Múlt szombaton eljutottam a kozmetikusomhoz, nagyon rám fért már. Szülés előtt egy héttel voltam utoljára, pont időben :) Vidékre járok már legalább 10 éve, így férjjel és gyerekkel mentünk. A fejést az autóban oldottam meg.
Kedden következett a cukorterhelés. Hihetetlen, hogy mennyire meg tud változni az ember, hiszen egyedül mentem, nem kellett kísérő. Úgy voltam vele, hogy túléltem egy szülést, a vérvétel semmiség ahhoz képest, na meg oly sokszor csapolták már le a véremet a meddőségi kivizsgálások/ beavatkozások és a terhesség alatt, hogy most már gyerekjáték. Nem dől össze a világ akkor sem, ha elájulok.
A glükózt sikerült elsőre csomómentesre kikevernem az itt leírtak alapján.
Megkértem a férjemet, hogy éjjel aludjon a gyerekszobában és igény szerint lássa el Balázst hogy kipihenten menjek, nehogy a fáradtság befolyásolja az eredményt.
Egyszer azért felkeltem fejni, nem akartam, hogy emiatt csökkenjen a tej mennyisége, de reggel már kihagytam.
A budaörsi SZTK-ban a terhesek nem mehetnek előre, de a cukorterhelésesek igen, így nem kellett sokat várnom. Nem ájultam el és nagyon élveztem az ott töltött órákat, mivel kicsit magammal foglalkozhattam.
Az eredménnyel nem voltam megelégedve: 4.9; 7.5; 7.
Azt mondta a cukros doktornő, hogy szülés után helyreállnak a dolgok, de ez most nem úgy tűnik. Tudom, hogy ezek az értékek benne vannak a normál tartományban, de nekem magasnak tűnnek. Hogy lehet hogy két órával a glükóz megívása után 7 mmol a cukrom? Ennyire lassan bontja le a szervezetem? Most már egyértelmű, hogy egész életemben oda kell figyelnem a szénhidrát bevitelre. Az nyugtat egyedül, hogy szülés óta egyáltalán nem tartottam a diétát, akkor ettem, amikor éppen volt rá két percem és előszeretettel ettem a csokikat. Elvégre a doktornő a lelkemre kötötte, hogy vajúdás alatt és szülés után nem kell diétáznom.
A vasam kicsit alacsony még mindig, de a többi értékem jó lett.
Szerdán délelőtt fotózáson voltunk Márton Andreánál. Teljesen odavagyok a képekért, amiket csinált rólunk, szerintem nála jobb fotóst nehezen lehet találni:
Aznap este mentünk a 6 hetes kontrollra. Ezzel hivatalosan is véget ért a gyermekágy időszaka, ideje szakítanom a Pocakommal :(
Minden ok velem, a méhszájpolipomnak nyoma sincs:) Megúsztam egy műtétet :) Fél év múlva kezdhetjük a következő babaprojektet de én várnék Balázs egy éves koráig.
Az orvosomnak vannak homeopátiás terhességet elősegítő szerei, első körben nála kezdenék, nem akarok egyből meddőségibe menni.
Csütörtökre kaptunk időpontot csecsemő ultrahangra az Istenhegyi klinikán. Megvizsgálták Balázs a koponyáját, csípőjét és hasát. Sajnos epekő gyanúja áll fenn nála. A szonográfus megadta az egyik kolléganője elérhetőségét a SE I. Bókay utcai gyermekklinikán, hogy állami alapon vizsgálják ki. Mondta, hogy ne ijedjünk meg, mert valószínűleg az uh előtt közvetlenül elfogyasztott tejecskét látja, de azért nem árt ha megnézetjük úgy, hogy egyik reggel éhgyomorra visszük be.
Eljutottunk babamasszázsra is, ami tulajdonképpen Dévény torna volt, csak a barátnőm, aki ezt elintézte, elfelejtette közölni velünk :) Ő mindig azt mondta, hogy babamasszázsra mennek a kisfiával, így mi is oda indultunk. Szerencsére nem kötöttek Balázs izmai, nem kell járnunk hozzá. Megnézte a szopizásért felelős izmokat is, és megállapította, hogy a szopizásnak nincs akadálya, egyszerűen csak lusta. Marad az állandó fejés...Kaptunk azért egy időpontot augusztusra, hogy 3 hónaposan is megvizsgálja, mert addig még sok minden változhat.
Továbbra sem alszunk sokat. Éjjel próbálom fekve szoptatni, hogy én is tudjak pihenni, de ilyenkor meg parázok, hogy lenyeli a bimbóvédőt.
A gyerekem nagyon jól fejlődik, most már 4020 g. Már kétszer egy nap tápozunk, ami miatt szépen beindult a súlygyarapodás. Nem szeretném, ha elhízna, de mit csináljak, ha ordít a kajáért. Most ezerrel fejek, hogy visszatérjünk a napi egy táphoz.
Nagyon nehéz kézi fejővel fejni, már nagyon fáj a kezem.
A legújabb tejserkentő csodaszerem a Karamalz. Ebben a melegben különösen jól esik a hideg kismamasör.
