Az első komoly láz

Péntek este gyanúsan meleg volt Balázs teste. Megmértem a lázát és majdnem frászt kaptam, amikor 39.6-ot mutatott a hőmérő. Még soha nem volt ilyen magas láza, sőt mondhatni orrfolyáson kívül még nagyon baja sem volt eddig.
Elméletben fel voltam készülve az ilyen esetekre. Először jött a hűtőfürdő. A kádba ugyanolyan meleg vizet kell engedni, mint a gyermek testhőmérséklete, majd fokozatosan hűteni kell, de nem lehet 30 fok alá menni. A vízhőmérőnk már régen elromlott, így nem volt egyszerű. Ahogy Balázs elkezdett vacogni, gyorsan kivettük. Talán megvolt az ajánlott 8-10 perc. Sajnos a láza nem csökkent, így Nurofent próbáltam befecskendezni a szájába, amit azzal a lendülettel ki is hányt szegény. Így az első hányáson is túlestünk...A férjemnek eszébe jutott, hogy van lent kúp, amit az 1 éves státuszon írattam ki neki a biztonság kedvéért. Csak felet mertünk beadni, mert az van ráírva, hogy a 200 mg 2 éven felülieknek való. Ezután valószínűleg lement Balázs láza, mert elkezdett úgy ugrálni az ágyon mint ahogy a medence széléről szokott az uszodában. Féltünk, hogy újra felmegy a láza, így éjjeli mesenézéssel voltunk kénytelenek lenyugtatni. Mit ne mondjak, órákig tartott ez is, nem engedte hogy kikapcsoljam a TV-t. Kénytelen voltam addig sétálni vele, amíg el nem aludt a karomban, pont úgy mint babakorában.
Hajnalban újra nyöszörgésre ébredtem, Balázs tűzforró volt, 39.9 volt a láza! Ezúttal egy egész kúpot adtam neki. Nem akartam hűtőfürdővel felzaklatni, így csak langyos vizes törölközőkkel borogattuk. Szombat szerencsére munkanap volt, így el tudtam vinni orvoshoz. Kiderült, hogy picit piros a torka, de semmi egyéb baja. Nem kapott gyógyszereket. Az orvos javasolta a C-vitamin és a multivitamin szedését. Nyugodtan adhatom neki a 200 mg-os kúpot, nem kell felezni. Abban egyeztünk meg, hogy újabb kontroll következik, amennyiben nem csökken hétfőig a láza. Kérdeztem, hogy okozhatja-e fogzás ezt a magas lázat, de kiderült, hogy az maximum csak hőemelkedéssel járhat.

Tegnap este ismét 39. 5-re szökött fel a láza, de az éjszakát átaludta. Többször "mértem" a lázát a kezemmel, de hideg volt. Ma reggel már csak 36.7-et mutatott a lázmérő. Bízom benne, hogy meggyógyult és nem lesz egyéb baja. Elvileg ez lehet a 3 napos láz is, ami kiütésekkel jár az utolsó nap végén. Eddig még nem jelent meg semmi sem a kis testén. Gondoltunk a még a mostanában oly népszerű hányós-hasmenéses vírusra is, de csak egyszer hányt és nincs hasmenése, igaz a széklete elég bűzös.

Remélem nincs semmi komoly baja! Karácsony előtt volt már egy olyan éjszakánk, amikor 38.6-ra ment fel a láza, de másnap délutánra lement neki. Ennek az lett a következménye, hogy én meg a férjem náthásak lettünk, nem tudom, hogy volt-e bármi összefüggés a kettő között...

Terheléses cukor, inzulin, TSH és endokrinológus

Nagyon régóta szeretném megírni a december elején megtörtént vérvétel eredményét, de a karácsonyi készülődés és a ruhatár frissítés minden időmet elvett.
A terheléses cukrom, 4, 9 lett, soha életemben nem produkáltam még ilyen jó 120 perces eredményt. Megéri tartani az IR diétát, habár én már csak arra figyelek, hogy ötször egyek naponta, illetve ne egyek gyorsan felszívódó szénhidrátokat reggelire és vacsorára és ezeket mindig lassan felszívódó ételekkel kombinálom. Most már tudom, hogy a heti 3-4 torna is rengeteget számít. Inzulinterhelésen még soha nem voltam, de ez is jó lett szerencsére: 6,3 az éhgyomri és 14, 8 a 120 perces, a Homa IR pedig 1,5. Szerencsére a következő alkalommal már nem kell a terheléses vizsgálatokat elvégeztetnem.
Érdekes, hogy a folsav szintem kissé magas, 55,73 nmol/ l, pedig 45,3 a referencia szerinti plafon. Ebből csak azt a következtetést tudom levonni, hogy a gyógyszertárban kapható 3 mg-os folsav tökéletesen felszívódik( legalábbis az én esetemben), hiába hirdetik azt, hogy vegyünk jó drága folátot, mert a folsav nem ér semmit...
A koleszterinem és a vasam is végre normál tartományba került, szóval teljesen egyértelművé vált, hogy szükségem van a hormonra, de az is, hogy lehet sok nekem az 50 mg.
Várható módon, az FT4-em is picit magasabb volt a kelleténél, 16,59, a TSH-m pedig tovább csökkent, már csak 0,51 volt. Éreztem, hogy sok nekem az 50 mg Letrox, mert nagyon izgatott voltam, minden miatt kiabáltam, fel voltam pörögve, nehezen aludtam el és a körmeim is elkezdtek töredezni. Így pár nappal az orvos látogatása előtt, lecsökkentettem a gyógyszeradagomat háromnegyedre.
Az endokrinológus egyetértett a lecsökkentéssel és kiírt nekem 75 milligrammos kiszerelést, hogy csak felezni keljen a gyógyszert, nem pedig negyedelni és felezni, mint az 50-es Letroxot. Vica egyszer írta, hogy szerinte lehetetlen felezni ezeket a tablettákat, hát én is szenvedtem velük az elején, de aztán elolvastam a használati útmutatót és kiderült, hogy ha egy kemény felületre teszem és enyhe nyomást gyakorlok rá újjal, akkor könnyen széttörik ;) Most már 3 hete 36,5 mg-ot szedek és végre a régi vagyok. Jobban alszok és érzem a fáradságot is, néha már nem ártana egy kis pörgetés is, de nem játszadozom a gyógyszerrel, majd a következő vérvizsgálat után eldől, hogy jó-e ez az adag vagy sem.

Kedden megyünk a Tanár úr magánrendelésére. Már nagyon várom! Jó lesz felidézni az  ottani emlékeket! Főleg az utolsó látogatásunk volt mesébe illő, amikor már csak a kombinált teszt eredményét vittük megmutatni és nem idegeskedtünk, hogy mit látunk majd az ultrahangon. Jaj, remélem minél hamarabb babás leszek és nem lesz semmi komplikáció és hamarabb átkerülök a szülészorvosomhoz mint annak idején Balázzsal!

Hajrá 2015! Hajrá lombik! Persze, azt sem bánom, ha most sem sikerül, csak az utána következő  hónapban leszek ismét spontán babás :)
Mindenkinek tiszta szívemből kívánom, hogy a 2015-ös év meghozza a várva-várt édes kisbabát ;)

Nagyon boldog karácsonyi ünnepeket kívánok!

Legyen ez a három nap meghitt, békés, szeretettel és örömmel teli! Akinek még eddig nem sikerült a baba, tegyen meg mindent ezekben a napokban hogy megfoganjon, mert csodák igenis léteznek ;)

19 hónapos

Nem sok változás történt az elmúlt egy hónapban. Még mindig nem beszél, de folyamatosan magyaráz babanyelven. Elkezdődött a dobálós korszaka. Szó szerint félünk tőle, nehogy valami nehéz tárgyal leüssön minket :) Sajnos a pakolós korszak is megmaradt még, mindent kipakol, ledobál a polcokról. Szerencsére imád takarítani is, a porszívót kiveszi a kezemből és próbál utánozni, de mosott már ablakot is a maga módján. Amíg ezt a bejegyzést írom is éppen megy a porszívó és ügyködik vele, pedig van neki játékporszívója is, de az igazi sokkal jobb:) Azonnal elkezd törölgetni, ha meglát valahol egy rongyot vagy egy zsepit. Übercuki :)

Továbbra is köztünk alszik, éjjel egyszer-kétszer felkel enni. Imádja a babakönyveket, odahozza, hogy olvassak neki belőlük. Mesét is szoktam hagyni, hogy nézzen délután.

Az étvágya valamivel jobb az eddiginél, jó ez a vitamin. Elég nehéz beadni neki, először Kububa kevertük, de megunta, most meg a gyümölcspépbe teszem bele, de az utóbbit sajnos nem minden nap fogadja el, így nincs egyszerű dolgunk.

Megtörtént az első véres baleset is, felmászott és felállt a babakocsiban, aminek az lett a következménye, hogy arccal lefelé borult a földre a kocsival együtt. Gondolom elharaphatta a száját, amiatt vérzett szegény hosszú perceken keresztül. Nagyon megijedtem, azt hittem kitört a foga és vele együtt sírtam. Aztán a karomban aludt el, pont úgy mint kisbaba korában és amikor felkelt, semmi baja nem volt már.

Nagy bajban vagyunk a cumizással, egyre függővé válik. Sír, ordít, ha nem adom oda neki napközben is. Próbálom azért elterelni a figyelmét róla, de nem mindig megy. Semmi bajom nem lenne, ha csak altatáshoz használná, de ő sajnos egész nap ellenne vele a szájában. Én választottam annak idején a cumit, amikor megláttam pár napos korában, hogy az ujját szopja, de nem akartam hogy ez legyen belőle még akkor sem, ha tudom, hogy könnyebben lehet róla leszokni mint az ujjáról.

Itt egy kép, ahol sikerült három cumit begyűjteni a délutáni alváshoz( pont mint én kiskoromban):

AMH 2,16 :) :) :)

A Centrumlab nem várt gyorsasságal küldte az AMH eredményemet, ugyanis már hétfőn délután ott volta a postafiókomban, pedig csütörtökön vették le a vért!
Még nagyobb volt a meglepetés, amikor megláttam az eredményt: 2,16! Ilyen jóra nem számítottam úgy, hogy 2012-ben 1.4 volt. Első körben arra gondoltam, hogy hatott a február óta szedett Q10( 200 mcg), amit a meddőségiben javasoltak, de aztán elkezdtem gondolkodni és kicsit utánaolvasni, nehogy véletlenül felhőtlen örömben részesüljek.
Ismeretségi körömben tudok két olyan esetről is, ahol az AMH szinte mérhetetlen volt 0,1 és 0,4 és mégis mindkét esetben lett belőle terhesség. Az egyik lány spontán esett teherbe, a babája nemrég született meg. Ő is szedte a Q10-et, majd egy évvel később újra nézette az AMH-t és 1 körüli értéket kapott, pedig előtte mérhetetlen volt neki. A másik lány lombikkal lett babás és ő is megszült már. Ismerek még egy anyukát, aki fiatalabb korában 4 gyereket szült, aztán 35 évesen, amikor nekiláttak volna az ötödiknek, kiderült hogy korai menopauzája van, aztán mégis spontán ikerterhes lett, de sajnos elvetélt. Ugyanilyen esetekről olvastam is a neten.
Aztán Audrey blogjában nagyon érdekes dolgokra bukkantam. Ő alaposan utánanézett ennek a témának, miután 3 különböző értéket mutattak neki ki az AMH-n. Azt a következtetést vontam le az ő irományából és a saját tapasztalataimból, hogy valószínűleg számít az, hogy a ciklus melyik fázisában vetetjük le a vért, mivel én most pont a peteérés előtti napon voltam és sokkal jobb lett az eredmények mint 2012-ben, amikor a ciklusom 20. napján mentem, körülbelül egy héttel a peteérés után.

TSH 0,77 :)

Egy hónap gyógyszerszedés után 0,77-re csökkent a TSH-m, aminek nagyon örülök, mert legutóbb már 3,6 volt.
Sajnos úgy érzem, ez nem az ideális szintem. Még mindig túl vagyok pörögve, sokszor éjjel nem tudok elaludni, ennek ellenére nappal nem érzem magam fáradtnak. Szerintem sok nekem az 50 mg. Ráadásul csak körülbelül 10 napja szedem az egész szemet, előtte egy hétig háremnegyedet, az első két hétben meg fél Letroxot szedtem. Van egy olyan érzésem, hogy a következő vérvételen tovább fog csökkenni a TSH-m, mivel addigra már ténylegesen egy hónapja fogom szedni az 50 mg-ot. Továbbá kíváncsi leszek arra is, hogy ebben a hónapban lesz-e köztes vérzésem, mint a múltkor, mert nagyon nem örülnék neki. A peteérésem most a 13. napon volt- kicsit korábban mint szokott- tehát rövidebb ciklusra számíthatok.

A vérvételen egyedül voltam, pedig én nagyon majrés vagyok, félek az ájulástól. Büszke vagyok magamra és a budaörsi egészségközpont személyzetére is, akik mindent elkövetnek, hogy eltereljék ilyenkor a figyelmemet és jókedvre derítsenek, ami úgy néz ki, hatékonyan működik. Tulajdonképpen az AMH miatt mentem, de ha már ott voltam, kértem egy TSH-t is. Az endokrinológusom november vége, december elejére adta a beutalót TSH, FT3, 4, inzulin és a többi fontos vizsgálatra, úgy hogy valójában akkor fog kiderülni hogy jó-e ez az adag vagy sem. Az AMH miatt nagyon izgulok, kíváncsi vagyok, hogy ért-e valamit a 200 mg Q10, amit már elég régóta szedek. 2012-ben 1,4 volt a mesterséges kezelés előtt, amik valószínűleg rontottak rajta, úgy hogy kész csoda lenne, ha ennél jobb lenne az értékem. Körülbelül 2 hét és kiderül.

Másfél éves :)

Az én gyönyörű kisfiam hétfőn 18 hónapos lett.

Napról napra okosabb lesz, egyre több dolgot ért meg, de még nem mond szinte semmit, még azt a pár szót sem, amit eddig. Amikor meg kimond valamit, akkor nagyon elszégyelli magát, megismételni nem hajlandó. Szerintem ennek a szűkszavúságnak három oka van: az egyik genetikai- én is 2 évesen kezdtem el beszélni, de akkor már rövid mondatokban-, a másik az hogy mindig kitalálom mire van szüksége, a harmadik pedig a kétnyelvűség. Én két nyelvet beszélek anyanyelvi szinten és szeretném, ha ő is így nőne fel. Azt olvastam, hogy csak akkor szabad több nyelven beszélni a kicsikkel, ha az adott nyelvet anyanyelvi szinten beszéljük, ezért van az hogy például angolul nem beszélek hozzá, azt majd ráér később is megtanulni.

Pár hete forog, ha zenét hall, imádja megfogni a kezünket majd körbevinni minket a nappaliban miközben énekelni kell  neki a "Sétálunk, sétálunk egy kis dombra lecsücsülünk, csücs!"dalocskát.  Ő nem minden esetben ül le, de imádja, ha minket leültethet a "csücs" szócskánál. Abban az esetben guggol le azonnal, ha nem énekelünk neki, ezzel jelezve, hogy nem jó a fenti sorok nélkül sétálgatni :)

A 18. havi évfordulóját sajnos védőoltással rontottuk el, megkapta az utolsó, a mi esetünkben harmadik agyhártyagyulladás elleni oltást. Elvileg 6 éves koráig nem kap újabb szurit, hacsak tavasszal nem oltatjuk be kullancs ellen .
Ezúttal még annyira sem hagyta magát megméretni és beoltatni mint legutóbb. Ordított és tiltakozott, nem mosolygott már a doktor bácsira. Az oltás után viszont hamar abbahagyta a sírást.
Kicsit nyűgös volt az injekció után, de ezt valószínűleg a benne bujkáló nátha okozta, ami szerdára jött ki rajta. Most sincs semmi különös, csak naponta 3-4x kell szívni az orrát és tüsszent egyet-egyet. A orrszi-porszival  nincs semmi baja, nem fél tőle és már zsepibe is próbálja fújni az orrát több-kevesebb sikerrel. Szerencsére nem lázas, jó a kedve és az energiája sem merült le. Nem tudom, hogy az apjától kapta-e el, akin ugyanazon a napin tört ki a betegség, vagy a bölcsődében szedtük-e össze, ahová pár hete eljárunk Cini-cini muzsika foglalkozásra. Mindig van egy-egy náthás vagy köhögő gyerek a foglalkozáson, de ugyanez a helyzet a Kerekítőn is. Nem igazán értem a szülőket, hogy miért hozzák el a beteg gyerekeiket a fizetős, nem kötelező foglalkozásokra. Azt megértem, hogy a bölcsibe és az oviba el kell vinniük a beteg gyereket, mert a munkáltatók nem tolerálják az állandó hiányzásokat, na de ilyen helyekre miért járnak be fertőzni....

Mint ahogy írtam, Balázs súlyát nem tudtuk lemérni, de továbbra is 10 kiló körül van. Már csak úgy tudom lemérni, ha mindketten ráállunk a mérlegre és én kivonom a saját súlyomat.

Nagyon bújós lett, sokat  kéretszkedik fel ölbe. Nem csak anyás, hanem apás is lett az utóbbi időben.
Utánoz a takarításban, nagyon aranyos, amikor törölgeti a bútorokat vagy az ablakot :)