Nagyon ég a gyomrom mostanában. Sok szagot és illatot nem bírok elviselni. Undort érzek, de nem hányok. A kedvenc mosótablettám illatát sem bírom elviselni. Áttértem egy másikra.
Utálom a paradicsomot, pedig eddig télen sem tudtam mellőzni.
Nagyon sokat járok pisilni. Majd leszakad a derekam. Szúrnak a petefészkeim. A mellfájdalmam csillapodott megint.
Álmosság, fáradtásg érzése viszont egész nap végigkísér.
Újabb hülyeséget csináltam valamelyik nap, alig merem leírni.
Megkaptam az Agolutint és felnyomtam a Crinone-t is, pedig a férjem
szerint felváltva kellett volna( így kell áttérni a Crinone-ra). Másnap úgy fel voltam puffadva és olyan ideges,
feszült voltam, hogy majdnem beleörültem. Estig nem jöttem rá, hogy mekkora
hülyeséget csináltam, mert ugye egyik nap kellett volna a szuri,
másikon a Crinone. Semmiképpen sem a kettő
egyszerre...
Persze, ezek után jött a para, hogy megöltem a babát.
Nagyon remélem, hogy nem. Csak nem olyan ártalmas a progeszteron!
Tele vagyok reménnyel, ugyanakkor továbbra is rettegek.
Megtudtam, hogy
még egy ismerősöm járt úgy, hogy a 8. héten volt, a 10. meg már nem volt
szívhang.
Jó lenne már túl lenni az első trimeszteren!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése