Már régóta figyeli Balázs a nappaliban "telelő" kutyusunkat, de mostanában már nagyokat is nevet, ha meglátja. Legjobban akkor, amikor a két lábára áll.
Úgy gondoltam, hogy most már épp ideje annak, hogy ők ketten közelebbről is megismerkedjenek. Félretettem minden félelmemet és megengedtem Balázsnak hogy megfogja. A Kutya szerencsére csöndben tűrte. Sejti ő már, hogy mi vár rá, ha Balázs kicsit nagyobb lesz. Volt már része ilyen jellegű "babuzsgatásban", amikor az unokatestvéremék kisgyerekei "megszeretgették".
Nagyon édes jelenet volt, Balázs nagyokat visongott.
Most már tudom, hogy nem fogja bántani a Kicsit, habár azzal is tisztában vagyok, hogy állatban 100%- osan nem bízhatok meg. Pár évvel ezelőtt, megölt pár kisnyuszinkat a nappaliban, pedig ketrecben voltak. Vadászkutya, benne van az ösztön, ráadásul nagyon féltékeny. Mi hibáztunk, nem ő. Szóval, jobb az óvatosság.
Nagyon rossz éjszakánk volt. Etetés közben elaludt, de mielőtt betettem a kiságyba, kipattant a szeme. Három órán keresztül járkáltunk vele, mert ahogy letettük, ordított szegény. Nagy nehezen elaludt egy órácskára, de ahogy elszundítottam, felsírt. Magunk közé vettem és nagy nehezen álomba ringattam. Éjjel többször is felsírt.
Nem tudom, mi lehetett a baja. A fogai nem jönnek. A Hipp Duett-re tippelek, ami túrót tartalmaz. Lehet még korai volt ilyennel etetni.
Viszont telihold volt, akár az is lehetett a probléma. A barátnőm jól alvó babája is háromszor kelt éjjel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése