Hét év után: a csodababáktól a perimenopauzáig

Hét év telt el azóta, hogy utoljára írtam ide. Nem is tudom igazán, hol kezdjem.

Ez a blog annak idején azért született, hogy megörökítsem a babáinkhoz vezető utat: a meddőséget, a vizsgálatokat, a két inszeminációt, a négy lombikkezelést, a várakozásokat, a reményeket, a csalódásokat, a terhességeket és végül azt a két csodát, akik természetes úton érkeztek hozzánk.

Az utolsó bejegyzésemet ott hagytam abba, hogy szoptatás alatt ismét teherbe estem, de a terhesség kilenc hét után véget ért, és műtéti befejezésre volt szükség. Akkor 2019-et írtunk.

Most, 47 évesen, néhány hónappal a 48. születésnapom előtt úgy éreztem, hogy még egyszer vissza kell térnem. A blog a hormonokkal, a termékenységgel és a gyermekekért folytatott küzdelemmel kezdődött. Talán helyénvaló, hogy most egy másik hormonális életszakasz kezdetét is itt dokumentáljam.

Nem mondhatom még, hogy menopauzában vagyok. A menopauzát ugyanis csak visszamenőleg lehet kimondani, amikor az utolsó menstruáció óta tizenkét hónap eltelt újabb vérzés nélkül. De a ciklusaim változása és a legutóbbi hormoneredményeim alapján már minden jel arra mutat, hogy a menopauzális átmenet, vagyis a perimenopauza késői szakaszában járok.

K. tanár úr régi mondata

Sokat gondolok mostanában K. tanár úrra, a meddőségi orvosomra, aki sajnos már nincs közöttünk. Isten nyugosztalja. Talán most már valóban az égből figyeli a „babáit”.

Amikor annak idején a hormonkezelések lehetséges következményeiről kérdeztem, mindig megnyugtatott. Azt mondta, nem kell aggódnom: ettől a hormonmennyiségtől legfeljebb valamivel korábban jön majd el a menopauza, mint másoknál.

Ma már tudom, hogy ez nem ennyire egyszerű. Nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a lombikkezelések előrébb hozzák a menopauzát, és azt sem lehet pontosan kiszámítani, hogy egy adott nőnél mikor következik be. Mindenesetre, ha azt nézem, hogy két inszemináción és négy, viszonylag nagy hormonterheléssel járó lombikkezelésen mentem keresztül, mégsem negyven vagy negyvenkét évesen maradt el a menstruációm, azt gondolom, egészen jól állok.

Több olyan barátnőm is van, aki semmilyen hormonkezelést nem kapott, mégis jóval korábban kezdődött nála ez az életszakasz. Van, akinek már negyven-negyvenkét évesen megszűnt a menstruációja, és olyan, nálam valamivel fiatalabb barátnőm is van, aki egészségesen él, rendszeresen sportol, mégis hónapok óta nem menstruál.

A menopauza időpontját tehát nem lehet pusztán életmóddal, akaraterővel vagy a korábbi kezelések számával megmagyarázni. Jelentős részben egyéni és genetikai történet.

Mi történt 2019 óta?

A 2019-es műtét után a szervezetem meglepően gyorsan visszaállt a régi kerékvágásba. A cikluskövetőm szerint májusban már ismét menstruáltam, és peteérésem is volt. A ciklusaim többnyire szabályosak, átlagosan 27-29 naposak voltak.

Aztán 2020 februárjában, miközben még mindig szoptattam Tamást, ismét pozitív lett a terhességi tesztem.

Február 20-án teszteltem pozitívat. Ez újabb természetes úton létrejött terhesség volt, de sajnos nem fejlődött megfelelően. A hormonszintek nem emelkedtek úgy, ahogyan kellett volna, és március 25-én magától megindult a vérzés. Ezúttal nem volt szükség műtéti beavatkozásra: a terhesség spontán vetéléssel ért véget.

Úgy tűnik, ez volt a hatodik és egyben utolsó terhességem.

Ekkor a 42. életévemben jártam, és továbbra is szoptattam a kisebbik fiamat. Az első gyermekemnél a szoptatás nem úgy sikerült, ahogyan szerettem volna, a másodiknál viszont ,ahogy mondani szokták, talán túlságosan is jól sikerült.

Tamás több mint négyéves volt, amikor végül magától elhagyta. A vége már inkább az esti összebújásról és a megszokásról szólt, mint valódi táplálásról, de nem szerettem volna erőszakkal elvenni tőle.

Egy percig sem bántam meg.

Csodálatos időszaka volt az életemnek, és sem akkor, sem azóta nem tapasztaltam semmilyen hátrányát annak, hogy ilyen sokáig szoptattam. Ma egy önálló, magabiztos, talpraesett kilencéves gyermek. Az óvodai beszoktatás alatt egyetlen percig sem sírt, könnyen feltalálja magát, és nyoma sincs annak, hogy a hosszú szoptatás bármiben akadályozta volna az önállósodását.

Először rövidebbek, majd kiszámíthatatlanok lettek a ciklusaim

A 2020-as terhesség után a korábbi 27-29 napos ciklusaim valamivel rövidebbé váltak. Többnyire 25–26 naponta menstruáltam, bár időnként hosszabb ciklusok is előfordultak.

2021-ben visszamentem dolgozni. Egy iskolás és egy óvodás gyermek, a munka és a háztartás mellett természetesen stresszesebb lett az élet, de a ciklusaim még ekkor is többnyire kiszámíthatóak voltak.

Az első igazán feltűnő változást 2023-ban láttam, amikor májusban egy körülbelül 44 napos ciklusom volt. Akkor azt hittem, egyszeri kisiklás történt. Utána ismét visszatértek a 24-26 nap körüli ciklusok.

2024-ben azonban már egyértelművé vált, hogy nem egyszeri véletlenről van szó. A ciklusok hossza egyre szélsőségesebben változott:

• volt 22 napos ciklusom;

• ezt egy 47 napos követte;

• később 38 és 41 napos ciklusok jelentkeztek;

• az év végén pedig egymás után két 19 napos ciklusom is volt.

2025-ben folytatódott a kiszámíthatatlanság. Volt 53, 36 és 33 napos ciklusom, ugyanakkor 16, 19 és 21 nap után is megjött a menstruációm. Ősztől néhány hónapra ismét rendezettebbnek tűnt a helyzet, és 23-29 nap közötti ciklusaim voltak.

Ma már tudom, hogy ez a váltakozás, a rövid ciklusok, majd a hosszú kimaradások, nagyon jellemző a perimenopauzára. Ilyenkor a petefészek működése nem egyszerűen fokozatosan és egyenletesen „leáll”. Egy ideig inkább kiszámíthatatlanná válik: előfordulhat peteéréses és peteérés nélküli ciklus, rövid ciklus, hosszú kimaradás, gyengébb vagy éppen elhúzódó vérzés.

A 2021-es AMH-eredmény

2021. július 30-án, közel 43 évesen AMH-vizsgálaton is jártam.

Az eredményem:

AMH: 0,53 ng/ml, ami átszámítva körülbelül 3,8 pmol/l.

Ez már csökkent petefészek-tartalékra utalt. Az AMH azt mutatja megközelítőleg, hogy mennyi működőképes tüsző maradhatott még a petefészekben, de nem képes pontosan megjósolni sem a perimenopauza kezdetét, sem az utolsó menstruáció időpontját.

Emlékszem, akkor rengeteget olvastam és számolgattam. Arra jutottam, hogy az eredményem alapján talán még körülbelül öt évem lehet a menopauza közeli időszakig.

Ez az öt év most telt le.

Utólag azt mondhatom, hogy a becslésem meglepően közel került ahhoz, ami végül történt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az AMH pontosan megjósolta a menopauzámat. Inkább egy figyelmeztető jel volt arra, hogy a petefészek-tartalékom már akkor jelentősen csökkent, miközben a ciklusaim még évekig működtek.

A nagy változások valójában csak 2023-2024 körül kezdtek igazán láthatóvá válni.

Az idei hosszú vérzés

2026 elején még 25, 27, 29, majd 24 napos ciklusaim voltak. Ezután következett egy 43 napos ciklus.

A menstruációm végül májusban érkezett meg, de ezúttal nem akart elmúlni. A közben jelentkező kétnapos pecsételést is beleszámítva összesen 29 napig tartott.

Nőgyógyászhoz is elmentem. Szerencsére a méhnyálkahártya nem volt kórosan megvastagodva, ezért nem volt szükség küretre.

Azóta új menstruáció nem kezdődött.

Ez még önmagában nem menopauza. Ahhoz tizenkét hónapnak kell eltelnie újabb menstruáció nélkül. A ciklusaim többéves ingadozása, az elhúzódó vérzés, majd a mostani kimaradás azonban már egyértelműen arra utal, hogy a menopauzális átmenet késői szakaszában járok.

Mit mutatnak a hormonjaim?

2025 tavaszán és nyarán még egészen más képet mutattak. 

2025 áprilisában az FSH 14,4 IU/l, az LH 10,4 IU/l, az ösztradiol 201 pmol/l volt

2025 augusztusban az FSH 9,2 IU/l, az LH 4,3 IU/l, az ösztradiol 151,7 pmol/l, a progeszteron pedig 12,39 nmol/l volt.

2026 januárjában már láthatóan változott a hormonképem:

FSH: 31,6 IU/l, LH: 17,0 IU/l, ösztradiol: 224,1 pmol/l volt.

Az FSH ekkor már jóval magasabb volt az egy évvel korábbi értékeimnél, és a labor menopauza utáni tartományába esett. Az ösztradiolszintem azonban még nem volt alacsony, ami jól mutatja a perimenopauza hullámzó természetét: a petefészek működése már gyengülhet, de időnként még termelhet számottevő mennyiségű ösztrogént.

A 2026. augusztusi vérvételen azonban már egészen más értékek születtek:

• FSH: 81,0 IU/l

• LH: 73,3 IU/l

• ösztradiol: 113,4 pmol/l

• progeszteron: 1,49 nmol/l

Egyetlen hormonvizsgálatból továbbra sem lehet kimondani a menopauzát. Ezek az értékek azonban a ciklustörténetemmel együtt erősen alátámasztják, hogy a petefészek működése jelentősen visszaesett, és valóban a menopauza közvetlen közelében járhatok.

És mit érzek mindebből?

Hőhullámaim egyelőre nincsenek.

Az alvásom viszont valamivel rosszabb lett. Többször felébredek éjszaka, bár ebben az idei nagy melegnek is lehet szerepe.

A legfeltűnőbb tünetem az ingerlékenység. Mindig is robbanékonyabb természetű voltam, de most néha magamat is meglepem. Könnyebben felcsattanok, türelmetlenebb vagyok, és időnként valóságos hárpiának érzem magam.

Különösen szerencsés az időzítés, mert van egy tizenhárom éves fiam, akinek éppen most indulnak be igazán a hormonjai, miközben az enyémek lassan búcsúznak. Mondanom sem kell, hogy ez időnként egészen különleges anya-fia kapcsolatot eredményez. Ennek ellenére, a kapcsolatunk nagyon jó, reméljük túléli a "hormonháborút" is.

Emellett sokszor érzem úgy, hogy nem találom a helyemet. Nehezebben érem utol magam, nem halad úgy a háztartás, ahogyan szeretném, és néha lehangoltnak érzem magam. Nem történik feltétlenül semmi különös, mégis mintha kevesebb lenne az energiám és nehezebb lenne összeszednem magam.

Egyelőre azon gondolkodom, mit tehetek azért, hogy a későbbi tüneteket lehetőség szerint enyhítsem. Anyukám azt mondja, neki a propoliszcseppek segítettek, és ezért nem voltak hőhullámai. Lehetséges, hogy valóban segítettek neki, de az is lehet, hogy egyszerűen ilyen az alkata. Én mindenesetre szeretem a propoliszt, így valószínűleg újra bevezetem.

Emellett szeretnék jobban figyelni az egészséges étkezésre, a mozgásra és az alvásra-már amennyire ez két gyermek, a munka és a háztartás mellett megvalósítható.

Mi lett velünk?

A legfontosabb, hogy jól vagyunk.

A két csodababánk ma már 13 és 9 éves. Mindketten egészségesek, mindketten iskolások.

A kisebbik fiunknál az első iskolai években voltak figyelmi és olvasási nehézségek. Senki nem mondta ki, hogy ADHD-s lenne, és én sem szeretnék olyan diagnózist rátenni, amelyet nem állapítottak meg. Annyi biztos, hogy a figyelmével időnként akadnak nehézségek, ami egyébként a családban többünknél is jelen van.

Nem gondolom, hogy ezt a korábbi hormonkezeléseimhez kellene kapcsolni. A családi előzmények alapján sokkal valószínűbbnek érzem az öröklött hajlamot.

A nehezebb iskolai kezdet ellenére minden akadályt sikerült átugrania. Nagyon okos, szorgalmas és kitartó gyermek, és rengeteg munkával szépen halad.

Amikor ezt a blogot elkezdtem, még külföldi tanulmányokat és más nők blogjait bújtam, hogy valamilyen kapaszkodót találjak a gyermektelenségből kivezető úthoz. Minden egyes személyes történet hatalmas segítséget jelentett.

Ma, a mesterséges intelligencia világában néhány jól feltett kérdéssel pillanatok alatt rengeteg információhoz juthatunk. Ez csodálatos lehetőség. De azt gondolom, a valódi, hús-vér emberek történeteire továbbra is szükség van.

Ezért írtam meg ezt a bejegyzést is.

Talán valaki egyszer ugyanúgy rátalál majd, ahogyan annak idején én találtam rá mások történeteire. Talán segítséget jelent neki egy 0,53-as AMH-eredmény után. Talán megnyugtatja, hogy az alacsony AMH nem jelent azonnali menopauzát. Vagy egyszerűen csak felismeri benne a saját rövid, hosszú, majd teljesen kiszámíthatatlanná váló ciklusait.

Én pedig most itt tartok: két egészséges gyermek édesanyjaként, 48 éves koromhoz közeledve, valószínűleg a perimenopauza utolsó szakaszában.

Hogy a május 14-én kezdődött vérzés valóban az utolsó menstruációm volt-e, azt még nem tudhatom.

Ezt majd az idő dönti el.

AMH 2,16 :) :) :)

A Centrumlab nem várt gyorsasságal küldte az AMH eredményemet, ugyanis már hétfőn délután ott volta a postafiókomban, pedig csütörtökön vették le a vért!
Még nagyobb volt a meglepetés, amikor megláttam az eredményt: 2,16! Ilyen jóra nem számítottam úgy, hogy 2012-ben 1.4 volt. Első körben arra gondoltam, hogy hatott a február óta szedett Q10( 200 mcg), amit a meddőségiben javasoltak, de aztán elkezdtem gondolkodni és kicsit utánaolvasni, nehogy véletlenül felhőtlen örömben részesüljek.
Ismeretségi körömben tudok két olyan esetről is, ahol az AMH szinte mérhetetlen volt 0,1 és 0,4 és mégis mindkét esetben lett belőle terhesség. Az egyik lány spontán esett teherbe, a babája nemrég született meg. Ő is szedte a Q10-et, majd egy évvel később újra nézette az AMH-t és 1 körüli értéket kapott, pedig előtte mérhetetlen volt neki. A másik lány lombikkal lett babás és ő is megszült már. Ismerek még egy anyukát, aki fiatalabb korában 4 gyereket szült, aztán 35 évesen, amikor nekiláttak volna az ötödiknek, kiderült hogy korai menopauzája van, aztán mégis spontán ikerterhes lett, de sajnos elvetélt. Ugyanilyen esetekről olvastam is a neten.
Aztán Audrey blogjában nagyon érdekes dolgokra bukkantam. Ő alaposan utánanézett ennek a témának, miután 3 különböző értéket mutattak neki ki az AMH-n. Azt a következtetést vontam le az ő irományából és a saját tapasztalataimból, hogy valószínűleg számít az, hogy a ciklus melyik fázisában vetetjük le a vért, mivel én most pont a peteérés előtti napon voltam és sokkal jobb lett az eredmények mint 2012-ben, amikor a ciklusom 20. napján mentem, körülbelül egy héttel a peteérés után.

TSH 0,77 :)

Egy hónap gyógyszerszedés után 0,77-re csökkent a TSH-m, aminek nagyon örülök, mert legutóbb már 3,6 volt.
Sajnos úgy érzem, ez nem az ideális szintem. Még mindig túl vagyok pörögve, sokszor éjjel nem tudok elaludni, ennek ellenére nappal nem érzem magam fáradtnak. Szerintem sok nekem az 50 mg. Ráadásul csak körülbelül 10 napja szedem az egész szemet, előtte egy hétig háremnegyedet, az első két hétben meg fél Letroxot szedtem. Van egy olyan érzésem, hogy a következő vérvételen tovább fog csökkenni a TSH-m, mivel addigra már ténylegesen egy hónapja fogom szedni az 50 mg-ot. Továbbá kíváncsi leszek arra is, hogy ebben a hónapban lesz-e köztes vérzésem, mint a múltkor, mert nagyon nem örülnék neki. A peteérésem most a 13. napon volt- kicsit korábban mint szokott- tehát rövidebb ciklusra számíthatok.

A vérvételen egyedül voltam, pedig én nagyon majrés vagyok, félek az ájulástól. Büszke vagyok magamra és a budaörsi egészségközpont személyzetére is, akik mindent elkövetnek, hogy eltereljék ilyenkor a figyelmemet és jókedvre derítsenek, ami úgy néz ki, hatékonyan működik. Tulajdonképpen az AMH miatt mentem, de ha már ott voltam, kértem egy TSH-t is. Az endokrinológusom november vége, december elejére adta a beutalót TSH, FT3, 4, inzulin és a többi fontos vizsgálatra, úgy hogy valójában akkor fog kiderülni hogy jó-e ez az adag vagy sem. Az AMH miatt nagyon izgulok, kíváncsi vagyok, hogy ért-e valamit a 200 mg Q10, amit már elég régóta szedek. 2012-ben 1,4 volt a mesterséges kezelés előtt, amik valószínűleg rontottak rajta, úgy hogy kész csoda lenne, ha ennél jobb lenne az értékem. Körülbelül 2 hét és kiderül.

Nem sikerült :(

Eredmény: HCG 0, azaz nulla! Pedig én tegnap este óta azzal nyugtatgattam magam, hogy azért vérzek, mert az egyik baba elment, de a másik még erősen kapaszkodik. Sajnos nem jött be!

Tanár úr magától mondta, hogy hagyjuk ki ezt az évet. Ezt én is így gondoltam, tehát tavasszal kezdünk.( Habár nem fogunk, mert addig úgyis teherbe esek).

Rákérdeztem hogy mit lehet tenni az 1,4-es AMH-val, mert félek, hogy kimerülnek a petefészkeim. Megnyugtatott, hogy az 1, 4 teljesen jó, de a lombik valóban hozzájárulhat az érték romlásához. Amitől szuper petesejtjeim lesznek az nem más mint a Coenzim Q10. Mondtam neki, hogy én azt szedem egy ideje. Kiderült, hogy a 60-as amit én szedek az semmit sem ér, napi 200-at szedjek a következő lombikig!!!

Méhpempő, termelői méz

Ma végre találtam a Lehel piacon egy viszonylag olcsó, méhpempőt áruló boltot. A mézük is eredeti magyar méz védjeggyel van ellátva. Én nagyon bízok a méhtermékek jótékony hatásaiban.
A méhpempő nagyon sokat segíthet a női és a férfi meddőség esetében is. Férfiaknál növeli a tesztoszteronszintet a vérben, nőknél pedig a lutenizáló hormonok szintjét, ami az ovulációt segíti elő.  Értelmezésem szerint, pont az AMH szintet növeli.
Megpróbálom a férjemmel is etetni a méhpempőt, hátha segíti majd a jobb minőségű spermák termelődését.
1-2 g méhpempőt kell fél órával a reggeli étkezések előtt.
(Mi a nyelvünk alá tettük és nem kúraszerűen szedtük, ahogy javasolják, hanem több hónapon keresztül, addig, amíg teherbe nem estem :) )

Közben megtudtam azt is, hogy a virágpor tele van sok nagyon fontos tápanyaggal. Állítólag két csapott kávéskanálnyi elegendő ahhoz, hogy egy felnőtt napi proteinszükségletét kielégítse. Mondjuk lehetne akár virágport is enni a stimuláció alatt.

Első vérvétel a BMC-ben, AMH eredmény, D vitamin

Jó hír:
Voltam ma a BMC-ben. Nagyon féltem a vérvételtől, mivel a múlt héten rosszul voltam az AMH után. Hihetetlenül kedvesek és figyelmesek voltak velem. Tényleg nagyon profik a nővérkék. Meg sem éreztem a tűszúrást. Nagy rutint csináltak. 5 ampulla vért csapoltak le, de végig fektettek. Utána megettem a szőlőcukromat, csokimat és fél óra alatt 1,5 liter ásványvizet ittam. Egyáltalán nem voltam rosszul.

Rossz hír:
Hazaértem és megérkezett az AMH és D vitamin eredményem.
Újabb kikészülés következett: AMH 1,4.( referenciatartomány: 0,2-14,6). Ezt nem gondoltam volna! Tökéletes peteéréseim vannak, szép peték érnek, 33 éves vagyok, ennek ellenére ilyen alacsonyak az értékek. Tudom, hogy benne vagyok a referenciatartományban, de a külföldi oldalakról kiderült, hogy ez alacsony fertilitást jelent. Tulajdonképpen örülhetek ha lombikkal összejön a baba.

D vitamin: nagyon érdekes dolog. Mielőtt elmentem az AMH-ra, bevettem egy 3000 NE D-vitamint otthon, mert úgy voltam vele, hogy nem csináltatom meg ezt a vizsgálatot. Amikor odaértem, meggondoltam magam. Január eleje óta szedem folyamatosan ezt a vitamint, ennek ellenére 27,7 lett az eredményem(20 és 120 között kell lennie). Hát nem furcsa ez? A vizsgálat előtt bennem volt a napi ajánlott 5X mennyiség és mégis ilyen lett az eredmény. Mi lett volna, ha nem veszem be aznap? Tehát most már számomra is bebizonyosodott, hogy jó sok D-vitamint kell szedni. Egyébként ma is napvilágra jött egy olyan cikk, hogy tízszeresére fogják emelni az ajánlott mennyiséget, mert semmit sem ér az eddig meghatározott.

Háziorvos felírhatja a D vitamint. Én 3000 Ne-s D3-at vettem így. 100 szemes nem volt egyik patikában sem, helyette kaptam 3 csomag 20-asat. Olyan 900,- forintomba került így. Amit recept nélkül vettem, 3000 körül volt. Kiszerelése: 100 db és csak 1000 NE-s. Érdemes felíratni!

AMH vizsgálat

AMH= anti-müllerian hormon. Információt ad a petefészek működéséről, stimulálhatóságáról.
Ajánlom a MÁV kórházon belüli magánlabort.

Voltam ma az AMH vizsgálaton, amihez az orvosom ragaszkodik. Egyúttal kértem a D vitamin szintem mérését is.

Viszont nagyon elkeseredtem. Nem tudom hogy fogom bírni a megpróbáltatásokat. Egy ampulla vért vettek és nagyon rosszul lettem, pedig nem néztem oda és ehettem, kávézhattam a mai vérvétel előtt. Rendesek voltak, lefektettek, de akárhányszor próbáltak felültetni, jöttek az újabb rosszullétek. Háromszor eljátszottuk, majd utána alig akartak elengedni. Mondták, hogy ne üljek így autóba, hívjak kísérőt. Aztán csak bejutottam a munkahelyemre valahogy, de elég kockázatos volt. Pont akkor zendített rá a hóesés is, tehát nem volt egyszerű.

Mi lesz velem 2 hét múlva, amikor a menstruációm 3. napján, éhgyomorra vesznek le vagy 4 ampulla vért?És mégott van a HSG-ről is.  Az az érdekes, hogy 2 éve már túlestem ezeken a mensis vizsgálatokon és semmi bajom nem volt. Vajon mi történhetett? Én úgy szégyelltem magam és olyan mérges voltam magamra, hogy csak na!

2012. február

Elérkezett a nagy nap. Végre mehetünk a BMC-be. Nagyon izgultam, hogy minden rendben legyen és, hogy ahhoz az orvoshoz kerüljünk, akihez a barátnőmék is jártak. Sok jót és rosszat is olvastam róla. Főleg a stílusát kezdték ki sokan, de a legtöbb ember kiváló szakembernek találta. Úgy hallottuk, nagyon nehéz hozzá bejutni és szereti, ha a magánrendelőjébe keresik fel első alkalommal. Úgy tűnik, ez a dolog nem igaz, legalábbis a mi esetünkben nem volt az.

Mint ahogy olvastuk, a váróterem egy nagyon kulturált, kellemes hely. A recepciós nagyon kedves volt. 

Kiderült, hogy az adatainkat egy idősebb  doktor úr veszi fel(már névről tudtam kiről van szó, róla is olvastam a fórumokban), majd ezután választhatunk orvost. Finoman jeleztük neki, hogy kire gondolunk és megígérte nekünk, hogy megpróbál beszélni vele.

Hosszú várakozási időre készítettek fel minket. Ehhez képest, körülbelül fél óra telt el mire feljutottunk Újvári doktor úrhoz. Mivel a recepciós kartont nyitott, kérdezgetett, észre sem vettük ezt a fél órát. Felmentünk az orvoshoz, aki nagyon kedves volt, semmi nyoma nem volt annak, hogy mogorva, mint ahogy sokan írták róla. Egyébként meg  minket az sem zavart volna, ha nem túl kedves velünk, hiszen nem az a dolga okvetlenül, hogy a lelkünket ápolgassa. Nem is értem, miért várják ezt el sokan az orvosoktól. Kerüljek jó kezekbe, kapjam meg a megfelelő ellátást, ez a legfontosabb. 

A doktor úr kiírta a kötelező vizsgálatokat( vér, vizelet, sperma, HSG), majd sok szerencsét kívánt és utunkra engedett.

Visszamentünk a recepcióra, ahol a kedves hölgy elintézte nekünk, hogy a választott orvosunkhoz kerüljünk. Várni kellett egy picit. A doktor úr, akiről  szintén az hírlett, hogy mogorva, nagyon kedves volt velünk. (Pár hónappal később derült ki, hogy a barátnőmék nem a Tanár úrhoz jártak, hanem Zeke doktorhoz, nem tudom, hogy tudtam őket így összekeverni). Megnézte a leleteinket és rácsodálkozott a férjem sperma eredményeire. Azt mondta, hogy a biztonság kedvéért csináltassunk itt is egyet(hiába volt 2 friss, egy évnél nem régebbi leletünk), mert túl szép, hogy igaz legyen ez az óriási javulás a férjem értékeiben. Mint ahogy már írtam, a férjem spermája 2,5 millió volt 5%-os mozgékonysággal, majd egy egyszerű herevisszér műtét után feljavult 15 millióra, 50%-os mozgékonysággal. Ezután megnyugtatott minket, hogy elegendő lesz az inszemináció, hiszen lombikot csak 5 millió alatti számnál csinálhat.

Szóval magánrendelőről szó sincs, hiába ajánlottam fel, hogy ott is felkeressük. Azt mondta, teljesen felesleges ide-oda járkálni. Menjünk vissza a következő menstruációm alatt a vérvételre és aznap ultrahangon is megnéz. 

Most már csak abban reménykedek, hogy 28.-ra esik a ciklusom 3-4 napja, mert a férjem akkora kapott időpontot a spermavizsgálatra. Így nem kéne egyedül végigszenvednem a vérvételt, amitől nagyon félek, főleg akkor, ha menstruáció alatt történik. Tini koromban elájultam egy vérvételnél, innen indul ez a egész.

Ráadásul Tanár urat sokan dicsérik amiatt is, hogy kéri az AMH vizsgálatot. Ez a vérvétel a petefészek terhelhetőségét vizsgálja és állítólag azt is meg lehet így állapítani, hogy mikor lesz menopauza. Azt mondta nekem, hogy a méhsövényemről is elég sok információt adhat, tehát menjek el mindenképp. Sajnos, ezt az állam nem támogatja. Magánlaborban végzik 5000,-ft-ért és még a vér levételéért is kérnek egy 1000-st. 

Alig várom már ezt a vérvételt, talán szerdán reggel eljutok oda is.