Jó érzéssel tölt el, hogy még vannak jólelkű emberek ebben a világban és hogy a sok munka mellett időt tudnak szánni a jótékonykodásra. Kicsiny országunk ismételten példásan összefogott egy nemes cél érdekében: kupakokat gyűjtenek egy pár hónapos agydaganatos kisfiú szüleinek. Szinte minden városban és kerületben vannak pontok, ahová le lehet ezeket adni. Bármilyen kupak jó, a tejfölös, ketchup-os, gyógyszeres, üdítős. A lényeg, hogy tiszta és penészmentes legyen. Ezen a linken lehet a facebook-os csoportba információért jelentkezni: https://www.facebook.com/groups/727897423994460/, itt pedig Marci jelenlegi állapotáról posztolnak a szülők: https://www.facebook.com/groups/1578466339057362/. Csatlakozzatok és segítsetek ti is, ha tudtok!
Drukkolok ennek a drága kis ártatlan cukorfalatnak, hogy ne viselje meg olyan nagyon a kemoterápia és minél hamarabb gyógyuljon meg!
Hálás vagyok a Jóistennek, hogy egészséges gyermeket ajándékozott nekünk és próbálok többé nem elkeseredni egy-egy sikertelen hónap után. Éppen eléggé szerencsések vagyunk így is!
Ilyenkor az jut eszembe, hogy hogy képesek egyes szülők pici babáikat sírni hagyni..Nem tudok napirendre térni kedvenc műsorvezetőm hozzáállása miatt sem, aki blogjában arról panaszkodik, hogy második gyermekénél nem működik a sírni hagyás módszere. Az a szomorú, hogy ő sokaknak példaképe, akikben lehet eddig fel sem merül az, hogy babáikat saját kényelmük érdekében sirassák meg. Véleményem szerint, ha nem készülünk fel arra, hogy a gyermeknevelés egy fárasztó projekt, akkor nem kell gyereket szülni. Az első években ez a csöpp kis lény ránk van utalva, nem tud járni és beszélni, csak nekünk tudja elpanaszolni azt, ha valami baja van. Nekünk vajon hogy esne, ha fájna a fogunk és nem mondhatnánk el senkinek, sőt, a párunk bezárna minket egy szobába és szóba sem állna velünk, amíg el nem múlik...Én megértem, hogy fárasztó éjjel felkelni a babához, ha napközben dolgozni járunk, de akkor talán nem kellene munkába állni addig, amíg pár hónapos a gyerek. Magyarországon kiválóan működik a Tgyás/ Gyed/ Gyes rendszere... Persze, nem azt mondom, hogy aki rá van szorulva, vagy akinek ultimátumot ad a munkahelye ne menjen vissza, na de azt aki megteheti, nem tudom és nem is akarom megérteni, főleg akkor, ha ennek ilyen ára van...Az anya közelsége babakorban többet ér mint bármely márkás babaruha vagy egzotikus nyaralás.
Vajon a beteg gyermekek szülei mit adnának meg azért, hogy más bajuk ne legyen mint egy-két év álmatlanság?
2015. február 24., kedd
2015. február 17., kedd
Még nem kezdünk...
Tegnap voltam a 22. napi vérvételen, ami nekem a 23. napra esett a hétvége miatt. Pechemre, már vasárnap elkezdtem pecsételni, fogalmam sincs mitől van ez. Ismét emelni kellett a Letrox adagomat, ami nálam úgy tűnik mindig bekavar. Másra nem nagyon tudok gyanakodni!
Ultrahangra is be kellett mennem. Szerencsére nem voltak sokan, a vérvétel után már szólítottak is. Tanár úr kenetet vett, kért egy újabb citológiát és chlamydia vizsgálatot is. Ezeknek az eredményei két hét múlva lesznek meg, így át kellett tenni a csütörtöki eredménymegbeszélő időpontot március elejére..Azt mondta, ez a pecsételő vérzés nem jó, mindenféle peteérési zavarokat, rövid ciklusokat említett, amiket ki kell vizsgálni. Mondtam neki, hogy nekem minden hónapban van peteérésem, mert kegyetlenül szokott fájni a hasam és ezt a hőmérőzés is alátámasztja. Ebben a ciklusban a 13. napon, azaz 10 nappal ezelőtt volt. Megkérdeztem, hogy ezek szerint az ovulációs fájdalom nem jelent semmit. Azt válaszolta, hogy van hogy igen, van hogy nem...Ő szerinte, ez a barnázás már majdnem menstruáció, el is kezdte számolgatni a tüszőket? a petefészkeimben, egyikben 5 másikban 4 körül volt. Azért írtam kérdőjellel a tüszőket, mert csak gyanítom, hogy a 0. ultrahangon a mesterséges megtermékenyítés elején is azt számolják, hogy hány tüsző fejlődhet ki abban a ciklusban, de erről semmilyen információt nem találtam az interneten, rá fogok kérdezni legközelebb. Mindenesetre, még ma sem jött meg, továbbra is pecsételek és iszonyatosan fáradékony vagyok már napok óta, pont azt érzem, mint amikor Balázzsal teherbe estem. Viszont az biztos, hogy nem vagyok babás, mert akkor nem látott volna annyi tüszőt tegnap az uh-n. Szóval, szomorú vagyok és kezdem elhinni hogy bajok vannak az eddig tökéletesen működő ciklusommal.
Jó híreket is kaptunk azért. Majd kiugrottam a bőrömből, amikor kiderült hogy a férjem katonái összeszedték magukat elég rendesen! 16 millióan vannak és 50%-uk mozog. Nyár elején 10 millió és 40%-os volt az eredménye, de akkor még nem szedtük a vitaminokat. Már másodjára bizonyosodott be, hogy megéri ezt a rengeteg tabelettát beszedni! Körülbelül ilyen értékek mellett fogant Balázs is, tehát nem is bánom, hogy egy újabb hónappal húzódik el a mesterséges megtermékenyítés, mert megint nagyon bízom a spontán babásodásba! Csak valahogy le kéne most lazítani, nem kéne hogy állandóan a fogantatás körül járjon az eszem. Gyilkolni tudnék, ha valaki azt mondja, ne görcsölj rá, de szerintem most ez történhetett. Annyira szerettem volna teherbe esni még a lombik/inszem előtt, hogy ezzel valószínűleg bekavartam a ciklusomnak. Utánanéztem, nem hülyeség, Czeizel Endre szerint létező problémáról van szó, mert rágörcsöléssel le lehet állítani a sárgatest hormon termelődését!!! Akár ez is történhetett most. Nyáron még nagyon jó volt a progeszteron és a prolaktin szintem, de most ki tudja milyen! A tegnapi progeszteron vérvétel már nem az igazságot fogja tükrözni, mert a pecsételéssel beindult a hormonszint csökkenése is.
A ciklus eleji vérvétel eredményeit megkaptam, de sikeresen ott felejtettem őket! Csak arra emlékszem, hogy az FSH-m 8.8 volt, amivel én totálisan meg vagyok elégedve. Mintha a sors keze lenne benne, mert így legalább nem tudok a neten kutakodni a témában és talán sikerül kicsit lelazítanom, mert ennek így nem lesz jó vége. Na de, fogalmam sincs hogy lehet teljes mértékben kiiktatni a babatémát a fejemből és csak úgy sodródni az eseményekkel...
Múlt héten az endokrinológust is meglátogattam. A TSH-m felment 2,2-re, tehát a 36.5 mg-os gyógyszer kevésnek bizonyult, visszaálltam az 50-esre. Most valahogy jobban bírom, tudok tőle aludni. Idegrohamaim vannak továbbra is, de ezt a menstruáció közeledtével hozom összefüggésbe, mert ordibálok és csapkodok a "nem várt" előtti napokban. Lehet pszichológushoz kéne járnom?
Rákérdeztem a gluténmentes életmódra. Nem tartja elvetendő dolognak, de szerinte csak akkor érdemes csinálni a diétát, ha bebizonyosodik hogy a Hashimito hátterében gluténérzékenység áll. Szerencsére, kiírt nekem ilyen vizsgálatokat is, tehát májusban ez is kiderül! Nem szeretnék feleslegesen gluténmenetesen étkezni, mert nem egy egyszerű és alacsony költségvetésű életmód...
Frissítés: nem bírtam magammal, kutakodnom kellett. Csak külföldi oldalon találtam rá, hogy miket számolnak a mesterséges kezelések elején. Elvileg az antrális tüszőket, amik többek között azt jelzik, hogy hány tüsző stimulálható az adott ciklusban. Emellett a petefészek tartalékáról is informálnak az AMH és FSH mellett. Összességében én azt mondhatom magamról, hogy pont jó vagyok a 2,2-es AMH-val, 8,8-as FSH-val és a 9-10 antrális tüszőmmel ;)
Ultrahangra is be kellett mennem. Szerencsére nem voltak sokan, a vérvétel után már szólítottak is. Tanár úr kenetet vett, kért egy újabb citológiát és chlamydia vizsgálatot is. Ezeknek az eredményei két hét múlva lesznek meg, így át kellett tenni a csütörtöki eredménymegbeszélő időpontot március elejére..Azt mondta, ez a pecsételő vérzés nem jó, mindenféle peteérési zavarokat, rövid ciklusokat említett, amiket ki kell vizsgálni. Mondtam neki, hogy nekem minden hónapban van peteérésem, mert kegyetlenül szokott fájni a hasam és ezt a hőmérőzés is alátámasztja. Ebben a ciklusban a 13. napon, azaz 10 nappal ezelőtt volt. Megkérdeztem, hogy ezek szerint az ovulációs fájdalom nem jelent semmit. Azt válaszolta, hogy van hogy igen, van hogy nem...Ő szerinte, ez a barnázás már majdnem menstruáció, el is kezdte számolgatni a tüszőket? a petefészkeimben, egyikben 5 másikban 4 körül volt. Azért írtam kérdőjellel a tüszőket, mert csak gyanítom, hogy a 0. ultrahangon a mesterséges megtermékenyítés elején is azt számolják, hogy hány tüsző fejlődhet ki abban a ciklusban, de erről semmilyen információt nem találtam az interneten, rá fogok kérdezni legközelebb. Mindenesetre, még ma sem jött meg, továbbra is pecsételek és iszonyatosan fáradékony vagyok már napok óta, pont azt érzem, mint amikor Balázzsal teherbe estem. Viszont az biztos, hogy nem vagyok babás, mert akkor nem látott volna annyi tüszőt tegnap az uh-n. Szóval, szomorú vagyok és kezdem elhinni hogy bajok vannak az eddig tökéletesen működő ciklusommal.
Jó híreket is kaptunk azért. Majd kiugrottam a bőrömből, amikor kiderült hogy a férjem katonái összeszedték magukat elég rendesen! 16 millióan vannak és 50%-uk mozog. Nyár elején 10 millió és 40%-os volt az eredménye, de akkor még nem szedtük a vitaminokat. Már másodjára bizonyosodott be, hogy megéri ezt a rengeteg tabelettát beszedni! Körülbelül ilyen értékek mellett fogant Balázs is, tehát nem is bánom, hogy egy újabb hónappal húzódik el a mesterséges megtermékenyítés, mert megint nagyon bízom a spontán babásodásba! Csak valahogy le kéne most lazítani, nem kéne hogy állandóan a fogantatás körül járjon az eszem. Gyilkolni tudnék, ha valaki azt mondja, ne görcsölj rá, de szerintem most ez történhetett. Annyira szerettem volna teherbe esni még a lombik/inszem előtt, hogy ezzel valószínűleg bekavartam a ciklusomnak. Utánanéztem, nem hülyeség, Czeizel Endre szerint létező problémáról van szó, mert rágörcsöléssel le lehet állítani a sárgatest hormon termelődését!!! Akár ez is történhetett most. Nyáron még nagyon jó volt a progeszteron és a prolaktin szintem, de most ki tudja milyen! A tegnapi progeszteron vérvétel már nem az igazságot fogja tükrözni, mert a pecsételéssel beindult a hormonszint csökkenése is.
A ciklus eleji vérvétel eredményeit megkaptam, de sikeresen ott felejtettem őket! Csak arra emlékszem, hogy az FSH-m 8.8 volt, amivel én totálisan meg vagyok elégedve. Mintha a sors keze lenne benne, mert így legalább nem tudok a neten kutakodni a témában és talán sikerül kicsit lelazítanom, mert ennek így nem lesz jó vége. Na de, fogalmam sincs hogy lehet teljes mértékben kiiktatni a babatémát a fejemből és csak úgy sodródni az eseményekkel...
Múlt héten az endokrinológust is meglátogattam. A TSH-m felment 2,2-re, tehát a 36.5 mg-os gyógyszer kevésnek bizonyult, visszaálltam az 50-esre. Most valahogy jobban bírom, tudok tőle aludni. Idegrohamaim vannak továbbra is, de ezt a menstruáció közeledtével hozom összefüggésbe, mert ordibálok és csapkodok a "nem várt" előtti napokban. Lehet pszichológushoz kéne járnom?
Rákérdeztem a gluténmentes életmódra. Nem tartja elvetendő dolognak, de szerinte csak akkor érdemes csinálni a diétát, ha bebizonyosodik hogy a Hashimito hátterében gluténérzékenység áll. Szerencsére, kiírt nekem ilyen vizsgálatokat is, tehát májusban ez is kiderül! Nem szeretnék feleslegesen gluténmenetesen étkezni, mert nem egy egyszerű és alacsony költségvetésű életmód...
Frissítés: nem bírtam magammal, kutakodnom kellett. Csak külföldi oldalon találtam rá, hogy miket számolnak a mesterséges kezelések elején. Elvileg az antrális tüszőket, amik többek között azt jelzik, hogy hány tüsző stimulálható az adott ciklusban. Emellett a petefészek tartalékáról is informálnak az AMH és FSH mellett. Összességében én azt mondhatom magamról, hogy pont jó vagyok a 2,2-es AMH-val, 8,8-as FSH-val és a 9-10 antrális tüszőmmel ;)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)