Ekkor született volna meg az első missed ab-es babám. Nem tudom kiverni a fejemből ezt a dátumot.
Sorban születnek a Face-n az ismerőseim márciusi babái, az én könnyeim meg sorban potyognak. Kegyetlenül fáj, hogy én nem hozhatom haza a kórházból az első Angyalkámat.
Még jó, hogy itt van Balázs, különben nem lenne értelme az életemnek. Ha vele valami történne, akkor én végeznék magammal. Jujj,azt hiszem kissé depis vagyok...
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: elkeseredés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: elkeseredés. Összes bejegyzés megjelenítése
2016. március 15., kedd
2015. május 3., vasárnap
Nem vagyok jól
Eredetileg egy optimista címet akartam adni ennek a bejegyzésnek, ami gondolatban már hetek óta készül, de nem megy...Már nem látom a fényt az alagút végén, hiába nyomoztam magam agyon a sikertelen lombik eredményhirdetésének környékén..
Nem vagyok jól, nagyon nem. Sokat sírok. Minden apróság miatt elkezdenek folyni a könnyeim. Van hogy meghatódom egy kisbaba láttán és van, hogy irigykedem. Igen, sajnos! Nem tehetek ellene. Most például szegény Royal Baby 2 miatt készültem ki. Pedig 2 éve még izgalommal telve vártam György herceg érkezését, most pedig az a bajom, hogy Katalin hercegnő ilyen piszok mázlista: kisfiú után kislányt szült. Nem vagyok én normális!
Nem az a baj, hogy nem értékelem Balázst, ő miatta is sokat sírok, mert nem győzöm hálálkodni az égieknek, hogy van nekem! Ő életem csodája, életem értelme, legnagyobb szerelmem, akinek jelenléte a legfájdalmasabb perceimet is boldoggá teszi és mégis egy hálátlan dög vagyok, aki vágyik egy újabb gyermekre, egy pihe-puha újszülöttre. Megszakad a szívem, hogy nekünk ez ilyen nehezen akar összejönni és most semmi kedvem azzal jönni, hogy milyen igazságtalan az élet, mert már ebbe is belefáradtam.
Titokban reménykedem, hogy ez a hónap ugyanolyan szerencsés lesz, mint az előző lombikom utáni, amikor Balázs spontán fogant, de tudom, hogy ez a csoda nem történhet meg kétszer, már csak azért sem, mert most már velem is gondok vannak és valahogy a sors sem akarja, hogy ez összejöjjön nekünk. Úgy alakult, hogy(véletlenül) a peteérés környékére sikerült 2 éjszakát lefoglalnunk a Kolping hotelbe, erre én mit csináltam? Sikeresen felfáztam! Én, aki vagy 10 éve nem jártam így. Felfázással kétlem, hogy megmarad a bébi, ha egyáltalán megfogant.( Erről az igazán bababarát szállodáról írni fogok majd, mert ide tényleg érdemes gyerekkel menni, minden róluk szól :) )
Persze, a sors játszadozik velem, mert a hasam puffadása még mindig nem ment le a lombik óta. Ez volt 3 éve is és sajnos ez is hiú reményeket kelt bennem...Az a baj, hogy így a menstruációm megjövetele nagyon nagy csalódás lesz és attól tartok, teljesen ki fogok készülni...
Nem vagyok jól, nagyon nem. Sokat sírok. Minden apróság miatt elkezdenek folyni a könnyeim. Van hogy meghatódom egy kisbaba láttán és van, hogy irigykedem. Igen, sajnos! Nem tehetek ellene. Most például szegény Royal Baby 2 miatt készültem ki. Pedig 2 éve még izgalommal telve vártam György herceg érkezését, most pedig az a bajom, hogy Katalin hercegnő ilyen piszok mázlista: kisfiú után kislányt szült. Nem vagyok én normális!
Nem az a baj, hogy nem értékelem Balázst, ő miatta is sokat sírok, mert nem győzöm hálálkodni az égieknek, hogy van nekem! Ő életem csodája, életem értelme, legnagyobb szerelmem, akinek jelenléte a legfájdalmasabb perceimet is boldoggá teszi és mégis egy hálátlan dög vagyok, aki vágyik egy újabb gyermekre, egy pihe-puha újszülöttre. Megszakad a szívem, hogy nekünk ez ilyen nehezen akar összejönni és most semmi kedvem azzal jönni, hogy milyen igazságtalan az élet, mert már ebbe is belefáradtam.
Titokban reménykedem, hogy ez a hónap ugyanolyan szerencsés lesz, mint az előző lombikom utáni, amikor Balázs spontán fogant, de tudom, hogy ez a csoda nem történhet meg kétszer, már csak azért sem, mert most már velem is gondok vannak és valahogy a sors sem akarja, hogy ez összejöjjön nekünk. Úgy alakult, hogy(véletlenül) a peteérés környékére sikerült 2 éjszakát lefoglalnunk a Kolping hotelbe, erre én mit csináltam? Sikeresen felfáztam! Én, aki vagy 10 éve nem jártam így. Felfázással kétlem, hogy megmarad a bébi, ha egyáltalán megfogant.( Erről az igazán bababarát szállodáról írni fogok majd, mert ide tényleg érdemes gyerekkel menni, minden róluk szól :) )
Persze, a sors játszadozik velem, mert a hasam puffadása még mindig nem ment le a lombik óta. Ez volt 3 éve is és sajnos ez is hiú reményeket kelt bennem...Az a baj, hogy így a menstruációm megjövetele nagyon nagy csalódás lesz és attól tartok, teljesen ki fogok készülni...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)