Azzal kezdeném, hogy iszonyatosan büszke vagyok Balázsra, mivel hétfőn megkapta a második bárányhimlő elleni védőoltást és ezt most is hősiesen tűrte. Az injekció beadásánál egyet rikkantott és kész, nem sokat problémázott. A kint várakozó anyukák el voltak ájulva tőle, hiszen az ő gyermekeik már a rendelő ajtajában elkezdtek ordítani. Legalább van valami, amiben mi is kiemelkedünk, ha már szinte minden mással le vagyunk maradva, habár mostanság nem panaszkodom a mozgásfejlődés miatt sem. Gugolásból kapaszkodás nélkül feláll és egyre többet járkál egyedül az én drágaságom. Átlagosan ötöt-hatot lépett kapaszkodás nélkül tegnapig, amikor is Dévény torna után több kört is megtett a nappaliban :) Azt hiszem, lassan írhatom a ( papír alapú) babanaplóba, hogy Balázs elindult :)
Múlt héten kijött neki az egyik tejőrlője, nagyon megszenvedte szegény. Már akkor lehetett látni, hogy a szemfoga is fehérlik, de ez azóta sem jött ki. Tegnap alig evett és híg volt a széklete is, így remélem, már nem sokat kell várni rá.
Az altatással szenvedtünk rengeteget az utóbbi időben. A nappali alvás beállt kettőre, egyik 11, a másik 3 óra körülre. Ez nem volt túl jó, mivel este 10-ig nem tudott így elaludni. Minden estém arról szólt az elmúlt hónapokban, hogy 8 és 10 között próbáltam altatni, de volt hogy ennél későbbig is elhúzódott. Régen tápívás közben kidőlt, de mostanában inkább felébredt és mászott le az ágyról utána, sokszor olyan tempóban hogy alig tudtam megakadályozni, hogy ne essen le az ágyunkról. Szóval ez a mi szobánkban való altatás TV nézés közben kezdett felejtőssé válni. Már régóta éreztem, hogy tenni kellene valamit, de nem nagyon tudtam mit, mivel én nem vagyok a sírni hagyós módszer híve. Nem lett volna szívem belökni az ágyába, lekapcsolni a villanyt és kijönni. Aztán pár napja jött az ötlet, hogy lehozzam a nappaliba és a babakocsiban altassam el, pont úgy, mint napközben. Nagyot néztem, amikor épp, hogy beraktam a kocsiba és már aludt is. El sem hittem...Vasárnap óta már nem is várok 10-ig, 8.30-kor altatom el ezzel a módszerrel. Olyan hihetetlen, hogy visszakaptam az estéimet, tudok netezni, blogot írni, filmet nézni a férjemmel! Éjjelente természetesen felsír, olyankor felhozom és megetetem. Van hogy nem a mi ágyunkba teszem, hanem a saját szobájába, hogy ne feledkezzen meg a saját ágyáról sem, de nagyon hiányzik nekünk, ha nem velünk alszik :)
Súlyban még mindig nem értül el a 9 kilót, 8900 grammot mértek hétfőn. A magasságát nem mérték, de körülbelül 80 cm lehet.
Imádja a banános tejitalt, de a HA táp is csúszik még. Főzeléket továbbra sem eszik sokat, de a spenót még mindig a favorit :) Örülök, hogy szereti a gyümölcsöt is, azt mindig elfogadja.
Szavakat még mindig nem mond, de rengeteget halandzsázik. Sok mindent megért már, a múltkor nagyot néztem, amikor kértem, hogy hozza ide a zokniját és ő meg a kezébe vette és rátette a lábára( amiről nemrég levette). Szerencsére, ha a szájába vesz valamit és elkérem tőle, akkor azonnal ideadja. Olyan cuki :)
Állandóan kint szeretne lenni a kertben, alig bírom a nagy melegben vagy esőben( ez idén nyáron sajnos inkább jellemző) bent tartani a lakásban. A homokozó is kezd érdekessé válni számára.
Nagyapjától kapott egy ütött-kopott biciklit, ami szerelem volt első látásra. Egész nap rajta ülne és amikor mással játszik sem szívesen engedi el, nehogy valaki elvegye tőle :)
Szép napokat zártunk, mivel voltunk Miskolctapolcán a baralangfürdőbe, Lillafüreden pisztrángot enni, Bükkszentkereszten,( ahol ráültem a termékenység kőre- nincs rájuk írva sajnos, hogy melyik mire jó, de remélem beletrafáltam), a miskolci Vadasparkban állatokat nézni és etetni, a Diósgyőri várban és a szülővárosomban. Tenger idén sem lesz, mivel a férjem munkahelyet váltott, de remélem a Balatonra egyik hétvégén azért eljutunk ( ha végre igazi nyár lesz).
Ja, és a járókát eltettük a kistestvérnek :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése