Továbbra is szenvedünk a szopizással. Nem megy neki a kórház óta..Másfél óra alatt is maximum 70-et szív, majd hisztizik. Azt tanácsolják sokan, hogy éheztessem ki, de úgy ordít a kaja után, hogy az nem emberi. Megszakad a szívem. Megint fejek és cumiüvegezek. Esténként kénytelen vagyok táppal etetni, mert kevés a tejem. Teljesen kivagyok.
Mindkét ciciből etetek és sokat böngészem a La Leche Liga oldalát. Nagyon jó tanácsokat adnak, de én sok mindent( pl. bimbóvédőt) nem tudok elkerülni vagy úgy csinálni, ahogy írják. Elgondolkodtam azon is, hogy hívjak szoptatási tanácsadót, de szerintem már elkéstem vele, sokat már nem tudnak egy 6 hetes csecsemőn segíteni.
Teljesen el van rontva a gyerekem, rendesen bekavart a cumisüveg...
Egyébként nagyon szépen fejlődik, ma 3700 g volt. Elcsomagoltam az első adag kinőtt ruhát :)
A székrekedés még mindig jelen van mindkettőnk életében, de már sokkal jobb a helyzet.
Terhesen hasmenésem volt, amióta szoptatok, azóta mintha megállt volna a bélműködésem. Rájöttem, hogy a meleg laptop az ölemben nagyon hatékony tud lenni vészhelyzet esetén. Ez mondjuk veszélyes dolog, a múltkor olyan "mindjárt megjön" érzésem volt utána.
Bébinek: pár korty cukros kamillatea, vagyis oldat, mert kevés vízzel csinálom. Ez a hasfájására is jónak bizonyult, már nem veszem a drága szereket, amik nem is hatottak. Anyukám már régóta mondta, hogy adjak neki kamillát, de én sokáig nem mertem. Pedig neki volt igaza!
Egyre nehezebben bírom az éjszakázást, alszom el a gyereken. Sokszor eszik éjjel. Nem bírom ki, hogy ne próbálkozzak ilyenkor is a szoptatással, így mindig cicin kezdünk. Aztán vagy elalszik rajtam, vagy még kér egy kis lefejt tejet. Miután elalszik, én még nekilátok fejni...Nem könnyű!
Kedden megyek cukorterhelésre, szerdán meg a hat hetes kontrollra, ugyanis tegnap ért véget a gyermekágy időszaka.
Továbbra is hiányzik a várandóság és a szülés utáni első napok. Nosztalgiázom ezerrel...
2013. június 29., szombat
2013. június 22., szombat
Felborult a babakocsi :(
Ma jöttünk haza a kórházból. Isteni csoda, hogy nem történt tragédia az 5 hetes gyerekemmel.
Csütörtökön a babánk a teraszon lévő babakocsiban várta a fürdést. Fogalmam sincs, hogy történhetett, de nem biztosítottuk ki. Az ablakból egyszer csak azt láttam, hogy borul lefelé a babakocsi...Két lépcsőfokott zuhant a betonra... Ordítva rohantam ki! Senkinek sem kívánom ezt az érzést. Szerencsére Balázs baba nem esett ki belőle és egyből felsírt. Látszólag nem volt baja, de én nagyon nem voltam nyugodt. Bevittük a János kórházba, ahol megröntgenezték, majd úgy döntöttek, bent tartanak minket 48 órás megfigyelésre.
Éjjel monitorra kötözve figyelték a pulzusát, szívverését. A kiságya mellettem volt, de hiába. Végig attól rettegtem, hogy beletekeredik a kábelekbe. Borzalmas éjszaka volt, semmit sem aludtam. Gyűlöltem magunkat amiatt, hogy ilyen felelőtlenek voltunk. Ráadásul a szobában volt egy másik anyuka is a kislányával, aki Balázs miatt nem tudott aludni. Egyfolytában csak sírt és sírt. Nem akarta elfogadni a cicit sehogy sem! Nagyon meg voltam ijedve, nem tudtam mi baja van.
Másnap koponya és hasi ultrahangot csináltak neki és egy csomó orvos megvizsgálta. Elvileg minden rendben volt vele.
Sajnos szegénykém egész délután ordított. Megint a hasfájásra tippeltem, amivel a kórházban sem tudtak mit kezdeni. Egy kedves nővérke megszélcsövezte, így legalább tudott kakálni.
A stressztől alig volt tejem és Balázs sem nagyon akart szopizni. Úgy döntöttem, hogy adok neki tápot, nem hagyom éhezni. Próbáltam meggyőzni magamat és az ügyeletes orvosnőt is, hogy helyesen döntök, de ő nem értett velem egyet. Nekem viszont nagy segítség volt most a táp és Balázs sírása is abbamaradt, ahogy végre jól lakott. Természetesen fejtem, hogy ne apadjon el a tejem.
Lehet, hogy nem is a hasa fájt eddig, hanem a cicimben lévő kevés tej miatt volt nyűgös? Mostanában már nem is nagyon fejtem, mert azt hittem, a mellbimbóvédő megoldotta a szopási nehézségeket. Reméljük hamarosan kiderül.
A János kórház előtt ismételten le a kalappal! Az orvosok, nővérek egytől egyig kedvesek, segítőkészek, normálisak voltak.
A szobával is szerencsém volt, mivel csak az első éjszakán volt szobatársam, utána csak mi ketten maradtunk. Ennek viszont az volt a hátránya, hogy nem nagyon tudtam wc-re vagy tusolni menni, mert féltem, hogy Balázs kiesik a kiságyból is. Még jó, hogy eszembe jutott hogy van otthon elfordulásgátló párnánk. Miután behozta a férjem, ez a gond is megoldódott.
Pont kifogtuk a nyár legmelegebb napjait, így végig pelenkában volt Balázs, nem kellett rá még body sem:
A kórház óta viszont székrekedésel küszködünk. Lehet, hogy a táp okozza?
Most tornáztatom itthon, de viszem nemsokára babamasszázsra is, hátha az segít.
Csütörtökön a babánk a teraszon lévő babakocsiban várta a fürdést. Fogalmam sincs, hogy történhetett, de nem biztosítottuk ki. Az ablakból egyszer csak azt láttam, hogy borul lefelé a babakocsi...Két lépcsőfokott zuhant a betonra... Ordítva rohantam ki! Senkinek sem kívánom ezt az érzést. Szerencsére Balázs baba nem esett ki belőle és egyből felsírt. Látszólag nem volt baja, de én nagyon nem voltam nyugodt. Bevittük a János kórházba, ahol megröntgenezték, majd úgy döntöttek, bent tartanak minket 48 órás megfigyelésre.
Éjjel monitorra kötözve figyelték a pulzusát, szívverését. A kiságya mellettem volt, de hiába. Végig attól rettegtem, hogy beletekeredik a kábelekbe. Borzalmas éjszaka volt, semmit sem aludtam. Gyűlöltem magunkat amiatt, hogy ilyen felelőtlenek voltunk. Ráadásul a szobában volt egy másik anyuka is a kislányával, aki Balázs miatt nem tudott aludni. Egyfolytában csak sírt és sírt. Nem akarta elfogadni a cicit sehogy sem! Nagyon meg voltam ijedve, nem tudtam mi baja van.
Másnap koponya és hasi ultrahangot csináltak neki és egy csomó orvos megvizsgálta. Elvileg minden rendben volt vele.
Sajnos szegénykém egész délután ordított. Megint a hasfájásra tippeltem, amivel a kórházban sem tudtak mit kezdeni. Egy kedves nővérke megszélcsövezte, így legalább tudott kakálni.
A stressztől alig volt tejem és Balázs sem nagyon akart szopizni. Úgy döntöttem, hogy adok neki tápot, nem hagyom éhezni. Próbáltam meggyőzni magamat és az ügyeletes orvosnőt is, hogy helyesen döntök, de ő nem értett velem egyet. Nekem viszont nagy segítség volt most a táp és Balázs sírása is abbamaradt, ahogy végre jól lakott. Természetesen fejtem, hogy ne apadjon el a tejem.
Lehet, hogy nem is a hasa fájt eddig, hanem a cicimben lévő kevés tej miatt volt nyűgös? Mostanában már nem is nagyon fejtem, mert azt hittem, a mellbimbóvédő megoldotta a szopási nehézségeket. Reméljük hamarosan kiderül.
A János kórház előtt ismételten le a kalappal! Az orvosok, nővérek egytől egyig kedvesek, segítőkészek, normálisak voltak.
A szobával is szerencsém volt, mivel csak az első éjszakán volt szobatársam, utána csak mi ketten maradtunk. Ennek viszont az volt a hátránya, hogy nem nagyon tudtam wc-re vagy tusolni menni, mert féltem, hogy Balázs kiesik a kiságyból is. Még jó, hogy eszembe jutott hogy van otthon elfordulásgátló párnánk. Miután behozta a férjem, ez a gond is megoldódott.
Pont kifogtuk a nyár legmelegebb napjait, így végig pelenkában volt Balázs, nem kellett rá még body sem:
A kórház óta viszont székrekedésel küszködünk. Lehet, hogy a táp okozza?
Most tornáztatom itthon, de viszem nemsokára babamasszázsra is, hátha az segít.
2013. június 17., hétfő
Egy hónapos :)
Ma voltunk az 1 hónapos státuszon. Az én Egyetlenen 3240 g és 51 cm :) Nagyon jól fejlődik, 590 grammal haladta meg a születési súlyát, pedig milyen sokáig tartott utolérni...
Ez volt az első alkalom, hogy én vittem autóval. Nem volt egyszerű összecsukni a babakocsit és bekötni a hordozót az autóba.
Szerdán megvolt az első sétánk is. Eddig az időjárás nem tette lehetővé ezt. Jó volt végre tolni a babakocsit :) Imád hason feküdni a babakocsiban:
Érdekes, hogy napközben nem aggódom, amikor hason alszik, pedig nincs légzésfigyelő a babakocsiban. Éjjel meg folyamatosan rettegek...
Sajnos az éjszakáink továbbra is borzalmasak. 3 óránként eszik, de úgy, hogy nem tartunk szünetet két etetés között, így általában 1 és 5 között fönt vagyunk. Nagyon kivagyok már. Újabban napközben is végig nyüglődjük a két etetés közötti időszakot.
Ráadásul a kutyám nyakán találtunk egy diónyi csomót, amit kedden meg kellett műteni. Szerencsére jó lett a citológia eredmény, nincs áttét, de sajnos melanoma volt. Remélem nem fog kiújulni, mindenesetre ezentúl figyelni kell és azonnal műttetni, ahogy kibújik egy újabb.
Balázs szeme még mindig folyik. A forró vizes lemosás semmit sem ért, az Occuloheel homeopátiés szemcsepp pedig, amit a védőnő javasolt kicsit enyhített csak. Most antibiotikumos szemcseppet írt fel az orvos, ma érkezik a patikába .
A homloka is nagyon hámlott. Kentem babafürdetővel, egyszer meg olivaolajjal, de már egy ideje csak a Rossmann saját márkás babaolaját használjuk. Most már egész jó a helyzet.
A bimbóvédő bevált nagyon, már nem kell fejnem. Óriási dolog! Ehelyett sajnos jött a hasfájás. Volt úgy, hogy este 11 és reggel 7 között fent voltunk. Akkor nem sírt a lelkem, ha tornáztam vele a karomban. Különböző aerobik figurákat csináltam, volt is másnap izomlázam. Aztán bekapcsoltam a Viva tévét és táncoltam. Sokszor viszont ezek a praktikák sem segítettek. Nagyon el szoktam néha keseredni.
Már szinte mindent megvettünk a patikában, ami hasfájásra való.
Infacollal kezdtünk, amit később Espumisanra cseréltünk. Tegnap óta nem adom egyiket sem, mert olvastam, hogy van akinél pont ezek okozzák a hascsikarást. Meglátjuk mi lesz.
Kipróbáltuk a Colief cseppeket, a Babamosoly teát, a Biogaiat, a Protexin Restoret, a Chamomilla Vulgarist. Egyik sem hatott eddig. Már csak a BabyCalm csepp maradt...
Viszont most a Gripe Water-ban reménykeden. Magyarországon nem lehet már kapni, de tegnap sikerült Vateráznom egy bontatlant.
Tudom, hogy leginkább az idő segít, na de akkor sem hiszem el, hogy nincs valami, ami legalább enyhíti a tüneteket.
Anyukám a kamilla teára esküszik, de erre meg azt mondják, hogy allergizál. Nem mertem még kipróbálni, pedig a chamommila vulgaris homeós bogyóban is kamilla van.
Úgy hiányzik a pocakom, sokat siratom. Amikor Balázs keservesen sír, ránézek a 4d-s képére( még mindig az éjjeli szekrényemen vannak) és látom, hogy odabent milyen boldog volt, nem fájt semmije, idekint meg csak a szenvedés jut neki :(
Ez volt az első alkalom, hogy én vittem autóval. Nem volt egyszerű összecsukni a babakocsit és bekötni a hordozót az autóba.
Szerdán megvolt az első sétánk is. Eddig az időjárás nem tette lehetővé ezt. Jó volt végre tolni a babakocsit :) Imád hason feküdni a babakocsiban:
Érdekes, hogy napközben nem aggódom, amikor hason alszik, pedig nincs légzésfigyelő a babakocsiban. Éjjel meg folyamatosan rettegek...
Sajnos az éjszakáink továbbra is borzalmasak. 3 óránként eszik, de úgy, hogy nem tartunk szünetet két etetés között, így általában 1 és 5 között fönt vagyunk. Nagyon kivagyok már. Újabban napközben is végig nyüglődjük a két etetés közötti időszakot.
Ráadásul a kutyám nyakán találtunk egy diónyi csomót, amit kedden meg kellett műteni. Szerencsére jó lett a citológia eredmény, nincs áttét, de sajnos melanoma volt. Remélem nem fog kiújulni, mindenesetre ezentúl figyelni kell és azonnal műttetni, ahogy kibújik egy újabb.
Balázs szeme még mindig folyik. A forró vizes lemosás semmit sem ért, az Occuloheel homeopátiés szemcsepp pedig, amit a védőnő javasolt kicsit enyhített csak. Most antibiotikumos szemcseppet írt fel az orvos, ma érkezik a patikába .
A homloka is nagyon hámlott. Kentem babafürdetővel, egyszer meg olivaolajjal, de már egy ideje csak a Rossmann saját márkás babaolaját használjuk. Most már egész jó a helyzet.
A bimbóvédő bevált nagyon, már nem kell fejnem. Óriási dolog! Ehelyett sajnos jött a hasfájás. Volt úgy, hogy este 11 és reggel 7 között fent voltunk. Akkor nem sírt a lelkem, ha tornáztam vele a karomban. Különböző aerobik figurákat csináltam, volt is másnap izomlázam. Aztán bekapcsoltam a Viva tévét és táncoltam. Sokszor viszont ezek a praktikák sem segítettek. Nagyon el szoktam néha keseredni.
Már szinte mindent megvettünk a patikában, ami hasfájásra való.
Infacollal kezdtünk, amit később Espumisanra cseréltünk. Tegnap óta nem adom egyiket sem, mert olvastam, hogy van akinél pont ezek okozzák a hascsikarást. Meglátjuk mi lesz.
Kipróbáltuk a Colief cseppeket, a Babamosoly teát, a Biogaiat, a Protexin Restoret, a Chamomilla Vulgarist. Egyik sem hatott eddig. Már csak a BabyCalm csepp maradt...
Viszont most a Gripe Water-ban reménykeden. Magyarországon nem lehet már kapni, de tegnap sikerült Vateráznom egy bontatlant.
Tudom, hogy leginkább az idő segít, na de akkor sem hiszem el, hogy nincs valami, ami legalább enyhíti a tüneteket.
Anyukám a kamilla teára esküszik, de erre meg azt mondják, hogy allergizál. Nem mertem még kipróbálni, pedig a chamommila vulgaris homeós bogyóban is kamilla van.
Úgy hiányzik a pocakom, sokat siratom. Amikor Balázs keservesen sír, ránézek a 4d-s képére( még mindig az éjjeli szekrényemen vannak) és látom, hogy odabent milyen boldog volt, nem fájt semmije, idekint meg csak a szenvedés jut neki :(
2013. június 7., péntek
Hasfájás
Nem sokat aludtam az elmúlt napokban, hozzánk is beköszöntött a pocifájás.
Infacol cseppeket adok neki már egy hete. Most már legalább tud büfizni, de még így is szenvedünk.
Tegnap anyu javasolta, hogy tegyük be a hőmérőt a kis fenekébe, mivel egész nap nem kakilt. Eszméletlen hatékonyra sikeredett ez a drasztikusan hangzó művelet, sok minden kijött belőle. Előtte enni is alig tudott már. Természetesen nem akarom hozzászoktatni a hőmérőhöz, be fogok szerezni egy szélcsövet, de azt is csak nagyon indokolt esetben fogom használni.
A védőnő tanácsára, az Infacolon kívül, vettem neki Schüssler magnéziumot és Protexin Restore-t ( méregdrága), magamnak Normaflore-t és már nem iszom a szoptatós teákat. A teák helyett homeós szereket veszek be tejszaporításra: urtica urens( 5 CH) és ricinus( 5 CH). Hirtelen annyi tejem lett hogy már a fagyasztóba is tudtam tenni. Ezeket a szereket egészségpénztárra is meg lehet venni.
Valószínűleg a fentieknek köszönhetően, ma akkorát kakilt magától Balázs, hogy a ruhája a háta közepéig koszos lett. Alig tudtam kiáztatni. Igazi háziszappan vette csak ki a foltokat.
Szóval most már van széklete, igaz, nem minden pelusban, de naponta többször, mégis nyugtalan. Fogalmam sincs, hogy mi a sírás pontos oka. Még gondolkodom a Biogaia cseppek beszerzésén.
A cicizéssel továbbra is gondjaink vannak: sokat van rajtam, de mégsem szív szinte semmit. Sokszor viszont üvölt, ha meglátja a cicimet, így továbbra is fejek és cumisüvegből etetek. A gyerekkel ilyenkor egymáson sírunk...Egy nap hétszer eszik: 6X napközben, 1X éjjel. Az igény szerinti etetés híve vagyok, de arra figyelek, hogy kb 3 óránként egyen. Ha kell akkor nappal felébresztem, mert sokáig sárga és ezáltal nagyon aluszékony volt. Most már 2,82 kiló :)
Győzködöm magam, hogy jól döntöttem, amikor a cumisüveg mellett tettem le a voksomat, de lehettem volna sokkal körültekintőbb is. Bedőltem annak, hogy az Avent Naturals és a Tomee Tipee cumisüvegek cuclija az anyai mellett utánozzák. ( Egyébként imádom ezeket a cumisüvegeket) Azt hittem, hogy ezektől nem lesz cumizavaros. Terhesen csak azzal foglalkoztam, hogy ne vetéljek el, meg hogy legyen szép babakocsi, babaszoba, a szoptatás nem érdekelt. Azt hittem, hogy az a világ legtermészetesebb dolga és majd menni fog magától. Még álmomban sem gondoltam volna, hogy éjjel-nappal fejni fogok, a cumizavar fogalmát meg nem is ismertem. Pedig, ha felmerült volna bennem az, hogy nem mindenki tud szoptatni, akkor vehettem volna egy Medela Calma etetőt, ami tényleg olyan mint az anyai mell. Nem csöpög magától, csak akkor folyik belőle a tej, ha erősen szívja, azaz vákuumot képez a kicsi. Ezzel kellett volna adnom neki a lefejt tejet, addig, amíg meg nem erősödik és utána simán ment volna a szoptatás is.
Apuka unszolására, vettünk egy kis méretű Avent mellbimbóvédőt. Úgy tűnik, ezzel ideig-óráig át tudom verni a Drágámat, szépen szopizik vele. Kíváncsi vagyok, meddig tart a lelkesedés.
Amit a kórházban vettünk, túl nagy volt, nem fért be a szájába. Én marha, azt hittem, hogy nem ér semmit, arra nem gondoltam, hogy be kéne szerezni egy kisebb méretűt.
Szóval, két óriási hibát követtünk el: normál cuclival etettük Medela Calma helyett és nagyméretű mellbimbóvédőt vettünk kicsi helyett. Balázs biztos rendesen szopizna, ha tudomásom lett volna ezekről a segédeszközökről. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a mellem formája miatt vannak gondjaim, túl lapos a mellbimbóm :(
Nagyon szomorú vagyok! Annyira szeretnék szoptatni!
Ritka pillanatok egyike, amikor Balázs a saját ágyában tartózkodik :)
Infacol cseppeket adok neki már egy hete. Most már legalább tud büfizni, de még így is szenvedünk.
Tegnap anyu javasolta, hogy tegyük be a hőmérőt a kis fenekébe, mivel egész nap nem kakilt. Eszméletlen hatékonyra sikeredett ez a drasztikusan hangzó művelet, sok minden kijött belőle. Előtte enni is alig tudott már. Természetesen nem akarom hozzászoktatni a hőmérőhöz, be fogok szerezni egy szélcsövet, de azt is csak nagyon indokolt esetben fogom használni.
A védőnő tanácsára, az Infacolon kívül, vettem neki Schüssler magnéziumot és Protexin Restore-t ( méregdrága), magamnak Normaflore-t és már nem iszom a szoptatós teákat. A teák helyett homeós szereket veszek be tejszaporításra: urtica urens( 5 CH) és ricinus( 5 CH). Hirtelen annyi tejem lett hogy már a fagyasztóba is tudtam tenni. Ezeket a szereket egészségpénztárra is meg lehet venni.
Valószínűleg a fentieknek köszönhetően, ma akkorát kakilt magától Balázs, hogy a ruhája a háta közepéig koszos lett. Alig tudtam kiáztatni. Igazi háziszappan vette csak ki a foltokat.
Szóval most már van széklete, igaz, nem minden pelusban, de naponta többször, mégis nyugtalan. Fogalmam sincs, hogy mi a sírás pontos oka. Még gondolkodom a Biogaia cseppek beszerzésén.
A cicizéssel továbbra is gondjaink vannak: sokat van rajtam, de mégsem szív szinte semmit. Sokszor viszont üvölt, ha meglátja a cicimet, így továbbra is fejek és cumisüvegből etetek. A gyerekkel ilyenkor egymáson sírunk...Egy nap hétszer eszik: 6X napközben, 1X éjjel. Az igény szerinti etetés híve vagyok, de arra figyelek, hogy kb 3 óránként egyen. Ha kell akkor nappal felébresztem, mert sokáig sárga és ezáltal nagyon aluszékony volt. Most már 2,82 kiló :)
Győzködöm magam, hogy jól döntöttem, amikor a cumisüveg mellett tettem le a voksomat, de lehettem volna sokkal körültekintőbb is. Bedőltem annak, hogy az Avent Naturals és a Tomee Tipee cumisüvegek cuclija az anyai mellett utánozzák. ( Egyébként imádom ezeket a cumisüvegeket) Azt hittem, hogy ezektől nem lesz cumizavaros. Terhesen csak azzal foglalkoztam, hogy ne vetéljek el, meg hogy legyen szép babakocsi, babaszoba, a szoptatás nem érdekelt. Azt hittem, hogy az a világ legtermészetesebb dolga és majd menni fog magától. Még álmomban sem gondoltam volna, hogy éjjel-nappal fejni fogok, a cumizavar fogalmát meg nem is ismertem. Pedig, ha felmerült volna bennem az, hogy nem mindenki tud szoptatni, akkor vehettem volna egy Medela Calma etetőt, ami tényleg olyan mint az anyai mell. Nem csöpög magától, csak akkor folyik belőle a tej, ha erősen szívja, azaz vákuumot képez a kicsi. Ezzel kellett volna adnom neki a lefejt tejet, addig, amíg meg nem erősödik és utána simán ment volna a szoptatás is.
Apuka unszolására, vettünk egy kis méretű Avent mellbimbóvédőt. Úgy tűnik, ezzel ideig-óráig át tudom verni a Drágámat, szépen szopizik vele. Kíváncsi vagyok, meddig tart a lelkesedés.
Amit a kórházban vettünk, túl nagy volt, nem fért be a szájába. Én marha, azt hittem, hogy nem ér semmit, arra nem gondoltam, hogy be kéne szerezni egy kisebb méretűt.
Szóval, két óriási hibát követtünk el: normál cuclival etettük Medela Calma helyett és nagyméretű mellbimbóvédőt vettünk kicsi helyett. Balázs biztos rendesen szopizna, ha tudomásom lett volna ezekről a segédeszközökről. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a mellem formája miatt vannak gondjaim, túl lapos a mellbimbóm :(
Nagyon szomorú vagyok! Annyira szeretnék szoptatni!
Ritka pillanatok egyike, amikor Balázs a saját ágyában tartózkodik :)
2013. június 2., vasárnap
Végre meghaladtuk a születési súlyunkat :)
A mai mérés szerint 2720 g-osak voltunk, ami 70-el több, mint születéskor ;)
Kezdek megnyugodni. Most már tudom, hogy jól döntöttem, amikor elkezdtem cumisüvegből pótolni.
Sajnos az egyik szeme még mindig be van gyulladva. A gyerekorvos azt mondta, hogy mossuk le tiszta vízzel, nem kell rá más. Anyukám a kamillateát javasolta, de az állítólag allergizál, így nem mertem használni.
Az éjszakák továbbra is nagyon fárasztóak. Balázs szinte végig fent van.
Amikor alszik továbbra sem vagyok nyugodt, csak akkor amikor mellettem van. Ma éjjel is velünk aludt a nagy ágyban, pedig kiderült, hogy miért szólalt meg ennyiszer a légzésfigyelő. Nem olvastuk el előre a használati utasítást, amiben le van írva, hogy a rácsvédőt nem lehet betűrni a matrac és az ágy közé és az is benne van, hogy nem lehet pólyát használni. Mi mindkét hibát elkövettük. Ennek ellenére félek, hogy újból megszólal. Érdekes, hogy akkor, amikor a szobájában "alszom" vele a kanapén, vagy közénk rakom az ágyba, akkor nem aggódom, pedig alattunk nincs légzésfigyelő. Bárcsak megvettem volna a szülői ágy mellé illeszthető kiságyat!
Egyébként csodálatos dolog az anyaság. Kár, hogy ennyi aggodalmaskodással jár.
Ettől függetlenül, már várom, hogy újból teherbe essek és szüljek :)
Kezdek megnyugodni. Most már tudom, hogy jól döntöttem, amikor elkezdtem cumisüvegből pótolni.
Sajnos az egyik szeme még mindig be van gyulladva. A gyerekorvos azt mondta, hogy mossuk le tiszta vízzel, nem kell rá más. Anyukám a kamillateát javasolta, de az állítólag allergizál, így nem mertem használni.
Az éjszakák továbbra is nagyon fárasztóak. Balázs szinte végig fent van.
Amikor alszik továbbra sem vagyok nyugodt, csak akkor amikor mellettem van. Ma éjjel is velünk aludt a nagy ágyban, pedig kiderült, hogy miért szólalt meg ennyiszer a légzésfigyelő. Nem olvastuk el előre a használati utasítást, amiben le van írva, hogy a rácsvédőt nem lehet betűrni a matrac és az ágy közé és az is benne van, hogy nem lehet pólyát használni. Mi mindkét hibát elkövettük. Ennek ellenére félek, hogy újból megszólal. Érdekes, hogy akkor, amikor a szobájában "alszom" vele a kanapén, vagy közénk rakom az ágyba, akkor nem aggódom, pedig alattunk nincs légzésfigyelő. Bárcsak megvettem volna a szülői ágy mellé illeszthető kiságyat!
Egyébként csodálatos dolog az anyaság. Kár, hogy ennyi aggodalmaskodással jár.
Ettől függetlenül, már várom, hogy újból teherbe essek és szüljek :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)