Negyedik lombiknak is annyi

Hát persze, hogy nem sikerült!

Azért most visszatért a remény egy nagyon kicsit, mert kezdek bízni a spontán terhességben.

Remélem hamarosan a pozitív tesztjeimről fogok posztolni.

Első napok az óvódában

Ma van a beszoktatás harmadik napja, én meg már itthon ülök. Olyan üres a lakás! Nem tudok mit kezdeni magammal, pedig lenne dolgom. Úúúúúgy hiányzik!

Még álmomban sem gondoltam volna, hogy ilyen gyorsan beszokik. Az ismerőseim károgtak, hogy nagyon anyás, nehéz ügy lesz. Szerencsére nem így történt, legalábbis eddig, habár tudom, hogy még nagyon az elején vagyunk és lesz még ebből sírás amikor tudatosul benne, hogy minden nap mennie kell... Na, majd meglátjuk!

Úgy tűnik, hogy jót tett az én válaszkészen nevelt gyermekemnek az a 2 nap bölcsi ahová február és június között járt/ jártunk. Jót tett az, hogy nyáron bejártunk ismerkedni az ovi udvarába. Hivatalosan ma kezdhetett volna, de elértem, hogy már kedden vihessem, hogy ne egyszerre keljen a többi kicsivel beszoknia.
Nem ártott az sem, hogy rengeteget gyakoroltuk azt, hogy a házunk egyik szobája az óvoda, ahová anya reggelente elviszi, majd elmegy és visszajön érte. Emellett két óvodás mesekönyvet olvastam neki rendszeresen: Bogyó és Babóca: Egy nap az óvodában és Bori óvodába megy. Néha még a mesefilm változatot is megnézhette. Sokat beszéltünk az oviról, a félelmeiről. Pontosan elmondtam neki hogy mi fog történni, anya mikor megy el és mikor megy érte vissza. Próbáltam azt sugallni, hogy az óvoda egy szuper hely, egy nagy játszótér ahol csupa jó dolgok történnek, de be kell tartani a szabályokat és mindig azt kell csinálni amit az óvónéni mond.

Az első napon körülbelül 5 percet voltam a csoportszobában. Látták, hogy milyen jól elvan és kiküldtek. Az udvarra már egyedül ment ki. Persze tudta, hogy én ott vagyok, így könnyű volt. Tegnap is ez történt. Ma már viszont eljöttem. Reggel itthon még mondta, hogy fél, ne hagyjam ott, de mikor odaértünk és az óvónéni megfogta a kezét én megszűntem létezni. Éppen hogy elbúcsúzott tőlem és már ment is játszani. A beszoktatást két hétig is el lehetett volna húzni, de csak akkor, ha Balázs ezt igényelte volna. Náluk mindig a gyerek diktálja a beszoktatás ütemét. Balázsnak eddig jól ment, így nincs értelme húzni a dolgokat. Jaj, csak maradjon mindig így!

Az első hónapban délig fog járni. Ha ő kéri, akkor aludhat majd bent. Megoldjuk a szomszédasszonyommal, hogy menjen érte, amikor mi nem tudunk. Én sajnos 3, 4 körül fogok csak hazaérni. Az óvónéni díjazta az ötletet, mert szerinte bőven elég egy ilyen kisgyereknek délig bent lenni. Ez így is van, mert az elmúlt két napban úgy kidőlt ovi után, hogy képes volt 4 órákat aludni, pedig már legalább egy éve nem alszik délután. Bármit csináltam vele, itthon nem tudtam már eléggé kifárasztani. 

A szobatisztasággal még azért vannak gondjaink. Eddig még nem történt baleset az óvodában, de ki tudja mi lesz ma. Itthon a pisi miatt szokott szólni, de nagydolgát nem mindig végzi biliben. Semmit sem erőltettem, de azért nyár elején levettem róla itthon a pelust. Nála minden később indult be, így a szobatisztaság sem volt egy egyszerű folyamat. Reméljük utánozni fogja majd a többi gyerkőcöt az oviban és hamarosan teljesen szobatiszta lesz.

Jaj, még mindig úgy hiányzik! Hétfőtől sajnos már dolgozom, úgy hogy nem sokáig kell majd az üres lakásban tartózkodnom.

Update:11 óra körül kezdett el hiányolni, akkor volt egy kis sírás. :( Nagyszerű hír viszont, hogy jól evett, mert itthon szinte csak a táp csúszik. Baleset nem történt, ott WC-re jár.
Másnap már nem sírt napközben sem. Baleset nem történt. :) Nagyon büszke vagyok rá! :)


Ez a kép kedden készült róla óvodába indulás előtt:

Átverés

Soha életemben nem csalódtam lombik alatt ekkorát. A pozitív hozzáállás, az intenzív terhestünetek, a vélt beágyazódás és még a pozitív tesztek is megvoltak. A hiba a Predictor Early tesztekben rejlett. Nem a tesztek a hibásak, hanem én aki megvettem őket. Tízes érzékenységűek, Amerikában szinte mindenki ezeket használja. Semmi gond nem lett volna, ha én csak két repesztőt kaptam volna, de ugye hármat írtak fel. Kettő biztosan kiürül a beadás utáni tizedik napon, de három nem. Ezt sajnos a saját bőrömön tapasztaltam meg. A 12. napon, azaz 10 nappal a leszívás után halvány pozitív lett a PE teszt. Másnap ugyanolyan volt a vonal. Boldogság volt ezerrel. Aztán estefelé kezdtek enyhülni a terhestüneteim. A cicim már nem fájt, a hasam kisebb lett, kezdtem feladni. Be is jött a megérzésem, mert ma reggel már teljesen halvány volt a csík...

Ismét megállapítottam, hogy az X-epil egy megbízható teszt, mivel nem mutat ki minden apróságot. Természetesen velük ezeken a napokon negatívat teszteltem.
Ennyire szomorú én még soha nem voltam...Sírtam volna, de Balázs felkelt és nem akartam hogy ő is elkeseredjen...Nem vagyok képes neki testvért szülni. Össze vagyok törve...Bárcsak maradtam volna reális mint máskor és most nem lennék ennyire elkeseredve! Ez a negyedik lombik volt, közel félmillió forintba került. Kezd kimerülni a petefészkem, a lelkierőnk és a pénztárcánk se bírja. Azt hiszem, itt az ideje feladni és beletörődni az egy gyerekes létbe. Meg kell élni minden pillanatot amíg Balázs ilyen kicsi és ilyen cukorfalat, mert rohan az idő. Már óvodás a lelkem, épp kint játszik az óvoda udvarán és nagyon élvezi a gyerekek társaságát. Nekem meg vérzik a lelkem, de biztos vagyok benne hogy megérti majd hogy nem lehet neki testvére. Minden tőlünk telhetőt megtettünk azt hiszem. Ott van még egy fagyibaba, amit valószínűleg felhasználunk majd és biztos nem fogjuk kihagyni az ötödik lombikot sem, de egyikhez sem fűzök reményt...Ha nem sikerült 37 éves koromig, akkor később sem fog...A spontán babásodásban sem akarok már hinni. Unom már, hogy erről szól az életem holott a csoda már megtörtént, itt van mellettünk. A hétvégén városunkban Kocsis Tibor lépett fel és azt énekelte: "Lásd a csodát, és éld velem át, nézd milyen gyönyörű, olyan gyönyörű. " Balázs ott volt mellettem és én repdestem a boldogságtól. Na, így akarok élni, nem állandóan a sikertelenség miatt szomorkodni.
Persze ettől még bánt, hogy elcsesztem az életem. Nem kellett volna a sok okos tanácsot meghallanom 28 éves koromban amikor elkezdtünk próbálkozni és nem jött a gyerek. Ne görcsölj rá, lazulj el, ne akard ennyire és majd jön. Így ment el két év. Aztán amikor kiderült, hogy a férjemmel van a gond, hallgatnom kellett volna Dr. Kopa Zsoltra aki azt állította, hogy csak lombikkal lehet gyerekünk. Meg akartam mutatni, hogy nekünk majd spontán összejön...Ez meg is történt, de akkor már közel 34 éves voltam. El kellett emiatt évekig viselnem a havonta jelentkező sikertelenségét és azt, hogy minden barátnőm lebabázik rajtam kívül. Szóval volt ára rendesen ennek...Aztán megszületett a mi kis kincsünk, életünk legdrágább, legértékesebb ajándéka. Gondoltuk a tesó majd könnyebb ügy lesz, de nem. Össze is hoztuk kétszer, de örömünk nem sokáig tartott. Közben lenyomtunk három sikertelen lombikot...Lassan 38 éves leszek és az esélyeim hónapról hónapra csökkennek. Ha akkor hallgattam volna a Doktor úrra akkor már lehetne 3 gyerekünk is...El kell kezdenem feldolgozni a hibás döntéseimet és el kell engedjem a kistestvért...örökre...

Pregnyl és tünetek

Kicsit aggódtam a tüszőrepesztők kiürülése miatt, mert nem a szokásos kettőt, hanem hármat kaptam ebben a körben.
A repesztő beadása után a nyolcadik napon teszteltem először. Halvány pozitív lett az X-epil tesztem. Két nappal később megismételtem és már csak nagyon halványan láttam a vonalat. A vonalak időn túl jelentek meg. Csak akkor lehet látni, ha egymás mellé rakom a két tesztet:

Ez annyit jelent, hogy szépen ürül a Pregnyl, tehát, ha jövő héten pozitívat tesztelek, akkor nagy valószínűséggel valós eredményt kapok.
A terhestüneteim szerencsére megmaradtak: a melleimhez nem lehet hozzáérni, óriási étvágyam van és a hányinger is kerülget még. Lombik alatt most először volt a tisztasági betétemen egy kis elszíneződés amit a hasam  görcsölgetése előzött meg. Tudom, hogy ezek a tünetek semmit sem jelentenek, mert okozhatja őket a progeszteron, a szervezetemben minimálisan jelenlévő HCG és a petefészkeim eredeti méreteire való visszazsugorodása. Azzal is tisztában vagyok, hogy a hányinger a hatodik héten kezdődik de számomra mégis biztatóak ezek a jelek mivel az elmúlt három lombik alatt nem éreztem őket ennyire intenzíven. Lehet csak beképzelem őket? Annyira szeretném ezt a babát, hogy akár lehet a képzeletem játéka ez az egész tünetegyüttes...
A hasam óriási, így tegnap azt mondtam az egyik két gyerekes anyukának akivel összefutottam az utcán és aki ismeri az előzményeimet, hogy terhes vagyok. Nehéz lesz kimagyarázni, ha mégsem. Úgy tűnik, teljesen elment az eszem..Hát ennyire bízok most a kismanómba/manóima.

Három gyönyörűséges embrió

Hétfőn visszakaptam 3 darab 3 napos embriót. Az embryogen miatt ha akartunk volna sem tudtunk volna tovább várni. Egyébként öt petesejtet tudtak leszívni, ismét megtermékenyült mind, de csak három többsejtes maradt. Ahogy én számolom, voltak azok 10 sejtesek is, szóval nem rossz cucc ez az embryogen.Volt még egy negyedik embrió is, de arról hétfőn még nem derült ki, hogy fagyasztható állapotban van-e vagy sem.
Balázs jött velünk a beültetésre, mert nem szerettem volna ismét egyedül menni. Ő azt mondja, kislányok laknak a pocimban. :)

Volt egy kis izgalom a pénteki leszívás előtt, mivel ilyen korán még sosem műtöttek, minimum egy nappal tovább stimuláltak. Most viszont a hétvége bekavart. Szerdán még nagyon nem voltak leszívás előtti állapotban a sejtjeim, de Tanár úr nagyot alakított: még aznap magamba kellett szúrni egy óriási adag hormont, este pedig 3 Pregnyl injekciót. Fogalmam sincs, hogy a HCG injekció mikor ürül ki a szervezetemből, szóval nehéz ügy lesz a tesztelés. Már a punkció előtti napon kerülgetett a hányinger és nagyon érzékenyek voltak a melleim. Nincs ez másképp ma sem. De jó lenne, ha még két és fél hónapig érezhetném ezeket!

Vérvétel jövő pénteken. Addig is vár rám még egy félelmetes oviba szoktatás...

Csalódás

Miért van az, hogy amikor pozitívan állok hozzá a dolgokhoz a sors  gyorsan letöri a szarvaimat?

A stimuláció ötödik napján alig van megfelelő méretű tüszőm.:( A jobb oldalam majd leszakad , mégis olyan 2-3 darab 8 mm-es tüsző van csak benne. A bal odalamon van talán 3 db. 13 és 11mm-es. Pedig magamhoz képet brutál mennyiségű hormonnal kezdtünk amit ma még emelni kellett. Napi 28ezerenyi hormont szúrok most már. Ebben nincs benne a Clexane, Medrol meg egyéb apróságok.
Mentünk volna inkább a Maldív-szigetekre...

De tudod mit, kedves SORS, nem adom fel! Nem fogok emiatt letörni. Továbbra is hiszek abban, hogy sok szép és jó minőségű petesejtem lesz és persze jó magas lesz a HCG-m. 2017-ben szülni fogok, nem fogsz velem kibabrálni. ;)

Negyedik stimuláció végreeee elkezdődött

Döcögősen indult ez a lombik, ami reményeim szerint az utolsó lesz. ;) Tavasszal nem tudtunk kezdeni, mivel a második missed ab után nehezen állt be a ciklusom. A júniusi lombikról lecsúsztunk, júliusban az orvosaim és mi is nyaraltunk, így maradt az augusztus.  Persze a kezdés sem volt egyszerű, mivel 4 napig eléggé intenzíven pecsételtem, de szerencsére volt annyi eszem és tapasztalatom hogy ne kezdjem el magam idő előtt szúrni. Amióta a Meforalt szedem, hosszasan pecsételek és 28-29 napra jön meg a menzeszem. Fogalmam sincs, hogy van-e valamilyen összefüggés a kettő között.

Még soha nem álltam ennyire pozitívan egy lombikhoz. Annyi mindent tesszük most meg, hogy lehetetlen a sikertelenség. Minden kezelve van: az IR-em( napi 1000 mg Meforal), a pajzsmirigyem( 75 mg Letrox), a néha megemelkedő prolaktinom( fél Bromo) a férjem IR-je. Próbáljuk tartani a diétát, kevesebbet stresszelünk, sokat utaztunk. Félelmetes ahogy ismétlődnek a négy évvel ezelőtti események: ugyanazzal a baráti párral utaztunk Horvátországba, eljutottunk Villányba és Siófokra, a lombikot végül augusztusban kezdjük( annyi hogy most 2 nappal később kezdtem el az injekciózást). Ráadásul bármennyire is bugyuta dolog, elmentem a barátnőm unszolásra asztrológushoz is aki biztosan látta a testvért Balázs csillagképénél és persze a gyermeket nálam és a férjemnél is. Abszolút nem meglepő, hogy jövő év május-júniusában fog ő is érkezni ami azt jelenti, hogy vagy a lombik lesz sikeres vagy az utána jövő hónap pont úgy mint Balázs esetében. Azért voltam hajlandó elmenni ehhez a hölgyhöz, mert a barátnőmnek kétszer is megjósolta a babát abban a fázisban amikor ők még nem is tervezték és hát bejött még sok minden más is nekik. Gondoltam teszek egy próbát. Ha másra nem , de arra jó volt, hogy a pozitív hozzáállásomat visszahozza. Ebben persze a pszichológusomnak is óriási szerepe van. Hozzá két hetente járok. Hja, hát milliomos vagyok kérem szépen! Főleg hogy a lombik is jó drága lesz. Kértem embriogén tápoldatot, ami növekedési hormont tartalmaz és remélhetőleg segíti majd az embriók beágyazódását. A férjem spermáját IMSI eljárással fogják szelektálni, ami annyit jelent, hogy nem a megszokott 400X-os nagyítással, hanem 4500-6000-es nagyítással fogják kiválogatni a legegészségesebb fickókat. Elég rossz volt az utóbbi időben a morfológia, úgy hogy nagyon remélem, lesz értelme az eléggé borsos árú eljárásnak.

Szóval ti lesztek a tanúi annak, hogy működik-e az asztrológia vagy sem. Drukkoljatok, kérlek! :)