Nem bírtam magammal és kerestem egy magánorvost a közelben. Este tudott fogadni.
Nagyon nyugodt voltam, mert tudtam, hogy babás vagyok. Rossz hírekre egyáltalán nem számítottam.
A férjem nem akarta magát beleélni és el sem hitte, hogy terhes vagyok, de azért elkísért az ultrahangra.
Van petezsák, persze nagyon pici. Ujjal kitapintotta és hasi
uh-val is látta a babát, aztán a hüvelyin is megmutatta. Egy bébi biztos
van, a többi fekete pontban nem biztos...
Örültem nagyon, de aztán jött a fekete leves.
Tiszta vér lett a kesztyűje, miután benyúlt levenni a mintát a rákszűréshez...Megrémültem..
Van valami gyulladás
a méhnyak körül. Ő szerinte, ez már rég ott lapul. Csodálkozott, hogy szex után nem véreztem soha, mert most a kenetnél igen. Érdekes, hogy senki
nem vette ezt eddig észre, és nem is kezelte.
Próbált megnyugtatni, hogy ha meg tudott így fogani a pici, akkor
vetélést már nem okozhat, de majd a természet úgy is eldönti, semmit sem lehet tenni.
Na, ez a különbség egy nőgyógyász és egy meddőségi szakember között! Miközben a nőgyógyász a természetre bízza a baba sorsát, egy meddőségi orvos mindent elkövet annak érdekében, hogy megmaradjon a baba. Természetesen vannak kivételek, ez nem vonatkozik mindegyik orvosra.
Ilyet mondani egy olyan párnak, aki már több éve vár a babára! Utólag felháborítónak és felelőtlennek tartom! Még jó, hogy volt mögöttem annyi tapasztalat, hogy ezt nem hagytam annyiban, de mi van azokkal az emberekkel, akik hallgatnak az orvosukra és nagyot néznek, amikor megtörténik a baj?
Megbeszéltük, hogy 3 hét múlva megyek szívhangra. Addigra már meglesz a rákszűrés és a mostani levett minták eredménye is. Utólag lemondtam a megbeszélt időpontot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése