A Centrumlab nem várt gyorsasságal küldte az AMH eredményemet, ugyanis már hétfőn délután ott volta a postafiókomban, pedig csütörtökön vették le a vért!
Még nagyobb volt a meglepetés, amikor megláttam az eredményt: 2,16! Ilyen jóra nem számítottam úgy, hogy 2012-ben 1.4 volt. Első körben arra gondoltam, hogy hatott a február óta szedett Q10( 200 mcg), amit a meddőségiben javasoltak, de aztán elkezdtem gondolkodni és kicsit utánaolvasni, nehogy véletlenül felhőtlen örömben részesüljek.
Ismeretségi körömben tudok két olyan esetről is, ahol az AMH szinte mérhetetlen volt 0,1 és 0,4 és mégis mindkét esetben lett belőle terhesség. Az egyik lány spontán esett teherbe, a babája nemrég született meg. Ő is szedte a Q10-et, majd egy évvel később újra nézette az AMH-t és 1 körüli értéket kapott, pedig előtte mérhetetlen volt neki. A másik lány lombikkal lett babás és ő is megszült már. Ismerek még egy anyukát, aki fiatalabb korában 4 gyereket szült, aztán 35 évesen, amikor nekiláttak volna az ötödiknek, kiderült hogy korai menopauzája van, aztán mégis spontán ikerterhes lett, de sajnos elvetélt. Ugyanilyen esetekről olvastam is a neten.
Aztán Audrey blogjában nagyon érdekes dolgokra bukkantam. Ő alaposan utánanézett ennek a témának, miután 3 különböző értéket mutattak neki ki az AMH-n. Azt a következtetést vontam le az ő irományából és a saját tapasztalataimból, hogy valószínűleg számít az, hogy a ciklus melyik fázisában vetetjük le a vért, mivel én most pont a peteérés előtti napon voltam és sokkal jobb lett az eredmények mint 2012-ben, amikor a ciklusom 20. napján mentem, körülbelül egy héttel a peteérés után.
2014. november 30., vasárnap
2014. november 22., szombat
TSH 0,77 :)
Egy hónap gyógyszerszedés után 0,77-re csökkent a TSH-m, aminek nagyon örülök, mert legutóbb már 3,6 volt.
Sajnos úgy érzem, ez nem az ideális szintem. Még mindig túl vagyok pörögve, sokszor éjjel nem tudok elaludni, ennek ellenére nappal nem érzem magam fáradtnak. Szerintem sok nekem az 50 mg. Ráadásul csak körülbelül 10 napja szedem az egész szemet, előtte egy hétig háremnegyedet, az első két hétben meg fél Letroxot szedtem. Van egy olyan érzésem, hogy a következő vérvételen tovább fog csökkenni a TSH-m, mivel addigra már ténylegesen egy hónapja fogom szedni az 50 mg-ot. Továbbá kíváncsi leszek arra is, hogy ebben a hónapban lesz-e köztes vérzésem, mint a múltkor, mert nagyon nem örülnék neki. A peteérésem most a 13. napon volt- kicsit korábban mint szokott- tehát rövidebb ciklusra számíthatok.
A vérvételen egyedül voltam, pedig én nagyon majrés vagyok, félek az ájulástól. Büszke vagyok magamra és a budaörsi egészségközpont személyzetére is, akik mindent elkövetnek, hogy eltereljék ilyenkor a figyelmemet és jókedvre derítsenek, ami úgy néz ki, hatékonyan működik. Tulajdonképpen az AMH miatt mentem, de ha már ott voltam, kértem egy TSH-t is. Az endokrinológusom november vége, december elejére adta a beutalót TSH, FT3, 4, inzulin és a többi fontos vizsgálatra, úgy hogy valójában akkor fog kiderülni hogy jó-e ez az adag vagy sem. Az AMH miatt nagyon izgulok, kíváncsi vagyok, hogy ért-e valamit a 200 mg Q10, amit már elég régóta szedek. 2012-ben 1,4 volt a mesterséges kezelés előtt, amik valószínűleg rontottak rajta, úgy hogy kész csoda lenne, ha ennél jobb lenne az értékem. Körülbelül 2 hét és kiderül.
Sajnos úgy érzem, ez nem az ideális szintem. Még mindig túl vagyok pörögve, sokszor éjjel nem tudok elaludni, ennek ellenére nappal nem érzem magam fáradtnak. Szerintem sok nekem az 50 mg. Ráadásul csak körülbelül 10 napja szedem az egész szemet, előtte egy hétig háremnegyedet, az első két hétben meg fél Letroxot szedtem. Van egy olyan érzésem, hogy a következő vérvételen tovább fog csökkenni a TSH-m, mivel addigra már ténylegesen egy hónapja fogom szedni az 50 mg-ot. Továbbá kíváncsi leszek arra is, hogy ebben a hónapban lesz-e köztes vérzésem, mint a múltkor, mert nagyon nem örülnék neki. A peteérésem most a 13. napon volt- kicsit korábban mint szokott- tehát rövidebb ciklusra számíthatok.
A vérvételen egyedül voltam, pedig én nagyon majrés vagyok, félek az ájulástól. Büszke vagyok magamra és a budaörsi egészségközpont személyzetére is, akik mindent elkövetnek, hogy eltereljék ilyenkor a figyelmemet és jókedvre derítsenek, ami úgy néz ki, hatékonyan működik. Tulajdonképpen az AMH miatt mentem, de ha már ott voltam, kértem egy TSH-t is. Az endokrinológusom november vége, december elejére adta a beutalót TSH, FT3, 4, inzulin és a többi fontos vizsgálatra, úgy hogy valójában akkor fog kiderülni hogy jó-e ez az adag vagy sem. Az AMH miatt nagyon izgulok, kíváncsi vagyok, hogy ért-e valamit a 200 mg Q10, amit már elég régóta szedek. 2012-ben 1,4 volt a mesterséges kezelés előtt, amik valószínűleg rontottak rajta, úgy hogy kész csoda lenne, ha ennél jobb lenne az értékem. Körülbelül 2 hét és kiderül.
2014. november 20., csütörtök
Másfél éves :)
Az én gyönyörű kisfiam hétfőn 18 hónapos lett.
Napról napra okosabb lesz, egyre több dolgot ért meg, de még nem mond szinte semmit, még azt a pár szót sem, amit eddig. Amikor meg kimond valamit, akkor nagyon elszégyelli magát, megismételni nem hajlandó. Szerintem ennek a szűkszavúságnak három oka van: az egyik genetikai- én is 2 évesen kezdtem el beszélni, de akkor már rövid mondatokban-, a másik az hogy mindig kitalálom mire van szüksége, a harmadik pedig a kétnyelvűség. Én két nyelvet beszélek anyanyelvi szinten és szeretném, ha ő is így nőne fel. Azt olvastam, hogy csak akkor szabad több nyelven beszélni a kicsikkel, ha az adott nyelvet anyanyelvi szinten beszéljük, ezért van az hogy például angolul nem beszélek hozzá, azt majd ráér később is megtanulni.
Pár hete forog, ha zenét hall, imádja megfogni a kezünket majd körbevinni minket a nappaliban miközben énekelni kell neki a "Sétálunk, sétálunk egy kis dombra lecsücsülünk, csücs!"dalocskát. Ő nem minden esetben ül le, de imádja, ha minket leültethet a "csücs" szócskánál. Abban az esetben guggol le azonnal, ha nem énekelünk neki, ezzel jelezve, hogy nem jó a fenti sorok nélkül sétálgatni :)
A 18. havi évfordulóját sajnos védőoltással rontottuk el, megkapta az utolsó, a mi esetünkben harmadik agyhártyagyulladás elleni oltást. Elvileg 6 éves koráig nem kap újabb szurit, hacsak tavasszal nem oltatjuk be kullancs ellen .
Ezúttal még annyira sem hagyta magát megméretni és beoltatni mint legutóbb. Ordított és tiltakozott, nem mosolygott már a doktor bácsira. Az oltás után viszont hamar abbahagyta a sírást.
Kicsit nyűgös volt az injekció után, de ezt valószínűleg a benne bujkáló nátha okozta, ami szerdára jött ki rajta. Most sincs semmi különös, csak naponta 3-4x kell szívni az orrát és tüsszent egyet-egyet. A orrszi-porszival nincs semmi baja, nem fél tőle és már zsepibe is próbálja fújni az orrát több-kevesebb sikerrel. Szerencsére nem lázas, jó a kedve és az energiája sem merült le. Nem tudom, hogy az apjától kapta-e el, akin ugyanazon a napin tört ki a betegség, vagy a bölcsődében szedtük-e össze, ahová pár hete eljárunk Cini-cini muzsika foglalkozásra. Mindig van egy-egy náthás vagy köhögő gyerek a foglalkozáson, de ugyanez a helyzet a Kerekítőn is. Nem igazán értem a szülőket, hogy miért hozzák el a beteg gyerekeiket a fizetős, nem kötelező foglalkozásokra. Azt megértem, hogy a bölcsibe és az oviba el kell vinniük a beteg gyereket, mert a munkáltatók nem tolerálják az állandó hiányzásokat, na de ilyen helyekre miért járnak be fertőzni....
Mint ahogy írtam, Balázs súlyát nem tudtuk lemérni, de továbbra is 10 kiló körül van. Már csak úgy tudom lemérni, ha mindketten ráállunk a mérlegre és én kivonom a saját súlyomat.
Nagyon bújós lett, sokat kéretszkedik fel ölbe. Nem csak anyás, hanem apás is lett az utóbbi időben.
Utánoz a takarításban, nagyon aranyos, amikor törölgeti a bútorokat vagy az ablakot :)
Napról napra okosabb lesz, egyre több dolgot ért meg, de még nem mond szinte semmit, még azt a pár szót sem, amit eddig. Amikor meg kimond valamit, akkor nagyon elszégyelli magát, megismételni nem hajlandó. Szerintem ennek a szűkszavúságnak három oka van: az egyik genetikai- én is 2 évesen kezdtem el beszélni, de akkor már rövid mondatokban-, a másik az hogy mindig kitalálom mire van szüksége, a harmadik pedig a kétnyelvűség. Én két nyelvet beszélek anyanyelvi szinten és szeretném, ha ő is így nőne fel. Azt olvastam, hogy csak akkor szabad több nyelven beszélni a kicsikkel, ha az adott nyelvet anyanyelvi szinten beszéljük, ezért van az hogy például angolul nem beszélek hozzá, azt majd ráér később is megtanulni.
Pár hete forog, ha zenét hall, imádja megfogni a kezünket majd körbevinni minket a nappaliban miközben énekelni kell neki a "Sétálunk, sétálunk egy kis dombra lecsücsülünk, csücs!"dalocskát. Ő nem minden esetben ül le, de imádja, ha minket leültethet a "csücs" szócskánál. Abban az esetben guggol le azonnal, ha nem énekelünk neki, ezzel jelezve, hogy nem jó a fenti sorok nélkül sétálgatni :)
A 18. havi évfordulóját sajnos védőoltással rontottuk el, megkapta az utolsó, a mi esetünkben harmadik agyhártyagyulladás elleni oltást. Elvileg 6 éves koráig nem kap újabb szurit, hacsak tavasszal nem oltatjuk be kullancs ellen .
Ezúttal még annyira sem hagyta magát megméretni és beoltatni mint legutóbb. Ordított és tiltakozott, nem mosolygott már a doktor bácsira. Az oltás után viszont hamar abbahagyta a sírást.
Kicsit nyűgös volt az injekció után, de ezt valószínűleg a benne bujkáló nátha okozta, ami szerdára jött ki rajta. Most sincs semmi különös, csak naponta 3-4x kell szívni az orrát és tüsszent egyet-egyet. A orrszi-porszival nincs semmi baja, nem fél tőle és már zsepibe is próbálja fújni az orrát több-kevesebb sikerrel. Szerencsére nem lázas, jó a kedve és az energiája sem merült le. Nem tudom, hogy az apjától kapta-e el, akin ugyanazon a napin tört ki a betegség, vagy a bölcsődében szedtük-e össze, ahová pár hete eljárunk Cini-cini muzsika foglalkozásra. Mindig van egy-egy náthás vagy köhögő gyerek a foglalkozáson, de ugyanez a helyzet a Kerekítőn is. Nem igazán értem a szülőket, hogy miért hozzák el a beteg gyerekeiket a fizetős, nem kötelező foglalkozásokra. Azt megértem, hogy a bölcsibe és az oviba el kell vinniük a beteg gyereket, mert a munkáltatók nem tolerálják az állandó hiányzásokat, na de ilyen helyekre miért járnak be fertőzni....
Mint ahogy írtam, Balázs súlyát nem tudtuk lemérni, de továbbra is 10 kiló körül van. Már csak úgy tudom lemérni, ha mindketten ráállunk a mérlegre és én kivonom a saját súlyomat.
Nagyon bújós lett, sokat kéretszkedik fel ölbe. Nem csak anyás, hanem apás is lett az utóbbi időben.
Utánoz a takarításban, nagyon aranyos, amikor törölgeti a bútorokat vagy az ablakot :)
2014. október 30., csütörtök
Köztes vérzés a Letroxtól?
Teljesen magam alatt vagyok, mert csúnya barna folyásom van tegnap óta. Hétfőn ovuláltam- éreztem is és a fertiliyfriend is kimutatta- így ez nagyon nem jó jel. Még korai, hogy beágyazódás vagy a menstruáció előjele legyen. Ráadásul nyomást is érzek az alhasamban, olyan mintha meg akarna jönni. Soha nem volt még köztes vérzésem, teljesen rendben volt a ciklusom. Más nem okozhatta, csak a Letrox, amit 13 napja szedek. Fél tablettát( 25mirogramm) írt elő az orvos november 1-ig, de én már az egész adagot is kipróbáltam múlt héten. Azt viszont nem bírtam, olyan hiperaktívvá tett, hogy nem volt türelmem még a gyereket sem etetni, állandóan csináltam volna valamit. Vissza is tértem a fél tablettára, de nem tudom mi lesz szombaton, amikor már hivatalosan is 50 mikrogrammot kell szednem.
Hát ez nem lesz egy egyszerű menet, úgy érzem... Remélem hosszú távon nem borítja a gyönyörű, peteéréssel gazdagított ciklusaimat. November végén kell laborra mennem, de mivel amúgy is készülök AMH-ra úgy két hét múlva, nézetek egy TSH értéket is, biztos ami biztos. Még a végén a fél adag lesz a nyerő nálam!
Hát ez nem lesz egy egyszerű menet, úgy érzem... Remélem hosszú távon nem borítja a gyönyörű, peteéréssel gazdagított ciklusaimat. November végén kell laborra mennem, de mivel amúgy is készülök AMH-ra úgy két hét múlva, nézetek egy TSH értéket is, biztos ami biztos. Még a végén a fél adag lesz a nyerő nálam!
2014. október 20., hétfő
Alulműködés és Hashimito: endokrinológus által megerősítve
Sajnos jól diagnosztizáltam magamat! Mégis csak jó forrás az internet, ha az ember ésszel használja és több hiteles oldalon utánaolvas a dolgoknak! Sőt, még abban is igazam volt, hogy az emelkedett koleszterinszint és a vashiány is az alulműködés miatt van! Ezt is az orvos erősítette meg!!!Pedig a koleszterinem ugyanúgy mint a TSH-m referenciaértéken belül volt, nekem mégis gyanús volt és mentem tovább. Az első endokrinológus azt állította, hogy nincs gond a magasabb koleszterinnel és a 2,7-es TSH-val, mégis hálával tartozom neki, mert elküldött a többi (fizetős)vizsgálatra, ahol kiderült, hogy az Anti-TPO-m a maximális 9 helyett 334.
Teljes mértékben fel vagyok háborodva az elavult referenciaértékek miatt. Ha már a vérvételen ott szerepel a papíron a páciens életkora, akkor miért nem vetik össze a kapott eredménnyel? Különösen igaz ez a TSH-ra, ami hivatalosan 4-ig jó, de csak az idősebb korosztálynak. Legutóbb a 3,6-os értékemet jónak vették, hiszen nem csinálták meg az FT4-et, ami ingyen van, amennyiben magas a TSH. Pedig az én Ft4-em baromira alacsony tartományban van és tessék, az endokrinológus szerint alulműködök és autoimmun betegségem van! Ha én nem járok ennek utána vagy nem szeretnék kistesvért a gyermekemnek akkor mikor derült volna ki? Amikor már nem lett volna pajzsmirigyem? Vagy ha netán a lombik elkezdésénél az orvosom nem lett volna elég alapos és átsiklott volna ezen az értéken( vagy meg sem nézette volna, mint ahogy a terhességem alatt egyszer sem!!!), akkor kiadtam volna 200-250.000 forintot feleslegesen mert vagy nem tapadt volna meg, vagy elvetéltem volna. Ha meg kiszúrta volna( szerencsére nézik a BMC-ben) akkor jó pár hónapot csúszott volna a lombik, egyrészt azért mert több hónapot kell várni, hogy bejussak a magán endokrinológushoz, másrészt meg a kell 1-2 hónap, hogy a gyógyszer beállítsa az értékeket. Szép, nem?
Az alulműködéssel nincs különösebb bajom, hiszen gyógyszerrel kezelhető, de a Hashimito az hű társam marad életem végéig és alattomosan eszegetni fogja a pajzsmirigyemet. Nem faggattam az orvost, hogy ő mit gondol a gluténmenetes táplálkozásról- ami elvileg az egyedüli gyógymód rá- de majd legközelebb. Még amúgy sem szántam rá magam, nekem az IR diéta a mindenem.
A lényeg, hogy szedem minden hajnalban a Letroxot. Fél tablettával kezdtem, november elsejétől mehet az egész szem, azaz 50 mg. Remélem az egész szem sem fog szívdobogást, idegeskedést és egyéb gondokat okozni. Már 2 hónapja szedhetném, mert régóta megvan a Letrox recept de nem mertem az endós doki jóváhagyása nélkül elkezdeni annak ellenére, hogy gyakran jártam vérvételre.
Az orvos szerint, jobb hogy nem estem eddig teherbe, mert garantáltan elvetéltem volna. A pajzsmirigy ultrahangom sem olyan túl jó, az inhomogén mivoltuk is a Hashimito miatt van.
Ez van! Együtt kell tudni élni ezzel a betegséggel. Érdekes módon, én egy csöppet sem keseredtem még el, pedig hát nem olyan kis pitiáner dolog ez. Megyünk tovább! Én hiszem, hogy az egészséges életmód sokat számít és nem fog olyan könnyen elhalni a pajzsom.
Úgy tűnik, nagyon jó és alapos orvost találtam, ( nem a B. Csabához mentem Ritának köszönhetően) mert kíváncsi arra is, hogy nincs-e inzulinrezisztenciám. Még sosem nézték, és én sem mentem el még önszorgalomból, mivel nincs policisztás ováriumom, ami általában ezzel jár. Ráadásul többé-kevésbé, az IR diétát is tartom. Kaptam beutalót december elejére erre is, illetve újra megnézik a TSH-t, Ft3-at, Ft4-et, D-vitamint, koleszterint, vasat és a többit...
Teljes mértékben fel vagyok háborodva az elavult referenciaértékek miatt. Ha már a vérvételen ott szerepel a papíron a páciens életkora, akkor miért nem vetik össze a kapott eredménnyel? Különösen igaz ez a TSH-ra, ami hivatalosan 4-ig jó, de csak az idősebb korosztálynak. Legutóbb a 3,6-os értékemet jónak vették, hiszen nem csinálták meg az FT4-et, ami ingyen van, amennyiben magas a TSH. Pedig az én Ft4-em baromira alacsony tartományban van és tessék, az endokrinológus szerint alulműködök és autoimmun betegségem van! Ha én nem járok ennek utána vagy nem szeretnék kistesvért a gyermekemnek akkor mikor derült volna ki? Amikor már nem lett volna pajzsmirigyem? Vagy ha netán a lombik elkezdésénél az orvosom nem lett volna elég alapos és átsiklott volna ezen az értéken( vagy meg sem nézette volna, mint ahogy a terhességem alatt egyszer sem!!!), akkor kiadtam volna 200-250.000 forintot feleslegesen mert vagy nem tapadt volna meg, vagy elvetéltem volna. Ha meg kiszúrta volna( szerencsére nézik a BMC-ben) akkor jó pár hónapot csúszott volna a lombik, egyrészt azért mert több hónapot kell várni, hogy bejussak a magán endokrinológushoz, másrészt meg a kell 1-2 hónap, hogy a gyógyszer beállítsa az értékeket. Szép, nem?
Az alulműködéssel nincs különösebb bajom, hiszen gyógyszerrel kezelhető, de a Hashimito az hű társam marad életem végéig és alattomosan eszegetni fogja a pajzsmirigyemet. Nem faggattam az orvost, hogy ő mit gondol a gluténmenetes táplálkozásról- ami elvileg az egyedüli gyógymód rá- de majd legközelebb. Még amúgy sem szántam rá magam, nekem az IR diéta a mindenem.
A lényeg, hogy szedem minden hajnalban a Letroxot. Fél tablettával kezdtem, november elsejétől mehet az egész szem, azaz 50 mg. Remélem az egész szem sem fog szívdobogást, idegeskedést és egyéb gondokat okozni. Már 2 hónapja szedhetném, mert régóta megvan a Letrox recept de nem mertem az endós doki jóváhagyása nélkül elkezdeni annak ellenére, hogy gyakran jártam vérvételre.
Az orvos szerint, jobb hogy nem estem eddig teherbe, mert garantáltan elvetéltem volna. A pajzsmirigy ultrahangom sem olyan túl jó, az inhomogén mivoltuk is a Hashimito miatt van.
Ez van! Együtt kell tudni élni ezzel a betegséggel. Érdekes módon, én egy csöppet sem keseredtem még el, pedig hát nem olyan kis pitiáner dolog ez. Megyünk tovább! Én hiszem, hogy az egészséges életmód sokat számít és nem fog olyan könnyen elhalni a pajzsom.
Úgy tűnik, nagyon jó és alapos orvost találtam, ( nem a B. Csabához mentem Ritának köszönhetően) mert kíváncsi arra is, hogy nincs-e inzulinrezisztenciám. Még sosem nézték, és én sem mentem el még önszorgalomból, mivel nincs policisztás ováriumom, ami általában ezzel jár. Ráadásul többé-kevésbé, az IR diétát is tartom. Kaptam beutalót december elejére erre is, illetve újra megnézik a TSH-t, Ft3-at, Ft4-et, D-vitamint, koleszterint, vasat és a többit...
2014. október 17., péntek
17 hónaposan a dackorszak küszőbén
Az én Kismanóm újabb egy hónapot "öregedett", lassan vége a Kisbaba korszaknak :(
Annyira cuki és édes, hogy egyszerűen fel tudnám falni. Tud kedveskedni, odabújni, ha valamit el akar érni. Esténként velem alszik csak el a nagy ágyban akkor ha lekapcsolok mindent és közben hozzám bújik háttal és kiköveteli, hogy átöleljem. Ha én fordulok meg, akkor mindent elkövet, hogy visszaforduljak hozzá. Zabálnivaló! Ezzel el is árultam, hogy a babakocsis altatás már nem működik. Addig fekszik benne, amíg meg nem issza a tápszerét, utána ringathatom órákig, nem alszik már el benne. Egyszerűen nem értem, hogy miért változik meg állandóan az elalvási szokása, mindig ki kell valami újat találjak, pedig be szoktuk tartani a rutint. Napok telnek el, mire kidolgozok egy-egy új módszert, ami mindenkinek jó. Szóval, a nagy ágyban alszik el és van hogy ott is marad, hiszen annyira imádjuk, hogy nem akarunk megválni tőle éjszakára sem, de olyan is van, hogy átvisszük a saját ágyába, ahol gond nélkül alszik tovább. Éjjel még mindig kel enni, de ha ott a tej mellette, akkor általában nem ébreszt fel minket, de az sem nagy ügy, ha odahív, mert simán vissza tudok utána aludni.
Napközben továbbra is csak egyszer alszik olyan 1,5- 2 órákat dél körül.
Akkor is bújik, amikor elszégyelli magát gyerekek társaságában, szinte belém fúrja magát. Annyira édes, hogy el sem lehet mondani! Ez persze nem tart sokáig, 1-2 perc alatt feloldódik.
Mozgásügyileg gyönyörűen fejlődik, át tud lépni minden buckát az utcán, le tud jönni a magasabb részeken is, már nem esik el. Néha úgy fut, hogy alig lehet utolérni. Ennek ellenére a Kerekítőn javasolták neki a BHRG alapítványt. A foglalkozáson futás közben többször elesett és a konnektorok meg a mellette lógó vezetékek jobban érdekelték, mint hogy labdákat dobáljon egy karikába. Természetesen megijedtem egy kicsit, pedig tisztában vagyok, hogy nem akartak nekünk rosszat, de Balázs a legkisebb a csoportban és ő mindig mindent az utolsó pillanatban csinált, szóval még nem pánikolok. Beszéltem a gyógytornásszal, akihez egy évig jártunk és mondta, hogy Balázs mindig határeset volt, ő is küldött volna minket az alapítványhoz, ha indokoltnak találta volna. Azt javasolta, hogy várjunk még egy kicsit és figyeljem Balázs mozgását, de ha hagyom futkosni, mindenre felmászni és sokat sétálunk, akkor ő biztos benne, hogy nem lesz semmi gond. Egyébként el fogom vinni a BHRG-hez egyszer, mert nagyon kíváncsi vagyok, hogy mely képességekben erős és melyekben nem Balázs, de még nem most. Nem vagyok hajlandó megijedni mint az elején, mert nem találom még indokoltnak, ráadásul egy 14.000 forintos felmérésről beszélünk...
Hát igen, az én kis Lelkecském hiába van mozgásban reggeltől- estig, a táplálkozás továbbra sem tartozik a kedvenc elfoglaltságai közé. Alig lehet valamit lenyomni a torkán. Csak akkor eszik, ha ő éhes, még az etetőszékbe sem hajlandó beülni, amikor ő nem akar. Úgy befeszíti magát és úgy ordít, hogy csak na! Persze, tudom, ez a dackorszak miatt van. Így nagyobb mennyiségeket csak reggelire és vacsorára hajlandó elfogyasztani.
Szerencsére imádja a húsokat és a gyümölcsöt, de a főzelék és a pépesített bébikaja már szoba sem jöhet. Bezzeg, ha csokit lát, azt azonnal elcsenni, nem is értem hogy tudnak a gyerekek erre így rászokni. Egyáltalán nem vittük túlzásba, nagyon ritkán adtunk neki, mégis rákapott az ízére.
Fogalmam sincs hány kiló, de 10-nél nem lehet több. A múltkori 3 hétig tartó orrfolyás miatt adok neki Cebion multivitamint, amit a kis adagolójából szürcsöl ki, amikor olyan kedve van. Remélem az étvágyára is hatással lesz. Próbáltuk a Béres cseppet is, de bármibe kevertem, kiköpte, így váltottunk. Szerintem ez az orrfolyás a fogzás miatt volt, végre kibújt a 16. fogacska is :)
Az elmúlt hónap fő eseménye a dacosság megjelenése volt. Iszonyatosan akaratos lett, addig képes balhézni, amíg el nem éri, amit akar. Persze, nem engedünk meg neki mindent, így tartom magam ahhoz az elmélethez, hogy amikor elkezd ordítani, akkor magamhoz ölelem. Persze, kell neki így is egy perc, hogy megnyugodjon, de legalább működik a módszer. Soha, de soha nem fogom hagyni, hogy a földhöz csapja magát, vagy egyedül tomboljon egy szobában, hiszen nem ezért szültem. Nem könnyű, de hiszem, hogy szeretettel mindent meg lehet oldani. Azt olvastam, hogy még mielőtt látjuk, hogy jön a hiszti, csiklandozzuk meg és próbáljuk elhumorizálni a dolgokat. Rajta vagyok a témán ;)
Az autómánia megmaradt nála és mondja is, hogy "outó". Be nem áll a szája egész nap és egyre több értelmes szót ki lehet a halandzsázásból hallani.
Végre kezdi mutogatni, hogy hol vannak az általam kérdezett dolgok. A testrészek egy részét már felismeri, imádja és szinte elszégyelli magát a cici szó hallatán :( Nem csak a testrészek felé mutogat, hanem ha valami kell neki az asztalról, amit nem ér fel, akkor is. Miután sorban leveszem a tárgyakat, amik szóba jöhetnek, egy hangos nevetés a jutalmam amikor eltalálom, hogy mire gondolt :)
Már tudja magát tolni a kisautón vagy motoron, de még nem tartozik a kedvenc elfoglaltságai közé. Jobban szereti, ha beül egy nagyobb autóba vagy a triciklire és mi tologatjuk.
Most először ült az asztalnál a cukrászdában:
Itt meg lehet látni, milyen sok foga van :)
Annyira cuki és édes, hogy egyszerűen fel tudnám falni. Tud kedveskedni, odabújni, ha valamit el akar érni. Esténként velem alszik csak el a nagy ágyban akkor ha lekapcsolok mindent és közben hozzám bújik háttal és kiköveteli, hogy átöleljem. Ha én fordulok meg, akkor mindent elkövet, hogy visszaforduljak hozzá. Zabálnivaló! Ezzel el is árultam, hogy a babakocsis altatás már nem működik. Addig fekszik benne, amíg meg nem issza a tápszerét, utána ringathatom órákig, nem alszik már el benne. Egyszerűen nem értem, hogy miért változik meg állandóan az elalvási szokása, mindig ki kell valami újat találjak, pedig be szoktuk tartani a rutint. Napok telnek el, mire kidolgozok egy-egy új módszert, ami mindenkinek jó. Szóval, a nagy ágyban alszik el és van hogy ott is marad, hiszen annyira imádjuk, hogy nem akarunk megválni tőle éjszakára sem, de olyan is van, hogy átvisszük a saját ágyába, ahol gond nélkül alszik tovább. Éjjel még mindig kel enni, de ha ott a tej mellette, akkor általában nem ébreszt fel minket, de az sem nagy ügy, ha odahív, mert simán vissza tudok utána aludni.
Napközben továbbra is csak egyszer alszik olyan 1,5- 2 órákat dél körül.
Akkor is bújik, amikor elszégyelli magát gyerekek társaságában, szinte belém fúrja magát. Annyira édes, hogy el sem lehet mondani! Ez persze nem tart sokáig, 1-2 perc alatt feloldódik.
Mozgásügyileg gyönyörűen fejlődik, át tud lépni minden buckát az utcán, le tud jönni a magasabb részeken is, már nem esik el. Néha úgy fut, hogy alig lehet utolérni. Ennek ellenére a Kerekítőn javasolták neki a BHRG alapítványt. A foglalkozáson futás közben többször elesett és a konnektorok meg a mellette lógó vezetékek jobban érdekelték, mint hogy labdákat dobáljon egy karikába. Természetesen megijedtem egy kicsit, pedig tisztában vagyok, hogy nem akartak nekünk rosszat, de Balázs a legkisebb a csoportban és ő mindig mindent az utolsó pillanatban csinált, szóval még nem pánikolok. Beszéltem a gyógytornásszal, akihez egy évig jártunk és mondta, hogy Balázs mindig határeset volt, ő is küldött volna minket az alapítványhoz, ha indokoltnak találta volna. Azt javasolta, hogy várjunk még egy kicsit és figyeljem Balázs mozgását, de ha hagyom futkosni, mindenre felmászni és sokat sétálunk, akkor ő biztos benne, hogy nem lesz semmi gond. Egyébként el fogom vinni a BHRG-hez egyszer, mert nagyon kíváncsi vagyok, hogy mely képességekben erős és melyekben nem Balázs, de még nem most. Nem vagyok hajlandó megijedni mint az elején, mert nem találom még indokoltnak, ráadásul egy 14.000 forintos felmérésről beszélünk...
Hát igen, az én kis Lelkecském hiába van mozgásban reggeltől- estig, a táplálkozás továbbra sem tartozik a kedvenc elfoglaltságai közé. Alig lehet valamit lenyomni a torkán. Csak akkor eszik, ha ő éhes, még az etetőszékbe sem hajlandó beülni, amikor ő nem akar. Úgy befeszíti magát és úgy ordít, hogy csak na! Persze, tudom, ez a dackorszak miatt van. Így nagyobb mennyiségeket csak reggelire és vacsorára hajlandó elfogyasztani.
Szerencsére imádja a húsokat és a gyümölcsöt, de a főzelék és a pépesített bébikaja már szoba sem jöhet. Bezzeg, ha csokit lát, azt azonnal elcsenni, nem is értem hogy tudnak a gyerekek erre így rászokni. Egyáltalán nem vittük túlzásba, nagyon ritkán adtunk neki, mégis rákapott az ízére.
Fogalmam sincs hány kiló, de 10-nél nem lehet több. A múltkori 3 hétig tartó orrfolyás miatt adok neki Cebion multivitamint, amit a kis adagolójából szürcsöl ki, amikor olyan kedve van. Remélem az étvágyára is hatással lesz. Próbáltuk a Béres cseppet is, de bármibe kevertem, kiköpte, így váltottunk. Szerintem ez az orrfolyás a fogzás miatt volt, végre kibújt a 16. fogacska is :)
Az elmúlt hónap fő eseménye a dacosság megjelenése volt. Iszonyatosan akaratos lett, addig képes balhézni, amíg el nem éri, amit akar. Persze, nem engedünk meg neki mindent, így tartom magam ahhoz az elmélethez, hogy amikor elkezd ordítani, akkor magamhoz ölelem. Persze, kell neki így is egy perc, hogy megnyugodjon, de legalább működik a módszer. Soha, de soha nem fogom hagyni, hogy a földhöz csapja magát, vagy egyedül tomboljon egy szobában, hiszen nem ezért szültem. Nem könnyű, de hiszem, hogy szeretettel mindent meg lehet oldani. Azt olvastam, hogy még mielőtt látjuk, hogy jön a hiszti, csiklandozzuk meg és próbáljuk elhumorizálni a dolgokat. Rajta vagyok a témán ;)
Az autómánia megmaradt nála és mondja is, hogy "outó". Be nem áll a szája egész nap és egyre több értelmes szót ki lehet a halandzsázásból hallani.
Végre kezdi mutogatni, hogy hol vannak az általam kérdezett dolgok. A testrészek egy részét már felismeri, imádja és szinte elszégyelli magát a cici szó hallatán :( Nem csak a testrészek felé mutogat, hanem ha valami kell neki az asztalról, amit nem ér fel, akkor is. Miután sorban leveszem a tárgyakat, amik szóba jöhetnek, egy hangos nevetés a jutalmam amikor eltalálom, hogy mire gondolt :)
Már tudja magát tolni a kisautón vagy motoron, de még nem tartozik a kedvenc elfoglaltságai közé. Jobban szereti, ha beül egy nagyobb autóba vagy a triciklire és mi tologatjuk.
Most először ült az asztalnál a cukrászdában:
Itt meg lehet látni, milyen sok foga van :)
2014. október 14., kedd
Lombik előkészületek
Feladtam a harcot, januárban megyek a tanár úr magánrendelésére.
Mivel szeretném, ha már a februári ciklusban kezdenénk, pár vizsgálatot előre megcsináltatok. Tudom, hogy nekem kérni fogja a mammográfiát két okból is. Az egyik az, hogy a nagymamám egyik mellét mellrák miatt levágták, a másik pedig az, hogy elmúltam 35 éves. Sajnos jövő hónapban 36 leszek :( Ma reggel túl estem ezen a vizsgálaton. Érdekes, hogy két évvel ezelőtt nagyon fájt, most közben nem volt vészes, de utána rendesen éreztem, hogy jól összepréselték a melleimet. Ultrahanggal is megnézek és szerencsére nem találtak semmilyen kóros elváltozást. Rákérdeztem, hogy lehet-e látni annak okát, hogy miért nem tudtam szoptatni, de nem tudták megmondani. Az asszisztensnő megerősítette, hogy a fejés ugyanannyit ér, mint a szoptatás a mellrák megelőzése szempontjából, mivel a hormonkiválasztás számít, nem pedig a tejkiürítés módja.
Újabb sikeres lombik esetén, a szoptatás abbahagyása után 2-3 hónappal ajánlott kontrollra menni, mert a szervezetemet rengeteg hormonnal fogják bombázni és nem árt megnézni mi újság odabent.
Pénteken megyek endokrinológushoz, aki remélhetőleg beállítja a pajzsmirigyemet, jövő hónapban pedig AMH-ra. Van már rákszűrésem, a férjemnek spermaeredménye, így remélhetőleg nem marad más mint a 3. és a 22. napi vérvétel.
Mivel szeretném, ha már a februári ciklusban kezdenénk, pár vizsgálatot előre megcsináltatok. Tudom, hogy nekem kérni fogja a mammográfiát két okból is. Az egyik az, hogy a nagymamám egyik mellét mellrák miatt levágták, a másik pedig az, hogy elmúltam 35 éves. Sajnos jövő hónapban 36 leszek :( Ma reggel túl estem ezen a vizsgálaton. Érdekes, hogy két évvel ezelőtt nagyon fájt, most közben nem volt vészes, de utána rendesen éreztem, hogy jól összepréselték a melleimet. Ultrahanggal is megnézek és szerencsére nem találtak semmilyen kóros elváltozást. Rákérdeztem, hogy lehet-e látni annak okát, hogy miért nem tudtam szoptatni, de nem tudták megmondani. Az asszisztensnő megerősítette, hogy a fejés ugyanannyit ér, mint a szoptatás a mellrák megelőzése szempontjából, mivel a hormonkiválasztás számít, nem pedig a tejkiürítés módja.
Újabb sikeres lombik esetén, a szoptatás abbahagyása után 2-3 hónappal ajánlott kontrollra menni, mert a szervezetemet rengeteg hormonnal fogják bombázni és nem árt megnézni mi újság odabent.
Pénteken megyek endokrinológushoz, aki remélhetőleg beállítja a pajzsmirigyemet, jövő hónapban pedig AMH-ra. Van már rákszűrésem, a férjemnek spermaeredménye, így remélhetőleg nem marad más mint a 3. és a 22. napi vérvétel.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)