Nagyon aggódom. Baj, ha feszül a hasam, vagy fáj a fejem, de az is, ha nem.
Örülök az
émelygésnek. Ma például egy falat rendelt kaja után majdnem hánytam. Ezután
csak a mustáros kenyér csúszott.
Hosszú és nehéz ez az időszak. Persze, valahol tudom, hogy az én
Csodababám velem fog maradni. Sokan írtátok, hogy itt csak akkor lesz
nyugalom, ha hazafelé tartok a kórházból a bébivel a karomon.( most már tudom, hogy nyugalom sohasem lesz már)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése