, hiszen Balázs is természetes úton fogant. Na, igen, de hogyan? Ehhez kellett 4 és fél év és 3 hormonkezelés. Nem hiszem, hogy a két inszem és a lombik nélkül valaha összejött volna spontán. A kistesójért minden tőlünk telhetőt megtettünk: egészséges életmód, minél kevesebb vegyszer és tartósítószer, rendszeres torna, rengeteg vitamin, peteérés figyelése, endokrinológus...Mire várjak még, 36 elmúltam..Várjak újabb 4 és fél évet? Áh, eszem ágában sincs!
Aztán olyan is van, aki nem érti, hogy miért teszem ki magam a hormonok mellékhatásainak, ha már van egy gyermekem. Ebben is van valami, mégsem tudok még lemondani a kistestvérről. Én egyke vagyok, kiskoromban nagyon szerettem volna egy állandó játszótársat...
Persze, nem érdekel mások véleménye, de nem tagadom, egy idő után az ember elgondolkodik a hallottakon. Vajon kell ezt erőltetni? Érdemes a sorssal szembeszállni? Lehet megvan az oka ennek a sok sikertelenségnek, de én meg nem vagyok hajlandó meghallani a sors figyelmeztetését?
Ilyenek jutnak eszembe, hogy kiteszem a családomat a hormonkezelések mellékhatásainak: ideges leszek és hasznavehetetlen. Aztán az, hogy a lombikkal nem kizárt egy esetleges ikerterhesség, ami azzal is járhat, hogy már a 2. trimeszter végén a kórházban kötök ki. Hogy fogja Balázs nélkülem több hónapot eltölteni, amikor abszolút mértében a kötődő nevelés híve vagyok? És ez még a jobbik eset, mert ott a koraszülés veszélye is...Persze, ehhez nem kell ikerterhesnek lenni. Aztán ott a rák lehetősége. Nagymamám mellrákos volt, igaz nem ebbe halt bele.
Hogy fogom érezni magam, ha még lombikkal sem fog sikerülni? Szidni fogom magam, hogy ezt a majd 200.000 forintot egy jó kis nyaralásra is elkölthettük volna a családdal.
Egy szó mint száz: félek!
A menstruációm is a lehető leghülyébb időpontban jött meg: tegnap este 5 és 6 között, pont határeset kategória. Rákérdeztem a doktornőnél, hogy most akkor mikor menjek, mert akárhogy csinálom, az 5. nap hétvégére esik. A válasz az volt, hogy holnap, azaz a második napon kezdjem el a Menopur kúrát és pénteken menjek ultrahangra és vérvételre. Persze, a kozmetikushoz szombatra van időpontom, szóval még ez sem jött össze, pedig ha 1 napot várt volna a mensim, akkor hétfőn gyantázva mehettem volna. Tudom, ez lényegtelen, de engem akkor is zavar! Na és ott van az is, hogy valószínűleg a leszívás napja is hétvégére esik emiatt. Remélem nem kell túlzottan elhúzni a petesejt leszívást emiatt, mert a peteérés visszatartó gyógyszer( Cetrotide) napi adagja 10.000 forintba kerül..
A lényeg az, hogy kvára igazságtalan az élet! Vajon miért tartozom az örök harcosok kategóriájába?
Valahogy most nem tudok pozitív lenni és hinni a sikerben...
2015. március 7., szombat
Kineziológus és meddőségi konzultáció
Sikerült egy napra két programot is besűrítenem.
A kineziológusnál kezdtem. Nem igazán hiszek az ilyesmibe, de most úgy érzem, szükségem van lelki támogatásra, nem bírnék egyedül feldolgozni egy esetleges kudarcot. Jó volt beszélgetni és persze most is érdekes dolgok jöttek fel a családom múltjából. Szerencsére él még a nagypapám testvére, így utána tudtam kérdezni a dolgoknak és azt kell, hogy mondjam, ismét beletrafált a hölgy...
Délután a tanár úréknál jártunk. Kiderült, hogy kicsit magas a prolaktin szintem. Esténként szedhetek fél Bromocriptint ezentúl. 21 lett a maximális 14 helyett, de ez Tanár úr szerint nem vészes. Fogalmam sincs, mi történhetett nyár óta, amikor még semmi gond sem volt a prolaktinommal. Azt sem mondhatom, hogy streszseltem vérvétel előtt, mert most már egészen nyugodt vagyok előtte, szóval nem emiatt emelkedett a szintje. Pár évvel ezelőtt is magas volt, de az akkori endokrinológusom elküldött makroprolaktin vizsgálatra, ami jó lett, tehát azt lehet mondani, hogy a vérvétel előtti stressz miatt volt annak idején magasabb.
Ezen kívül más bajom szerencsére nincs, persze az nem épp a legjobb hogy van pecsételő vérzésem és rövid a ciklusom, de a progeszteron szintem azt bizonyítja, hogy volt peteeérésem a tanár úr elmondása szerint. Én mondjuk tudom, hogy van minden hónapban, mert mérem a hőmet és pokoli fájdalmaim is vannak olyankor, de örülök, hogy ezt a vérvétel is ismételten igazolta.
A jó hír az, hogy kezdünk :) A menstruációm 2. vagy 3. napján 3 Menopur injekciót fogok szúrni. Tanár úr szerint, időpazarlás lenne egy injekciós kúrával, ultrahang monitorizálással és itthoni próbálkozással folytatni, mivel már én sem vagyok fiatal. Bevallom, mi is így gondoljuk, hiszen tavaly április óta dolgozunk az ügyön, úgymond terminált együttléteink vannak, de baba még sehol sincs.
Titkon persze abban bízom, hogy nem kell semmit sem szúrnom, mert Balázs kistestvére végre beköltözött a Mamabirodalomba :) Körülbelül egy hét múlva kiderül.
A kineziológusnál kezdtem. Nem igazán hiszek az ilyesmibe, de most úgy érzem, szükségem van lelki támogatásra, nem bírnék egyedül feldolgozni egy esetleges kudarcot. Jó volt beszélgetni és persze most is érdekes dolgok jöttek fel a családom múltjából. Szerencsére él még a nagypapám testvére, így utána tudtam kérdezni a dolgoknak és azt kell, hogy mondjam, ismét beletrafált a hölgy...
Délután a tanár úréknál jártunk. Kiderült, hogy kicsit magas a prolaktin szintem. Esténként szedhetek fél Bromocriptint ezentúl. 21 lett a maximális 14 helyett, de ez Tanár úr szerint nem vészes. Fogalmam sincs, mi történhetett nyár óta, amikor még semmi gond sem volt a prolaktinommal. Azt sem mondhatom, hogy streszseltem vérvétel előtt, mert most már egészen nyugodt vagyok előtte, szóval nem emiatt emelkedett a szintje. Pár évvel ezelőtt is magas volt, de az akkori endokrinológusom elküldött makroprolaktin vizsgálatra, ami jó lett, tehát azt lehet mondani, hogy a vérvétel előtti stressz miatt volt annak idején magasabb.
Ezen kívül más bajom szerencsére nincs, persze az nem épp a legjobb hogy van pecsételő vérzésem és rövid a ciklusom, de a progeszteron szintem azt bizonyítja, hogy volt peteeérésem a tanár úr elmondása szerint. Én mondjuk tudom, hogy van minden hónapban, mert mérem a hőmet és pokoli fájdalmaim is vannak olyankor, de örülök, hogy ezt a vérvétel is ismételten igazolta.
A jó hír az, hogy kezdünk :) A menstruációm 2. vagy 3. napján 3 Menopur injekciót fogok szúrni. Tanár úr szerint, időpazarlás lenne egy injekciós kúrával, ultrahang monitorizálással és itthoni próbálkozással folytatni, mivel már én sem vagyok fiatal. Bevallom, mi is így gondoljuk, hiszen tavaly április óta dolgozunk az ügyön, úgymond terminált együttléteink vannak, de baba még sehol sincs.
Titkon persze abban bízom, hogy nem kell semmit sem szúrnom, mert Balázs kistestvére végre beköltözött a Mamabirodalomba :) Körülbelül egy hét múlva kiderül.
2015. március 6., péntek
21 hónapos( 2 és fél hete)
17-én nem írtam, mert nem igazán volt miről. Szerencsére azóta beindultak a dolgok.
Balázs ma reggel 11 kilót nyomott :) Végre! Ruhában még mindig 80-86-os a mérete, cipőben pedig olyan 21-es.
Ma vettem először 4+-os Pampers pelenkát, mert a sima már elég kicsi rá, hiába vékony az én lelkem, mégis szűkös rajta a 7-14 kilós méret. A maxi plusz pelenka 9 és 16 kiló között jó. A DM saját márkás 4-es pelenkája viszont jó rá.
A beszédfejlődés is jó úton halad. Hatalmas élmény volt hallani pár hete tisztán és hangosan az "Anya" szót, miután felmászott egy jó magas bárszékre és én voltam olyan figyelmetlen, hogy nem vettem egyből észre :)
Az apukáját "Papának", az imádott nagyapját pedig "Tatának" szólítja.
A "kaka" szó jó ideje jelen van a szókincsében. Most már céltudatosan használja. Volt rá példa, hogy odament a pelenkás kukához és a fedelét le-föl hajtva ismételgette e nem éppen szép szót, de már akkor is mondja és mutatja a pelenkájára paskolva, miután elvégezi nagydolgát. Persze, a pisi is kaka egyelőre, de ez nem baj. Kisdolgát már jó pár hónapja a kádban állva elvégzi fürdetés közben, de újabban a "psiii" hang kíséretében a WC mellé is. Fogmosáshoz vettem neki egy zsámolyt az Ikeában, de nem áll rá, amikor pisilnie kell. Mindegy, nem is akarom a szobatisztasásot erőltetni, még bőven ráérünk vele. Viszont volt pár olyan esténk, amikor tépkedte le magáról a pelenkát és el kellett kísérni a mosdóba, ahol sikerrel jártunk, így felbátorodtam és vettem neki egy WC- szűkítőt amit azóta sem használ. Billije már van neki egy jó ideje, de azt messziről elkerüli.
A legaranyosabb kreált szava viszont a "Tütüa", ami nem más, mint az autó :) Annyira édes hangon mondja, hogy meg lehet zabálni :) Még mindig óriási a szerelem az autók iránt.
Amikor meleg az étel, akkor a "Fá" hangzik el, ez most nem tudom, hogy a forrót, vagy a fáj szót jelenti-e, mivel egyszer a hideg vízre is ezt mondta.
A fogmosás pár hónapja Elmex márkájú, 0-3 év közötti gyermekek részére készült fluoridmentes fogkrémmel és a korosztályának megfelelő fogkefével történik. Ez utóbbiból kettő van neki, mert az egyikkel én mosom neki, a másikkal meg ő. Sok ideig nem engedi sikálni a fogait, remélem így is ér valamit az egész procedúra. Szerintem már az is siker, hogy akárhányszor bemegyünk a fürdőbe, feláll a zsámolyra és kéri a fogkeféjét, még akkor is, amikor csak kezet akarok neki mosni.
Sajnálatos módon, Balázs újra felmászik mindenre itthon, állandó készenlétben kell lenni. Már azt hittem, túl vagyunk ezen a korszakon, de tévedtem. Nincs akadály: fogja a bárszéket, vagy a babakocsit, eltolja ahová szeretné, majd felmászik a pelenkázóra vagy az asztalra. Életveszélyes dolgokat művel!
Az esti altatással nincs gond, elalszik miután lekapcsolok mindent a szobában, viszont a nappali elalvás nehezen megy. Volt már rá példa, hogy nem aludt egész nap. Ennek nagyon nem örültem, mivel az oviban is van kötelező alvás , nem hagyhatja még el..Előfordult, hogy csak az ölemben aludt el, miközben sétáltam vele, aztán elővettem a kengurut és magamra kötöttem, de megtörtént az is, hogy egy órás séta után sem...Próbáltam már mellé feküdni az ágyba és úgy tenni, mintha aludnék, de az sem működött. Nem tudom időnként mi romlik el a jól működő alvásban, ami az utóbbi időben úgy nézett ki, hogy dél körül fogta magát, felkéredzkedett a babakocsiba és mire megitta a tápot, már aludt is, vagy ha nem, akkor kicsit tologatni kellett. Egyébként már kilóg a lába a babakocsiból, nem lesz sokáig kényelmes, szóval mindenképpen ki kell találjunk egy újabb altatási módszert, de még nem tudom mit.
Éjjel továbbra is megiszik egy-két üveg tápot, de továbbra sem ébreszt fel, ha oda van neki készítve. Még egy üveg hagyján, de a másodiknak nem örülök, mert lehet hogy közel egy liter táp naponta már sok ebben a korban. A délutáni alváshoz való tejecske már nem minden napos szerencsére, de az esti még jelen van vacsora után is.
Végre kaptam puszit is, egymás után hármat az arcomra :) Eddig csak a falat puszilgatta, de kapott már a tatája és a kutya is.
Babúszásra január óta nem járunk, a lombik miatt szüneteltetjük. Az is lehet, hogy nem folytatjuk, mivel bőven elég volt belőle egy év.
Kerekítő bábos tornára továbbra is járunk egy-két hetente, de amúgy javarészt itthon ülünk. Néha kimegyünk a kertbe, vagy az utcára, de ez nem az igazi a szél vagy a sár miatt. Most fogyott el a türelmem, elegem van az overálokból, a réteges ruházatból, jöjjön végre a tavasz!!!!
Balázs ma reggel 11 kilót nyomott :) Végre! Ruhában még mindig 80-86-os a mérete, cipőben pedig olyan 21-es.
Ma vettem először 4+-os Pampers pelenkát, mert a sima már elég kicsi rá, hiába vékony az én lelkem, mégis szűkös rajta a 7-14 kilós méret. A maxi plusz pelenka 9 és 16 kiló között jó. A DM saját márkás 4-es pelenkája viszont jó rá.
A beszédfejlődés is jó úton halad. Hatalmas élmény volt hallani pár hete tisztán és hangosan az "Anya" szót, miután felmászott egy jó magas bárszékre és én voltam olyan figyelmetlen, hogy nem vettem egyből észre :)
Az apukáját "Papának", az imádott nagyapját pedig "Tatának" szólítja.
A "kaka" szó jó ideje jelen van a szókincsében. Most már céltudatosan használja. Volt rá példa, hogy odament a pelenkás kukához és a fedelét le-föl hajtva ismételgette e nem éppen szép szót, de már akkor is mondja és mutatja a pelenkájára paskolva, miután elvégezi nagydolgát. Persze, a pisi is kaka egyelőre, de ez nem baj. Kisdolgát már jó pár hónapja a kádban állva elvégzi fürdetés közben, de újabban a "psiii" hang kíséretében a WC mellé is. Fogmosáshoz vettem neki egy zsámolyt az Ikeában, de nem áll rá, amikor pisilnie kell. Mindegy, nem is akarom a szobatisztasásot erőltetni, még bőven ráérünk vele. Viszont volt pár olyan esténk, amikor tépkedte le magáról a pelenkát és el kellett kísérni a mosdóba, ahol sikerrel jártunk, így felbátorodtam és vettem neki egy WC- szűkítőt amit azóta sem használ. Billije már van neki egy jó ideje, de azt messziről elkerüli.
A legaranyosabb kreált szava viszont a "Tütüa", ami nem más, mint az autó :) Annyira édes hangon mondja, hogy meg lehet zabálni :) Még mindig óriási a szerelem az autók iránt.
Amikor meleg az étel, akkor a "Fá" hangzik el, ez most nem tudom, hogy a forrót, vagy a fáj szót jelenti-e, mivel egyszer a hideg vízre is ezt mondta.
A fogmosás pár hónapja Elmex márkájú, 0-3 év közötti gyermekek részére készült fluoridmentes fogkrémmel és a korosztályának megfelelő fogkefével történik. Ez utóbbiból kettő van neki, mert az egyikkel én mosom neki, a másikkal meg ő. Sok ideig nem engedi sikálni a fogait, remélem így is ér valamit az egész procedúra. Szerintem már az is siker, hogy akárhányszor bemegyünk a fürdőbe, feláll a zsámolyra és kéri a fogkeféjét, még akkor is, amikor csak kezet akarok neki mosni.
Sajnálatos módon, Balázs újra felmászik mindenre itthon, állandó készenlétben kell lenni. Már azt hittem, túl vagyunk ezen a korszakon, de tévedtem. Nincs akadály: fogja a bárszéket, vagy a babakocsit, eltolja ahová szeretné, majd felmászik a pelenkázóra vagy az asztalra. Életveszélyes dolgokat művel!
Az esti altatással nincs gond, elalszik miután lekapcsolok mindent a szobában, viszont a nappali elalvás nehezen megy. Volt már rá példa, hogy nem aludt egész nap. Ennek nagyon nem örültem, mivel az oviban is van kötelező alvás , nem hagyhatja még el..Előfordult, hogy csak az ölemben aludt el, miközben sétáltam vele, aztán elővettem a kengurut és magamra kötöttem, de megtörtént az is, hogy egy órás séta után sem...Próbáltam már mellé feküdni az ágyba és úgy tenni, mintha aludnék, de az sem működött. Nem tudom időnként mi romlik el a jól működő alvásban, ami az utóbbi időben úgy nézett ki, hogy dél körül fogta magát, felkéredzkedett a babakocsiba és mire megitta a tápot, már aludt is, vagy ha nem, akkor kicsit tologatni kellett. Egyébként már kilóg a lába a babakocsiból, nem lesz sokáig kényelmes, szóval mindenképpen ki kell találjunk egy újabb altatási módszert, de még nem tudom mit.
Éjjel továbbra is megiszik egy-két üveg tápot, de továbbra sem ébreszt fel, ha oda van neki készítve. Még egy üveg hagyján, de a másodiknak nem örülök, mert lehet hogy közel egy liter táp naponta már sok ebben a korban. A délutáni alváshoz való tejecske már nem minden napos szerencsére, de az esti még jelen van vacsora után is.
Végre kaptam puszit is, egymás után hármat az arcomra :) Eddig csak a falat puszilgatta, de kapott már a tatája és a kutya is.
Babúszásra január óta nem járunk, a lombik miatt szüneteltetjük. Az is lehet, hogy nem folytatjuk, mivel bőven elég volt belőle egy év.
Kerekítő bábos tornára továbbra is járunk egy-két hetente, de amúgy javarészt itthon ülünk. Néha kimegyünk a kertbe, vagy az utcára, de ez nem az igazi a szél vagy a sár miatt. Most fogyott el a türelmem, elegem van az overálokból, a réteges ruházatból, jöjjön végre a tavasz!!!!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)