Jó érzéssel tölt el, hogy még vannak jólelkű emberek ebben a világban és hogy a sok munka mellett időt tudnak szánni a jótékonykodásra. Kicsiny országunk ismételten példásan összefogott egy nemes cél érdekében: kupakokat gyűjtenek egy pár hónapos agydaganatos kisfiú szüleinek. Szinte minden városban és kerületben vannak pontok, ahová le lehet ezeket adni. Bármilyen kupak jó, a tejfölös, ketchup-os, gyógyszeres, üdítős. A lényeg, hogy tiszta és penészmentes legyen. Ezen a linken lehet a facebook-os csoportba információért jelentkezni: https://www.facebook.com/groups/727897423994460/, itt pedig Marci jelenlegi állapotáról posztolnak a szülők: https://www.facebook.com/groups/1578466339057362/. Csatlakozzatok és segítsetek ti is, ha tudtok!
Drukkolok ennek a drága kis ártatlan cukorfalatnak, hogy ne viselje meg olyan nagyon a kemoterápia és minél hamarabb gyógyuljon meg!
Hálás vagyok a Jóistennek, hogy egészséges gyermeket ajándékozott nekünk és próbálok többé nem elkeseredni egy-egy sikertelen hónap után. Éppen eléggé szerencsések vagyunk így is!
Ilyenkor az jut eszembe, hogy hogy képesek egyes szülők pici babáikat sírni hagyni..Nem tudok napirendre térni kedvenc műsorvezetőm hozzáállása miatt sem, aki blogjában arról panaszkodik, hogy második gyermekénél nem működik a sírni hagyás módszere. Az a szomorú, hogy ő sokaknak példaképe, akikben lehet eddig fel sem merül az, hogy babáikat saját kényelmük érdekében sirassák meg. Véleményem szerint, ha nem készülünk fel arra, hogy a gyermeknevelés egy fárasztó projekt, akkor nem kell gyereket szülni. Az első években ez a csöpp kis lény ránk van utalva, nem tud járni és beszélni, csak nekünk tudja elpanaszolni azt, ha valami baja van. Nekünk vajon hogy esne, ha fájna a fogunk és nem mondhatnánk el senkinek, sőt, a párunk bezárna minket egy szobába és szóba sem állna velünk, amíg el nem múlik...Én megértem, hogy fárasztó éjjel felkelni a babához, ha napközben dolgozni járunk, de akkor talán nem kellene munkába állni addig, amíg pár hónapos a gyerek. Magyarországon kiválóan működik a Tgyás/ Gyed/ Gyes rendszere... Persze, nem azt mondom, hogy aki rá van szorulva, vagy akinek ultimátumot ad a munkahelye ne menjen vissza, na de azt aki megteheti, nem tudom és nem is akarom megérteni, főleg akkor, ha ennek ilyen ára van...Az anya közelsége babakorban többet ér mint bármely márkás babaruha vagy egzotikus nyaralás.
Vajon a beteg gyermekek szülei mit adnának meg azért, hogy más bajuk ne legyen mint egy-két év álmatlanság?
2015. február 24., kedd
2015. február 17., kedd
Még nem kezdünk...
Tegnap voltam a 22. napi vérvételen, ami nekem a 23. napra esett a hétvége miatt. Pechemre, már vasárnap elkezdtem pecsételni, fogalmam sincs mitől van ez. Ismét emelni kellett a Letrox adagomat, ami nálam úgy tűnik mindig bekavar. Másra nem nagyon tudok gyanakodni!
Ultrahangra is be kellett mennem. Szerencsére nem voltak sokan, a vérvétel után már szólítottak is. Tanár úr kenetet vett, kért egy újabb citológiát és chlamydia vizsgálatot is. Ezeknek az eredményei két hét múlva lesznek meg, így át kellett tenni a csütörtöki eredménymegbeszélő időpontot március elejére..Azt mondta, ez a pecsételő vérzés nem jó, mindenféle peteérési zavarokat, rövid ciklusokat említett, amiket ki kell vizsgálni. Mondtam neki, hogy nekem minden hónapban van peteérésem, mert kegyetlenül szokott fájni a hasam és ezt a hőmérőzés is alátámasztja. Ebben a ciklusban a 13. napon, azaz 10 nappal ezelőtt volt. Megkérdeztem, hogy ezek szerint az ovulációs fájdalom nem jelent semmit. Azt válaszolta, hogy van hogy igen, van hogy nem...Ő szerinte, ez a barnázás már majdnem menstruáció, el is kezdte számolgatni a tüszőket? a petefészkeimben, egyikben 5 másikban 4 körül volt. Azért írtam kérdőjellel a tüszőket, mert csak gyanítom, hogy a 0. ultrahangon a mesterséges megtermékenyítés elején is azt számolják, hogy hány tüsző fejlődhet ki abban a ciklusban, de erről semmilyen információt nem találtam az interneten, rá fogok kérdezni legközelebb. Mindenesetre, még ma sem jött meg, továbbra is pecsételek és iszonyatosan fáradékony vagyok már napok óta, pont azt érzem, mint amikor Balázzsal teherbe estem. Viszont az biztos, hogy nem vagyok babás, mert akkor nem látott volna annyi tüszőt tegnap az uh-n. Szóval, szomorú vagyok és kezdem elhinni hogy bajok vannak az eddig tökéletesen működő ciklusommal.
Jó híreket is kaptunk azért. Majd kiugrottam a bőrömből, amikor kiderült hogy a férjem katonái összeszedték magukat elég rendesen! 16 millióan vannak és 50%-uk mozog. Nyár elején 10 millió és 40%-os volt az eredménye, de akkor még nem szedtük a vitaminokat. Már másodjára bizonyosodott be, hogy megéri ezt a rengeteg tabelettát beszedni! Körülbelül ilyen értékek mellett fogant Balázs is, tehát nem is bánom, hogy egy újabb hónappal húzódik el a mesterséges megtermékenyítés, mert megint nagyon bízom a spontán babásodásba! Csak valahogy le kéne most lazítani, nem kéne hogy állandóan a fogantatás körül járjon az eszem. Gyilkolni tudnék, ha valaki azt mondja, ne görcsölj rá, de szerintem most ez történhetett. Annyira szerettem volna teherbe esni még a lombik/inszem előtt, hogy ezzel valószínűleg bekavartam a ciklusomnak. Utánanéztem, nem hülyeség, Czeizel Endre szerint létező problémáról van szó, mert rágörcsöléssel le lehet állítani a sárgatest hormon termelődését!!! Akár ez is történhetett most. Nyáron még nagyon jó volt a progeszteron és a prolaktin szintem, de most ki tudja milyen! A tegnapi progeszteron vérvétel már nem az igazságot fogja tükrözni, mert a pecsételéssel beindult a hormonszint csökkenése is.
A ciklus eleji vérvétel eredményeit megkaptam, de sikeresen ott felejtettem őket! Csak arra emlékszem, hogy az FSH-m 8.8 volt, amivel én totálisan meg vagyok elégedve. Mintha a sors keze lenne benne, mert így legalább nem tudok a neten kutakodni a témában és talán sikerül kicsit lelazítanom, mert ennek így nem lesz jó vége. Na de, fogalmam sincs hogy lehet teljes mértékben kiiktatni a babatémát a fejemből és csak úgy sodródni az eseményekkel...
Múlt héten az endokrinológust is meglátogattam. A TSH-m felment 2,2-re, tehát a 36.5 mg-os gyógyszer kevésnek bizonyult, visszaálltam az 50-esre. Most valahogy jobban bírom, tudok tőle aludni. Idegrohamaim vannak továbbra is, de ezt a menstruáció közeledtével hozom összefüggésbe, mert ordibálok és csapkodok a "nem várt" előtti napokban. Lehet pszichológushoz kéne járnom?
Rákérdeztem a gluténmentes életmódra. Nem tartja elvetendő dolognak, de szerinte csak akkor érdemes csinálni a diétát, ha bebizonyosodik hogy a Hashimito hátterében gluténérzékenység áll. Szerencsére, kiírt nekem ilyen vizsgálatokat is, tehát májusban ez is kiderül! Nem szeretnék feleslegesen gluténmenetesen étkezni, mert nem egy egyszerű és alacsony költségvetésű életmód...
Frissítés: nem bírtam magammal, kutakodnom kellett. Csak külföldi oldalon találtam rá, hogy miket számolnak a mesterséges kezelések elején. Elvileg az antrális tüszőket, amik többek között azt jelzik, hogy hány tüsző stimulálható az adott ciklusban. Emellett a petefészek tartalékáról is informálnak az AMH és FSH mellett. Összességében én azt mondhatom magamról, hogy pont jó vagyok a 2,2-es AMH-val, 8,8-as FSH-val és a 9-10 antrális tüszőmmel ;)
Ultrahangra is be kellett mennem. Szerencsére nem voltak sokan, a vérvétel után már szólítottak is. Tanár úr kenetet vett, kért egy újabb citológiát és chlamydia vizsgálatot is. Ezeknek az eredményei két hét múlva lesznek meg, így át kellett tenni a csütörtöki eredménymegbeszélő időpontot március elejére..Azt mondta, ez a pecsételő vérzés nem jó, mindenféle peteérési zavarokat, rövid ciklusokat említett, amiket ki kell vizsgálni. Mondtam neki, hogy nekem minden hónapban van peteérésem, mert kegyetlenül szokott fájni a hasam és ezt a hőmérőzés is alátámasztja. Ebben a ciklusban a 13. napon, azaz 10 nappal ezelőtt volt. Megkérdeztem, hogy ezek szerint az ovulációs fájdalom nem jelent semmit. Azt válaszolta, hogy van hogy igen, van hogy nem...Ő szerinte, ez a barnázás már majdnem menstruáció, el is kezdte számolgatni a tüszőket? a petefészkeimben, egyikben 5 másikban 4 körül volt. Azért írtam kérdőjellel a tüszőket, mert csak gyanítom, hogy a 0. ultrahangon a mesterséges megtermékenyítés elején is azt számolják, hogy hány tüsző fejlődhet ki abban a ciklusban, de erről semmilyen információt nem találtam az interneten, rá fogok kérdezni legközelebb. Mindenesetre, még ma sem jött meg, továbbra is pecsételek és iszonyatosan fáradékony vagyok már napok óta, pont azt érzem, mint amikor Balázzsal teherbe estem. Viszont az biztos, hogy nem vagyok babás, mert akkor nem látott volna annyi tüszőt tegnap az uh-n. Szóval, szomorú vagyok és kezdem elhinni hogy bajok vannak az eddig tökéletesen működő ciklusommal.
Jó híreket is kaptunk azért. Majd kiugrottam a bőrömből, amikor kiderült hogy a férjem katonái összeszedték magukat elég rendesen! 16 millióan vannak és 50%-uk mozog. Nyár elején 10 millió és 40%-os volt az eredménye, de akkor még nem szedtük a vitaminokat. Már másodjára bizonyosodott be, hogy megéri ezt a rengeteg tabelettát beszedni! Körülbelül ilyen értékek mellett fogant Balázs is, tehát nem is bánom, hogy egy újabb hónappal húzódik el a mesterséges megtermékenyítés, mert megint nagyon bízom a spontán babásodásba! Csak valahogy le kéne most lazítani, nem kéne hogy állandóan a fogantatás körül járjon az eszem. Gyilkolni tudnék, ha valaki azt mondja, ne görcsölj rá, de szerintem most ez történhetett. Annyira szerettem volna teherbe esni még a lombik/inszem előtt, hogy ezzel valószínűleg bekavartam a ciklusomnak. Utánanéztem, nem hülyeség, Czeizel Endre szerint létező problémáról van szó, mert rágörcsöléssel le lehet állítani a sárgatest hormon termelődését!!! Akár ez is történhetett most. Nyáron még nagyon jó volt a progeszteron és a prolaktin szintem, de most ki tudja milyen! A tegnapi progeszteron vérvétel már nem az igazságot fogja tükrözni, mert a pecsételéssel beindult a hormonszint csökkenése is.
A ciklus eleji vérvétel eredményeit megkaptam, de sikeresen ott felejtettem őket! Csak arra emlékszem, hogy az FSH-m 8.8 volt, amivel én totálisan meg vagyok elégedve. Mintha a sors keze lenne benne, mert így legalább nem tudok a neten kutakodni a témában és talán sikerül kicsit lelazítanom, mert ennek így nem lesz jó vége. Na de, fogalmam sincs hogy lehet teljes mértékben kiiktatni a babatémát a fejemből és csak úgy sodródni az eseményekkel...
Múlt héten az endokrinológust is meglátogattam. A TSH-m felment 2,2-re, tehát a 36.5 mg-os gyógyszer kevésnek bizonyult, visszaálltam az 50-esre. Most valahogy jobban bírom, tudok tőle aludni. Idegrohamaim vannak továbbra is, de ezt a menstruáció közeledtével hozom összefüggésbe, mert ordibálok és csapkodok a "nem várt" előtti napokban. Lehet pszichológushoz kéne járnom?
Rákérdeztem a gluténmentes életmódra. Nem tartja elvetendő dolognak, de szerinte csak akkor érdemes csinálni a diétát, ha bebizonyosodik hogy a Hashimito hátterében gluténérzékenység áll. Szerencsére, kiírt nekem ilyen vizsgálatokat is, tehát májusban ez is kiderül! Nem szeretnék feleslegesen gluténmenetesen étkezni, mert nem egy egyszerű és alacsony költségvetésű életmód...
Frissítés: nem bírtam magammal, kutakodnom kellett. Csak külföldi oldalon találtam rá, hogy miket számolnak a mesterséges kezelések elején. Elvileg az antrális tüszőket, amik többek között azt jelzik, hogy hány tüsző stimulálható az adott ciklusban. Emellett a petefészek tartalékáról is informálnak az AMH és FSH mellett. Összességében én azt mondhatom magamról, hogy pont jó vagyok a 2,2-es AMH-val, 8,8-as FSH-val és a 9-10 antrális tüszőmmel ;)
2015. január 31., szombat
Újra a BMC-ben :)
Hát eljött ez a nap is, pedig utolsó pillanatig reménykedtem benne, hogy spontán terhes leszek és nem kell mennem a 3. napi vérvételre.. Nem jött be, de sebaj, előre nézünk és örülünk, hogy van lehetőségünk mesterséges megtermékenyítést igénybe venni. Milyen jó, hogy ilyen fejlett a tudomány és milyen jó, hogy mi megtehetjük...Nem foglalkozunk azzal, hogy mások csak összebújnak és 2 héttel később pozitívat tesztelnek...
Az első meglepetés a bejáratnál ért minket. Sajnos lényegesen drágább lett a parkolás..Az első 15 perc ingyenes, újabb 15 perc 200 Ft, utána 15 percenként 100 Ft. Sikerült röpke 2 óra alatt 600 forintot ott hagynunk, ez eddig az egész napos parkolás ára volt. A napijegy 1200 forint, de ezt csak 24 órás ott tartózkodás esetén érvényes, szóval nem lesz olcsó mulatság a parkolás sem..
A vérvétel parámat már majdhogynem sikerült legyőznöm, mert az utóbbi időben elég sokat jártam kísérő nélkül. Ennek ellenére, kutakodtam a neten, hogy vajon hány ampulla vért csapolnak majd le. Mégis csak menstruáció alatt veszik le, és ez nekem azért nem mindegy... Fura, hogy a saját blogomat visszaolvasva 5 ampulláról írtam, másokéban 7-et találtam. Ijesztően hangzott, de tudtam, hogy mindenki nagyon kedves és megértő lesz majd velem. Így is volt ;) Amíg a férjem elment spermavizsgálatra, addig én egyedül túlesetem rajta. Alig akarta elhinni, hogy ilyen bátor voltam. Legnagyobb meglepetésemre, csak 3 ampulla vértől szabadítottak meg, igaz nem volt szükségem az AMH-ra, mert elfogadták a novemberit. A dolog érdekessége, hogy pár évvel ezelőtt nem is a BMC-ben csinálták az AMH-t, magánlaborba kellett elmenni. Most már megcsinálják helyben, ami azért jóval kényelmesebb. Itt is fizetni kell érte, mert az állam nem támogatja. Szóval, nem értem miért vettek le olyan sok vért annak idején. Azt sem értettem, hogy miért kellett éhgyomorra menni, tudtom szerint, csak hormonokat néztek, de ezt is túléltem. Nem volt dugó odafelé- még erősen január van-így nem éheztem sokáig.
A férjemnek is volt vérvétele, hormonokat néztek nála is. Ezen kívül, spermavizsgálatra is mennie kellett. Nagy volt a meglepetés, amikor meglátta az új kabinokat az emeleten. Már nem kellett a földszinten mindenki szeme láttára bemennie egy szűk szobába, ahol tudta, hogy csak egy ajtó választja el a várakozó páciensektől, hanem normális méretű, kényelmes kabinban intézhette el ezt a nem éppen kellemes feladatot rendesen elkülönítve a kintiektől, Azt mondta, ég és föld a különbség, igaz a bent lévő újságok továbbra is elavultak, de ez nem érdekes, ha van az embernél egy internetes mobiltelefon ;)
Viszonylag gyorsan végeztünk, így még arra is jutott időnk, hogy nosztalgiázzunk. Körbejártuk a szülészet épületét és próbáltuk megtalálni azt az ablakot, ami abból a szobából nyílik ahol Balázs született :) Jelen pillanatban a "legperverzebb" vágyam az, hogy ismételtem ott vajúdjak majd életet adjak Balázs kistestvérének :) Annyira, de annyira szeretnénk még idén átélni a szülés és születés csodáját :)
Az első meglepetés a bejáratnál ért minket. Sajnos lényegesen drágább lett a parkolás..Az első 15 perc ingyenes, újabb 15 perc 200 Ft, utána 15 percenként 100 Ft. Sikerült röpke 2 óra alatt 600 forintot ott hagynunk, ez eddig az egész napos parkolás ára volt. A napijegy 1200 forint, de ezt csak 24 órás ott tartózkodás esetén érvényes, szóval nem lesz olcsó mulatság a parkolás sem..
A vérvétel parámat már majdhogynem sikerült legyőznöm, mert az utóbbi időben elég sokat jártam kísérő nélkül. Ennek ellenére, kutakodtam a neten, hogy vajon hány ampulla vért csapolnak majd le. Mégis csak menstruáció alatt veszik le, és ez nekem azért nem mindegy... Fura, hogy a saját blogomat visszaolvasva 5 ampulláról írtam, másokéban 7-et találtam. Ijesztően hangzott, de tudtam, hogy mindenki nagyon kedves és megértő lesz majd velem. Így is volt ;) Amíg a férjem elment spermavizsgálatra, addig én egyedül túlesetem rajta. Alig akarta elhinni, hogy ilyen bátor voltam. Legnagyobb meglepetésemre, csak 3 ampulla vértől szabadítottak meg, igaz nem volt szükségem az AMH-ra, mert elfogadták a novemberit. A dolog érdekessége, hogy pár évvel ezelőtt nem is a BMC-ben csinálták az AMH-t, magánlaborba kellett elmenni. Most már megcsinálják helyben, ami azért jóval kényelmesebb. Itt is fizetni kell érte, mert az állam nem támogatja. Szóval, nem értem miért vettek le olyan sok vért annak idején. Azt sem értettem, hogy miért kellett éhgyomorra menni, tudtom szerint, csak hormonokat néztek, de ezt is túléltem. Nem volt dugó odafelé- még erősen január van-így nem éheztem sokáig.
A férjemnek is volt vérvétele, hormonokat néztek nála is. Ezen kívül, spermavizsgálatra is mennie kellett. Nagy volt a meglepetés, amikor meglátta az új kabinokat az emeleten. Már nem kellett a földszinten mindenki szeme láttára bemennie egy szűk szobába, ahol tudta, hogy csak egy ajtó választja el a várakozó páciensektől, hanem normális méretű, kényelmes kabinban intézhette el ezt a nem éppen kellemes feladatot rendesen elkülönítve a kintiektől, Azt mondta, ég és föld a különbség, igaz a bent lévő újságok továbbra is elavultak, de ez nem érdekes, ha van az embernél egy internetes mobiltelefon ;)
Viszonylag gyorsan végeztünk, így még arra is jutott időnk, hogy nosztalgiázzunk. Körbejártuk a szülészet épületét és próbáltuk megtalálni azt az ablakot, ami abból a szobából nyílik ahol Balázs született :) Jelen pillanatban a "legperverzebb" vágyam az, hogy ismételtem ott vajúdjak majd életet adjak Balázs kistestvérének :) Annyira, de annyira szeretnénk még idén átélni a szülés és születés csodáját :)
2015. január 17., szombat
20 hónapos
Az elmúlt hónapban sem történt semmi rendkívüli. Balázs nagyon cuki és naaaaagyon akaratos,de ezt sem bánom. Egyszerűen imádom! Rengeteget gyönyörködöm benne, amikor alszik :) A "nem" szót egyre többet használja és a fejét is rázza hozzá. Mást nem mond, de minden hangot utánoz és szótagolva gagyarászik.
Az étvágya egyre jobb. Rájöttem, hogy nem kellett volna erőszakoskodnom az etetéssel eddig sem, mert dacból nem evett. Lassan eléri a 11 kilót. Magasságát képtelenség lemérni, de egyre több nagyméretű 86-os ruhába kezd belenőni, de van olyan body-ja is, ami 92-es. A pelenkája továbbra is 4-es méretű. Szerintem ez marad is, mert addigra mire "belehízik" az 5-ösbe már remélhetőleg szobatiszta lesz.
A múltkori magas láz nem tartott sokáig, 2 nappal később semmi baja nem volt, nem kellett visszamennünk az orvoshoz. Pöttyök sem jöttek ki rajta, így nem a 3 napos láz okozta, hanem mégiscsak a hányós-hasmenéses vírus, ami hétfőn rajtam jött ki. Nagyon gyenge voltam, alig tudtam egyedül ellátni az addigra már meggyógyult gyermekemet, de szerencsére másnapra semmi bajom sem volt.
Az étvágya egyre jobb. Rájöttem, hogy nem kellett volna erőszakoskodnom az etetéssel eddig sem, mert dacból nem evett. Lassan eléri a 11 kilót. Magasságát képtelenség lemérni, de egyre több nagyméretű 86-os ruhába kezd belenőni, de van olyan body-ja is, ami 92-es. A pelenkája továbbra is 4-es méretű. Szerintem ez marad is, mert addigra mire "belehízik" az 5-ösbe már remélhetőleg szobatiszta lesz.
A múltkori magas láz nem tartott sokáig, 2 nappal később semmi baja nem volt, nem kellett visszamennünk az orvoshoz. Pöttyök sem jöttek ki rajta, így nem a 3 napos láz okozta, hanem mégiscsak a hányós-hasmenéses vírus, ami hétfőn rajtam jött ki. Nagyon gyenge voltam, alig tudtam egyedül ellátni az addigra már meggyógyult gyermekemet, de szerencsére másnapra semmi bajom sem volt.
2015. január 16., péntek
Konzultáció tanár úrral
Múlt héten meglátogattuk tanár urat és Kanyó doktornőt. Nagyon aranyosak voltak, főleg a doktornő aki emlékezett rám az Agolutinos eset kapcsán- égési sérüléseket okoztam magamnak a túl sokáig tartó jegeléssel-.
A lényeg, hogy elfogadták az eddigi vizsgálatokat: júniusi rákszűrés, októberi mammográfia, novemberi AMH, júniusi spermavizsgálat. "Örültek", hogy kiderült a PM alulműködés és a Hashimito, mert így legalább kezelve vagyok. Szerintük ezek a problémák most már nem akadályozhatják a teherbeesést.
A következő ciklusban vár rám egy 3. és egy 22. napi vérvétel, ami tartalmazza a hormon és egyéb rutin vizsgálatokat, illetve lesz még egy AIDS szűrés. A férjemnek szükséges egy friss spermaképet és egy hormon vérvételt csináltatnia a BMC-ben.
Említettem a pecsételő vérzésemet, ami azóta jelentkezik, amióta szedem a Letroxot, így Tanár úr megvizsgál majd kolposzkóppal, hogy kizárja a méhszájpolipot, vagy egyéb problémákat.
Ezután dől majd el, hogy inszemináció vagy lombik lesz-e. Én őszintén szólva, az utóbbiban bízom, de ezt sajnos nem én döntöm el.
A lényeg, hogy elfogadták az eddigi vizsgálatokat: júniusi rákszűrés, októberi mammográfia, novemberi AMH, júniusi spermavizsgálat. "Örültek", hogy kiderült a PM alulműködés és a Hashimito, mert így legalább kezelve vagyok. Szerintük ezek a problémák most már nem akadályozhatják a teherbeesést.
A következő ciklusban vár rám egy 3. és egy 22. napi vérvétel, ami tartalmazza a hormon és egyéb rutin vizsgálatokat, illetve lesz még egy AIDS szűrés. A férjemnek szükséges egy friss spermaképet és egy hormon vérvételt csináltatnia a BMC-ben.
Említettem a pecsételő vérzésemet, ami azóta jelentkezik, amióta szedem a Letroxot, így Tanár úr megvizsgál majd kolposzkóppal, hogy kizárja a méhszájpolipot, vagy egyéb problémákat.
Ezután dől majd el, hogy inszemináció vagy lombik lesz-e. Én őszintén szólva, az utóbbiban bízom, de ezt sajnos nem én döntöm el.
2015. január 11., vasárnap
Az első komoly láz
Péntek este gyanúsan meleg volt Balázs teste. Megmértem a lázát és majdnem frászt kaptam, amikor 39.6-ot mutatott a hőmérő. Még soha nem volt ilyen magas láza, sőt mondhatni orrfolyáson kívül még nagyon baja sem volt eddig.
Elméletben fel voltam készülve az ilyen esetekre. Először jött a hűtőfürdő. A kádba ugyanolyan meleg vizet kell engedni, mint a gyermek testhőmérséklete, majd fokozatosan hűteni kell, de nem lehet 30 fok alá menni. A vízhőmérőnk már régen elromlott, így nem volt egyszerű. Ahogy Balázs elkezdett vacogni, gyorsan kivettük. Talán megvolt az ajánlott 8-10 perc. Sajnos a láza nem csökkent, így Nurofent próbáltam befecskendezni a szájába, amit azzal a lendülettel ki is hányt szegény. Így az első hányáson is túlestünk...A férjemnek eszébe jutott, hogy van lent kúp, amit az 1 éves státuszon írattam ki neki a biztonság kedvéért. Csak felet mertünk beadni, mert az van ráírva, hogy a 200 mg 2 éven felülieknek való. Ezután valószínűleg lement Balázs láza, mert elkezdett úgy ugrálni az ágyon mint ahogy a medence széléről szokott az uszodában. Féltünk, hogy újra felmegy a láza, így éjjeli mesenézéssel voltunk kénytelenek lenyugtatni. Mit ne mondjak, órákig tartott ez is, nem engedte hogy kikapcsoljam a TV-t. Kénytelen voltam addig sétálni vele, amíg el nem aludt a karomban, pont úgy mint babakorában.
Hajnalban újra nyöszörgésre ébredtem, Balázs tűzforró volt, 39.9 volt a láza! Ezúttal egy egész kúpot adtam neki. Nem akartam hűtőfürdővel felzaklatni, így csak langyos vizes törölközőkkel borogattuk. Szombat szerencsére munkanap volt, így el tudtam vinni orvoshoz. Kiderült, hogy picit piros a torka, de semmi egyéb baja. Nem kapott gyógyszereket. Az orvos javasolta a C-vitamin és a multivitamin szedését. Nyugodtan adhatom neki a 200 mg-os kúpot, nem kell felezni. Abban egyeztünk meg, hogy újabb kontroll következik, amennyiben nem csökken hétfőig a láza. Kérdeztem, hogy okozhatja-e fogzás ezt a magas lázat, de kiderült, hogy az maximum csak hőemelkedéssel járhat.
Tegnap este ismét 39. 5-re szökött fel a láza, de az éjszakát átaludta. Többször "mértem" a lázát a kezemmel, de hideg volt. Ma reggel már csak 36.7-et mutatott a lázmérő. Bízom benne, hogy meggyógyult és nem lesz egyéb baja. Elvileg ez lehet a 3 napos láz is, ami kiütésekkel jár az utolsó nap végén. Eddig még nem jelent meg semmi sem a kis testén. Gondoltunk a még a mostanában oly népszerű hányós-hasmenéses vírusra is, de csak egyszer hányt és nincs hasmenése, igaz a széklete elég bűzös.
Remélem nincs semmi komoly baja! Karácsony előtt volt már egy olyan éjszakánk, amikor 38.6-ra ment fel a láza, de másnap délutánra lement neki. Ennek az lett a következménye, hogy én meg a férjem náthásak lettünk, nem tudom, hogy volt-e bármi összefüggés a kettő között...
Elméletben fel voltam készülve az ilyen esetekre. Először jött a hűtőfürdő. A kádba ugyanolyan meleg vizet kell engedni, mint a gyermek testhőmérséklete, majd fokozatosan hűteni kell, de nem lehet 30 fok alá menni. A vízhőmérőnk már régen elromlott, így nem volt egyszerű. Ahogy Balázs elkezdett vacogni, gyorsan kivettük. Talán megvolt az ajánlott 8-10 perc. Sajnos a láza nem csökkent, így Nurofent próbáltam befecskendezni a szájába, amit azzal a lendülettel ki is hányt szegény. Így az első hányáson is túlestünk...A férjemnek eszébe jutott, hogy van lent kúp, amit az 1 éves státuszon írattam ki neki a biztonság kedvéért. Csak felet mertünk beadni, mert az van ráírva, hogy a 200 mg 2 éven felülieknek való. Ezután valószínűleg lement Balázs láza, mert elkezdett úgy ugrálni az ágyon mint ahogy a medence széléről szokott az uszodában. Féltünk, hogy újra felmegy a láza, így éjjeli mesenézéssel voltunk kénytelenek lenyugtatni. Mit ne mondjak, órákig tartott ez is, nem engedte hogy kikapcsoljam a TV-t. Kénytelen voltam addig sétálni vele, amíg el nem aludt a karomban, pont úgy mint babakorában.
Hajnalban újra nyöszörgésre ébredtem, Balázs tűzforró volt, 39.9 volt a láza! Ezúttal egy egész kúpot adtam neki. Nem akartam hűtőfürdővel felzaklatni, így csak langyos vizes törölközőkkel borogattuk. Szombat szerencsére munkanap volt, így el tudtam vinni orvoshoz. Kiderült, hogy picit piros a torka, de semmi egyéb baja. Nem kapott gyógyszereket. Az orvos javasolta a C-vitamin és a multivitamin szedését. Nyugodtan adhatom neki a 200 mg-os kúpot, nem kell felezni. Abban egyeztünk meg, hogy újabb kontroll következik, amennyiben nem csökken hétfőig a láza. Kérdeztem, hogy okozhatja-e fogzás ezt a magas lázat, de kiderült, hogy az maximum csak hőemelkedéssel járhat.
Tegnap este ismét 39. 5-re szökött fel a láza, de az éjszakát átaludta. Többször "mértem" a lázát a kezemmel, de hideg volt. Ma reggel már csak 36.7-et mutatott a lázmérő. Bízom benne, hogy meggyógyult és nem lesz egyéb baja. Elvileg ez lehet a 3 napos láz is, ami kiütésekkel jár az utolsó nap végén. Eddig még nem jelent meg semmi sem a kis testén. Gondoltunk a még a mostanában oly népszerű hányós-hasmenéses vírusra is, de csak egyszer hányt és nincs hasmenése, igaz a széklete elég bűzös.
Remélem nincs semmi komoly baja! Karácsony előtt volt már egy olyan éjszakánk, amikor 38.6-ra ment fel a láza, de másnap délutánra lement neki. Ennek az lett a következménye, hogy én meg a férjem náthásak lettünk, nem tudom, hogy volt-e bármi összefüggés a kettő között...
2015. január 4., vasárnap
Terheléses cukor, inzulin, TSH és endokrinológus
Nagyon régóta szeretném megírni a december elején megtörtént vérvétel eredményét, de a karácsonyi készülődés és a ruhatár frissítés minden időmet elvett.
A terheléses cukrom, 4, 9 lett, soha életemben nem produkáltam még ilyen jó 120 perces eredményt. Megéri tartani az IR diétát, habár én már csak arra figyelek, hogy ötször egyek naponta, illetve ne egyek gyorsan felszívódó szénhidrátokat reggelire és vacsorára és ezeket mindig lassan felszívódó ételekkel kombinálom. Most már tudom, hogy a heti 3-4 torna is rengeteget számít. Inzulinterhelésen még soha nem voltam, de ez is jó lett szerencsére: 6,3 az éhgyomri és 14, 8 a 120 perces, a Homa IR pedig 1,5. Szerencsére a következő alkalommal már nem kell a terheléses vizsgálatokat elvégeztetnem.
Érdekes, hogy a folsav szintem kissé magas, 55,73 nmol/ l, pedig 45,3 a referencia szerinti plafon. Ebből csak azt a következtetést tudom levonni, hogy a gyógyszertárban kapható 3 mg-os folsav tökéletesen felszívódik( legalábbis az én esetemben), hiába hirdetik azt, hogy vegyünk jó drága folátot, mert a folsav nem ér semmit...
A koleszterinem és a vasam is végre normál tartományba került, szóval teljesen egyértelművé vált, hogy szükségem van a hormonra, de az is, hogy lehet sok nekem az 50 mg.
Várható módon, az FT4-em is picit magasabb volt a kelleténél, 16,59, a TSH-m pedig tovább csökkent, már csak 0,51 volt. Éreztem, hogy sok nekem az 50 mg Letrox, mert nagyon izgatott voltam, minden miatt kiabáltam, fel voltam pörögve, nehezen aludtam el és a körmeim is elkezdtek töredezni. Így pár nappal az orvos látogatása előtt, lecsökkentettem a gyógyszeradagomat háromnegyedre.
Az endokrinológus egyetértett a lecsökkentéssel és kiírt nekem 75 milligrammos kiszerelést, hogy csak felezni keljen a gyógyszert, nem pedig negyedelni és felezni, mint az 50-es Letroxot. Vica egyszer írta, hogy szerinte lehetetlen felezni ezeket a tablettákat, hát én is szenvedtem velük az elején, de aztán elolvastam a használati útmutatót és kiderült, hogy ha egy kemény felületre teszem és enyhe nyomást gyakorlok rá újjal, akkor könnyen széttörik ;) Most már 3 hete 36,5 mg-ot szedek és végre a régi vagyok. Jobban alszok és érzem a fáradságot is, néha már nem ártana egy kis pörgetés is, de nem játszadozom a gyógyszerrel, majd a következő vérvizsgálat után eldől, hogy jó-e ez az adag vagy sem.
Kedden megyünk a Tanár úr magánrendelésére. Már nagyon várom! Jó lesz felidézni az ottani emlékeket! Főleg az utolsó látogatásunk volt mesébe illő, amikor már csak a kombinált teszt eredményét vittük megmutatni és nem idegeskedtünk, hogy mit látunk majd az ultrahangon. Jaj, remélem minél hamarabb babás leszek és nem lesz semmi komplikáció és hamarabb átkerülök a szülészorvosomhoz mint annak idején Balázzsal!
Hajrá 2015! Hajrá lombik! Persze, azt sem bánom, ha most sem sikerül, csak az utána következő hónapban leszek ismét spontán babás :)
Mindenkinek tiszta szívemből kívánom, hogy a 2015-ös év meghozza a várva-várt édes kisbabát ;)
A terheléses cukrom, 4, 9 lett, soha életemben nem produkáltam még ilyen jó 120 perces eredményt. Megéri tartani az IR diétát, habár én már csak arra figyelek, hogy ötször egyek naponta, illetve ne egyek gyorsan felszívódó szénhidrátokat reggelire és vacsorára és ezeket mindig lassan felszívódó ételekkel kombinálom. Most már tudom, hogy a heti 3-4 torna is rengeteget számít. Inzulinterhelésen még soha nem voltam, de ez is jó lett szerencsére: 6,3 az éhgyomri és 14, 8 a 120 perces, a Homa IR pedig 1,5. Szerencsére a következő alkalommal már nem kell a terheléses vizsgálatokat elvégeztetnem.
Érdekes, hogy a folsav szintem kissé magas, 55,73 nmol/ l, pedig 45,3 a referencia szerinti plafon. Ebből csak azt a következtetést tudom levonni, hogy a gyógyszertárban kapható 3 mg-os folsav tökéletesen felszívódik( legalábbis az én esetemben), hiába hirdetik azt, hogy vegyünk jó drága folátot, mert a folsav nem ér semmit...
A koleszterinem és a vasam is végre normál tartományba került, szóval teljesen egyértelművé vált, hogy szükségem van a hormonra, de az is, hogy lehet sok nekem az 50 mg.
Várható módon, az FT4-em is picit magasabb volt a kelleténél, 16,59, a TSH-m pedig tovább csökkent, már csak 0,51 volt. Éreztem, hogy sok nekem az 50 mg Letrox, mert nagyon izgatott voltam, minden miatt kiabáltam, fel voltam pörögve, nehezen aludtam el és a körmeim is elkezdtek töredezni. Így pár nappal az orvos látogatása előtt, lecsökkentettem a gyógyszeradagomat háromnegyedre.
Az endokrinológus egyetértett a lecsökkentéssel és kiírt nekem 75 milligrammos kiszerelést, hogy csak felezni keljen a gyógyszert, nem pedig negyedelni és felezni, mint az 50-es Letroxot. Vica egyszer írta, hogy szerinte lehetetlen felezni ezeket a tablettákat, hát én is szenvedtem velük az elején, de aztán elolvastam a használati útmutatót és kiderült, hogy ha egy kemény felületre teszem és enyhe nyomást gyakorlok rá újjal, akkor könnyen széttörik ;) Most már 3 hete 36,5 mg-ot szedek és végre a régi vagyok. Jobban alszok és érzem a fáradságot is, néha már nem ártana egy kis pörgetés is, de nem játszadozom a gyógyszerrel, majd a következő vérvizsgálat után eldől, hogy jó-e ez az adag vagy sem.
Kedden megyünk a Tanár úr magánrendelésére. Már nagyon várom! Jó lesz felidézni az ottani emlékeket! Főleg az utolsó látogatásunk volt mesébe illő, amikor már csak a kombinált teszt eredményét vittük megmutatni és nem idegeskedtünk, hogy mit látunk majd az ultrahangon. Jaj, remélem minél hamarabb babás leszek és nem lesz semmi komplikáció és hamarabb átkerülök a szülészorvosomhoz mint annak idején Balázzsal!
Hajrá 2015! Hajrá lombik! Persze, azt sem bánom, ha most sem sikerül, csak az utána következő hónapban leszek ismét spontán babás :)
Mindenkinek tiszta szívemből kívánom, hogy a 2015-ös év meghozza a várva-várt édes kisbabát ;)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)