Még van remény ;)

Először is, nagyon szépen köszönöm nektek a sok bátorító hozzászólást. Nagyon jó érzés, hogy ennyien drukkoltok nekünk és nem hagytok magamra a negatív gondolataimmal :)

Maradok a realitások talaján továbbra is, de egy icipicit próbálok bízni most már a babámban, mert lehet, hogy jóval később ágyazódott be, mint ahogy számoltam.

Az orvosom nagyon bizakodó volt. Azt mondta, rengeteg csodát látott eddig és higgyem el, hogy a számok, amiket az orra alá tolok, nem jelentenek semmit.
Nem látott semmi kórosat és az magáért beszélt, hogy a petezsák 6 nap alatt óriásit nőtt, 6.7 mm-ről 15.7-re, látta a szikhólyagot és egy 3 mm-es embryot. Szívműködés még nem volt, de ha azt nézem, hogy hasonló méretek Balázs esetében 5+5 naposan voltak( 14.9 a petezsák és 2.1 az embryo), akkor a saját számításaim szerint 6 hetes vagyok ma. A ciklusomhoz képest az elmaradás 5 napos, de ha figyelembe veszem a 2 nappal későbbi peteérésemet, akkor már csak 3. Ez azért jobban hangzik. Ráadásul tegnap délután émelyegtem és ez ma is megismétlődött, úgy hogy kezdek bízni a csodában.
Persze, csak óvatosan és a babakelengyét sem veszem még meg.
Következő ultrahang jövő csütörtökön lesz a kórházban. Oda már éhgyomorra megyek, mert ha nem lesz szívhang, akkor műtét. Nem akarok itthon, a gyerekem szeme láttára elvérezni. Az orvosom egyetértett azzal az elmélettel, hogy jobbak a teherbeesési esélyek egy alapos kitisztítás után( sok helyen van e.ü. kaparás lombik előtt közvetlenül) és nem kell még véletlenül sem 3 hónapot várni az újabb próbálkozás előtt. Így már mindjárt jobban érzem magam és teljes mértékben rábízom magam a sorsra. Sőt, kaptam Agolutin receptet is, amit gyorsan ki is váltottam a Budagyöngyébe, így az egy heti progeszteron injekcióm kijön kb. 2000 forintból 14.000 helyett, na persze, még ott van mellette a Crinone is, de ennyi baj legyen ;)
Íme a mai sztárfotó: