Kicsit el vagyok havazva, semmit sem tudok itthon csinálni. Venni szerettem volna egy hordozókendőt hogy tudjam csinálni a dolgomat, miközben Balázs rajtam alszik, de ebben a hónapban elfelejtették utalni a tgyást. Eszembe jutott, hogy kaptam egy Infantino kengurut a barátnőmtől, így hát elővettem ma. Balázs csak félig tartja a fejét, így még nem az igazi, de később jó lesz nagyon. Rögtön elaludt rajtam!
Korai volt az öröm, mivel egyik kedves fórumtársam felvilágosított, hogy a kenguruk károsak a kisbabáknak, mivel lóg bennük a lábuk és ez nem tesz jót a gericnek és a csípőnek. Az interneten utánanéztem és tényleg nem ajánlják, így erősen gondolkodom valamilyen másik hordozási eszközön. Szóba jöhet a kendő, aminek több változata van, vagy a Meitai, ami pántos és csatos változatban is kapható.
Kicsit azért félek a hordozástól, mert attól tartok, nagyon rám fog szokni, viszont sírni már csak a sérve miatt sem hagyhatom. Annyira nem tudok azonosulni azokkal az emberekkel, akik erre bíztatnak engem is. Egy pici baba nem okvetlenül hisztis, mindig van valami baja, és ő ezt csak így tudja jelezni.
Persze, azt is elismerem, hogy Balázsnak néha csak az a baja, hogy nagyon türelmetlen, így ha nem vagyok elég gyors, akkor óriási balhék kerekednek ki pillanatokon belül :) Ha éhes, akkor ő azonnal enni akar, nem vár egy percet sem :)
Szerencsére most már kezdi megszeretni a járókát is, van már, hogy fél órán keresztül is elvan benne. Ott legalább kénytelen mozogni és ezáltal fejleszteni az izmait. Rajtam ezt nehezen tudja ugyebár megtenni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése