Szigorú fekvés

Sajnos tegnap elöntött a vér. Eddig tartott az álomállapot...Azt hittem ez a várandósság más lesz és dolgoztam látástól vakulásig. Ezentúl beláthatatlan ideig fekhetek..
Nagy szerencsém volt, mert az orvosom azonnal tudott fogadni. Még nagyobb szerencse, hogy a baba remekül van, már 82 mm és 3 nappal nagyobb a koránál, 14+2-nek mérte az orvos. A baj az, hogy a méhlepény mélyen fekszik a hátsó falon és eléri a belső méhszájat. Remélhetőleg ahogy nő a méhem, egyre távolabb kerül tőle és nem lesz szükség császármetszésre. Mondjuk ez most lényegtelen, csak az számít, hogy ne vérezgessek többet és hogy a baba jól legyen. Már csak két naponta szúrtuk az Agolutint, most vissza kellett állni a napi egyre...
Mára már csak egy kis barnázás maradt, remélem ez is hamarosan eltűnik és soha többet nem jön elő. A Doktor úr figyelmeztetett, hogy akár 2 hétig is eltarthat, tehát próbálok majd nyugodt  maradni, ha ismét elönt.
A pihenés viszont nagyon jól esik. Túlzottan sok munka gyűlt össze az elmúlt hetekben, még hétvégén is dolgoztam, hát rendesen meg is fizettem érte...

Egészséges Kisfiú :)

Hatalmas a boldogság. Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy a kombinált teszt nem szűri a Turner és számos másik szindrómát, de próbálunk bízni a megérzéseinkben.
A baba pont úgy néz ki mint Balázs anno. :)

Veszélyes "játék"...

....az Agolutin injekció. Nem először okoz nekem bajt, Balázzsal a hasamban is megjártam, akkor a fenekemet fagyasztottam le miatta.
Mint mindig, most is a férjem szokta esténként beadni a farizmomba, kivétel múlt héten vasárnap volt, amikor ők bent voltam a kórházban és én adtam be saját magamnak a tükör előtt.
Amúgy nagyon ügyesen adja be. Egyszer volt  rá példa, hogy eret talált, de akkor kivette a tűt, lecserélte, majd a vér leszorítása utána, másik helyre adta be. Tegnap viszont eret talált megint és nem ezt tette. Kijjebb húzta a tűt egy centivel, aspirált és miután nem jött ki vér, benyomta az injekciót...A legrosszabb az egészben. hogy közben nem mondott semmit, mert akkor én nem engedtem volna. Utólag vallotta be. Óriási pánik uralkodott el rajtam, mert így lehet tüdőembóliát kapni. Az éren keresztül jut be a levegő( ezért kell alaposan légteleníteni a fecskendőt) vagy az olajos injekció a véráramba ami ugye eljut a szívhez, szóval veszélyes dolog az otthoni injekciózás. Nem értem mi ütött belé, miért nem húzta ki és dobta a kukába azt a kb. 170 Ft-os injekciót...Azt mondja, úgy emlékszik, elég megváltoztatni a tű pozícióját, én meg úgy tudom, azonnal ki kell húzni..Egyből jöttek a tünetek, nehezebben vettem a levegőt, de remélhetőleg ezt a pánik okozta. Eltelt azóta vagy 15 óra és én még mindig élek, szóval bízom benne, hogy ezt most megúsztam... Rájöttem, hogy iszonyat nagy szerencse, hogy genetikailag nincs trombózis hajlamon és hogy szúrom még a Clexant. Elvileg kedden, a 12. héten abba kellene hagyni, de ezek után nem fogom. Amíg szúrom az Agolutint, addig a vérhígítót is fogom a biztonság kedvéért.
Jó lesz már abbahagyni a progit, kedden indul a leépítés. Kezdem a Crinone géllel, amit egy hétig 2 naponta fogok nyomatni, majd utána ugyanezt teszem az Agolutinnal.
Ha esetleg nem jelentkeznék többet, akkor sajnos pórul jártam...

Nincs semmi a lába között

Legalábbis a 11. heti ultrahangon az orvosom nem látott ott még semmit. Nem mintha ez lényeges lenne, nekünk aztán teljesen mindegy a baba neme, csak legyen egészséges(bármilyen közhelyes is ez a kijelentés, ez a lényeg).
Eddig úgy tűnik, teljesen egészséges, 1 mm-es az orrcsontja, 4,4 cm-es és mindene tökéletes. Az orvosom szerint, nincs értelme a CVS-nek( amit ettől az ultrahangtól tettünk függővé), elég lesz a kombinált teszt az Istenhegyin. Nagyon bízom a nőgyógyászom és a Hajdú Krisztina szaktudásában, de kicsit azért tartok is ettől. Emlékszem, hogy Estnél is minden rendben volt a 12. heti ultrahangon, kijelentették, hogy egészséges a kislány, aztán jött a telefon, hogy mégsem...Aztán eszembe jut Heni, akinél már a 10. héten látták, hogy baj van a babával, de egy évvel később ugyancsak  a 10. héten jelentették ki, hogy egészségesek az ikrek.  Szóval kockázatos vállalkozás, tudom, de ennyi év küzdelem és két vetélés után nem merem bevállalni a CVS-t, a Prenatest meg nem fér bele a költségvetésünkbe. Ott lesz majd a 18. heti genetikai vizsgálat és még egy 5D-t is beiktatok előtte, csak kiderül ha baj van! Természetesen, ha az Istenhegyin javasolni fogják a kombinált teszt alapján, akkor nem fogok nemet mondani.

Egyébként a sok "betegségem", a mai napig tartó émelygések és egész napon át tartó fáradtság ellenére jól vagyok. Kissé megijesztett a 8. heti vérképen melyből kiderült, hogy az Anti-Tpo-m 1300 fölé kúszott, mert eddig 300 körül mozgott. Sajnos ez ellen sokat nem lehet tenni, reméljük nem tud már ártani a babámnak.

Szegény Balázs ismét kórházba került kiszáradás miatt. Nála ez nagyon gyorsan megtörténik, pedig hát még tápot is ivott aznap reggel. Kénytelen volt az apukájával tölteni az éjszakákat, mert én nem aludhattam a földön. Most először aludtunk egymás nélkül, ami nekem nagyon jól jött, mert végre kialudtam magam. Karácsony előtt kezdte a köhögést ami éjjel tetőzött, így óránként keltünk 3 héten át. Azt sem tudtam hol vagyok a fáradtságtól, főleg amikor januárban már reggel 6-kor kellett kelnem hogy beérjek a munkahelyemre. A lényeg az, hogy nincs komoly baja, még az antibiotikumot is feleslegesen kapta, de nem lehet semmit tenni a betegség ellen, meg kell várni, hogy magától leküzdje a szervezete. Most állítólag ilyen járvány van. Már sokkal jobban van, reméljük hétfőn óvodába is mehet.

Jövő hét csütörtökön lesz a kombinált teszt. Nagyon szeretnék jó hírekkel jönni!

Csodás szívdobogások

A legutóbbi bejegyzésem óta háromszor is voltam ultrahangon. Nálam a heti egy korai stádiumban a minimum, másképpen nem tudok megnyugodni ennyi év és ennyi csalódás után.

Múlt héten a drága szülész orvosomnál voltam. Nem volt döccenőmentes a vizsgálat, mivel első körben semmit sem látott a képernyőn. Kiküldött pisilni. Akkor azt hittem, hogy itt a vég mivel előtte 20 perccel ürítettem ki a hólyagomat. Úgy tűnik, hogy az izgalom miatt telítődött újra ilyen gyorsan, mart a második nekifutásnál rögtön ott volt az én édes kisbabám. Tökéletes méretek, tökéletes szívhang 7 hét 2 naposan. ( CRL 1,16 cm, egy nappal nagyobb a koránál)Nekem ez nem volt elég, megkértem, hogy mérjen magzati pulzusszámot. Nagyon készséges volt, nem volt kiakadva, hogy miért kérek tőle ilyet. Amikor kijelentette, hogy 170 akkor már biztos voltam benne, hogy itt minden rendben van. Sokszor van olyan, hogy boldogan jön ki a kismama ultrahangról, mert látták/ hallották a pulzálást, aztán két héttel később mégis elvetél. Ennek simán lehet az az oka, hogy nem dobogott elég erősen a szívecske. Emlékszem, hogy Balázsnál mennyire aggódtam a szívhang után, hogy nehogy a következő ultrahangnál eltűnjön, na most már tudom, hogy ilyen jó értékek mellett ennek esélye minimális. Persze teljesen nyugodt most sem vagyok.

Tegnap Tanár úrnál voltam. Ő 1, 64-es CRL-t mért hüvelyi ultrahanggal és tökéletesnek látta a bébit. Ma reggel újabb uh várt rám a kórházban a szülészemnél, mert az ünnepek miatt így jött ki a lépés. Most vette le az első trimeszteri vért, de ha már ott voltam, akkor hasi uh-val is ránknézett. Tökéletes volt a szívműködés ismételten. Érdekes, hogy ő nagyobbnak mérte, a CRL 1,82 volt. Rákérdeztem, hogy milyen szűrést javasol a 12. héten és nagyon elkeseredtem, amikor azt mondta, hogy a kombinált teszt az Istenhegyin nem biztos, hogy elég lesz...Abban maradtunk, hogy a 11. héten még megnéz egyszer és ha bármi gyanúsat lát akkor átbeszéljük újra a komolyabb lehetőségeket. Ezután történelmi pillanatok következtek az életemben, mert vééééééégre bejelentkezhettem az Istenhegyire kombinált tesztre ami pont anyukám születésnapjára esik. Mielőtt babás lettem, édesanyám elmondta, hogy felajánlott Istennek két évet az életéből, csak teljesüljön végre az álmunk és legyen még egy kisbabánk. Egyébként a szüleim még nem tudnak a babáról, Szenteste szeretném majd velük közölni. Anyukám nem lesz velünk, de már postáztunk neki egy levelet melyben egy UH képpel és Balázs egyik szuper óvodai fotójávál kívánunk neki Boldog Karácsonyt. Megkértük, hogy ne bontsa addig ki a borítékot amíg Skype-on fel nem hívjuk.

A tüneteimről is szeretnék pár sort írni, habár remélem nem lesz többé arra szükség, hogy visszaolvassam hogy is volt. Elég volt már nekem ez a 9 év, nem szeretnék újra a teherbeeséssel szenvedni majd a tüneteket elemezgetni. Ezt a babát megszülöm és kész, elfogyott az energiám.
Szóval úgy a 6. hét óta kínoz a délelőtti émelygés, ami egyáltalán nem baj, nagyon örülök neki, mert akkor tudom, hogy valószínűleg minden rendben van. Sokszor nehéz így dolgozni, de nem vagyok hajlandó táppénzre menni, mert ezen semmi sem múlik. Sőt, kímélni sem kímélem magam, ugyanúgy élem az életem mint eddig. A szagokra egyre inkább érzékeny vagyok, rohadt büdösek lettek hirtelen a kollégáim. Irtózom a kávé illatától, csak az otthoniból tudok egy pohárral meginni reggelente, de azt is undorral teszem. Valahogy gusztustalan a folyékony tejszín amivel iszom, de az IR miatt nincs más lehetőségem. Több kávé nem csúszik le, így egész nap kóválygok. Este 7-8-kor már aludnék, de az én drága kisfiam ezt nem igazán nézi jó szemmel, mert ő kipiheni magát az óvodában és 10 körül képes csak elaludni. Éjjel 4 körül általában kimegyek pisilni és nagyon sokszor nem tudok visszaaludni, reggel 6-kor meg eleve kelek. Mit mondjak, sokszor alig élek. A hasam most nem feszül olyan sokszor mint Balázsnál. Talán kétszer vettem eddig be magnéziumot emiatt. Kopp-kopp, de vérezgetés sincs. Az orrom és ínyem kis mértékben vérzékeny. A melleimhez nem lehet hozzáérni, nem is értem, hogy mi történt velük a negyedik héten...Olyanok mintha plasztikai sebésznél jártam volna. Ismét eresednek. Sajnos a teljes kiőrlésű kenyérre rá sem tudok nézni, csak azokra amelyek kis mértékben vannak TK liszttel bekeverve. Most imádom a paradicsomot, nem úgy mint Balázsnál és nem  kívánom a savanyúságot. A gyomorégés, székrekedés is elkerül. Csupa jó terhestünetek! Most már csak a 12. heti vizsgálatokon kell sikeresen túlesnem és akkor ígérem, megnyugszom.

Két szív dobog bennem ☺

A baba 4,4 mm, a petezsák 17 mm. Pulzálás látható. ☺☺☺☺☺

Ma vagyok 6+2. Remélem jók ezek a méretek. Még egy szívhangot szeretnék látni, hogy megnyugodjak.

A szülés várható időpontja:

2017. augusztus 1.☺☺☺☺☺

Boldogság

Hajnal négy óta fent vagyok. Nagyon idegesen mentem a kórházba annak ellenére is, hogy jó hírekre számítottam. Ha tegnap írtam volna ezt a bejegyzést, akkor a címe a "Világ legboldogabb émelygő asszonya" lett volna, de mára ismét eltűntek a tünetek, úgy hogy egyszerűen csak boldog vagyok a kapott hírektől. :)

A petezsák mérete 8 mm. Szikhólyag is látható benne ami 3,7 mm :) Terhességi korának teljesen megfelelő. Ma vagyok 5+1, 22 DPO.

Jövő hét csütörtökön szívhang.